A folyamatos árcsökkenés egyenes út a munkanélküliség növekedéséhez.
Az EKB célja, hogy 2 százalék közelébe emelkedjen az infláció az eurózónában. A túl alacsony infláció ugyanis a gazdasági növekedés további lassulásához vezet, a defláció pedig egyenes út a munkanélküliség növekedéséhez. Ezt akarja elkerülni az EKB.
Ha az árak folyamatosan csökkennek, a gyártó/értékesítő cégek bevételei is csökkennek, ellenben adósságuk nő. Ezt ellensúlyozandó vissza kell fogniuk beruházásaikat és kiadásaikat, aminek egyik módja az alkalmazottak elbocsátása, vagy a fizetések csökkentése.
Az infláció ésszerű mértékének esetén, ha az embernek van tízezer forintja, abból az árdrágulás mellett egyre kevesebb dolgot vehet, ám ha tízezer forint adóssága van, az inflációval az összeg értéke csökken, így könnyebben törlesztheti hitelét.
A bankokon is nagy a nyomás a negatív betéti ráta miatt. Ezzel arra ösztönzik őket, hogy kedvezőbb feltételek mellett nyújtsanak hitelt. Az alacsony kamatok miatt a jelzáloghitelek kamata is csökkenhet, de legalábbis nem emelkedhet.
A megtakarításokat is érinti az EKB intézkedése, ám attól nem kell tartani, hogy a bankok negatív kamatot számolnának fel az egyéni ügyfeleknek. Viszont az is tény, hogy szinte semmit nem kamatozik a bankban tartott pénz.
