Az Iráni Iszlám Köztársaságban párhuzamosan két választást rendeznek 2016. február 26-án.
Az Iráni Iszlám Köztársaságban párhuzamosan két választást rendeznek 2016. február 26-án.
A kilencedik törvényhozás a forradalom (1979) óta
A nemzetgyűlés hozza a törvényeket és ratifikálja Irán nemzetközi szerződéseit. Ellenőrzi a kormányzat működését, bizalmat szavaz a minisztereknek.
Az eljárás
Aki a törvényhozó testület tagja akar lenni, annak egyéni jelöltként regisztráltatnia kell magát a belügyminisztériumban. Ezután különböző testületek döntenek arról, hogy a jelölt „alkalmas-e” a választásokon való indulásra. Az idén mintegy 12 ezren regisztráltak, több mint 90 százalékuknak jóváhagyták a részvételt a minisztériumi bizottságok.
Ezek után az Őrök Tanácsa vizsgálja meg, hogy a képviselőjelöltek lojálisak-e a rendszerhez. (Az Őrök Tanácsa hat síita vallási vezetőből és hat civil jogászból áll.) Az idén az indulni szándékozók 51 százaléka kapta meg a támogatást, így összesen 6229 jelölt indulhat a választásokon, köztük 586 nő.
A kampány
A hivatalos kampány február 18-án, csütörtökön kezdődik, így a jelölteknek elvileg csupán egy hetük van arra, hogy meggyőzzék a választókat. Az első fordulóban azok a jelöltek nyernek, akik a legtöbb szavazatot kapják, de legalább 25 százalékot.
Az idei választásokon Rohani elnök hívei és a konzervatívok között várható nagy versengés. Iránban nincs nyugati értelemben vett demokrácia, ezért pártok nem indulhatnak a választásokon. Ám a három nagy politikai irányzat, a reformerek, a mérsékeltek és a konzervatívok így is csoportokba tömörülnek, és listákat állítanak választókerületenként.
A reformpártiak és a Rohani elnököt támogató mérsékeltek örömmel fogadták az atommegállapodást, és a gazdaság fellendülését ígérik a nemzetközi szankciók feloldása utáni időszakra.
A konzervatívok szerint példátlan módon pang a gazdaság, és ezért a Rohani-kormányzatot hibáztatják. Ugyanakkor úgy vélik, hogy Irán a térség egyedülállóan biztonságos országa, és ezt Ali Hamenei ajatollahnak, a Legfelsőbb Vezetőnek tulajdonítják.
A Szakértők Gyűlése
A Szakértők Gyűlése 88 tekintélyes vallástudósból áll. E testület jelöli ki a Legfelsőbb Vezetőt. Erre a forradalom óta eltelt 37 év alatt csupán egyszer volt példa: 1989-ben, Komeini ajatollah halála után választotta meg az utódot, Ali Hameneit. Nyolcévenként új Szakértők Gyűlését választanak.
A mostani, ötödik Szakértők Gyűlése-választáson 801 vallástudós akart indulni, de közülük az Őrök Tanácsa csupán 166 jelentkező jelöltségét hagyta jóvá. Ez nem számít kivételes aránynak. Van olyan választókörzet, ahol csupán egyetlen jelöltre lehet szavazni.
A legellentmondásosabb döntés az volt, hogy Haszán Khomeinit, az egykori forradalmi vezető – reformerekhez közel álló – fiát sem engedték indulni.
A fő törésvonal Hasemi Rafszandzsani pragmatikus hívei és a konzervatívabb ajatollahok között húzódik.
