Az Euronews többé nem érhető el Internet Explorer-rel, ez a böngésző ugyanis nem támogatja a legújabb technikai fejlesztéseket. Arra kérjük, használjon más keresőt, mint amilyen az Edge, Safari, Google Chrome vagy Mozilla Firefox.

rendkívüli hír

rendkívüli hír

Németországban még mindig falvakat rombolnak le barnaszénért

Németországban még mindig falvakat rombolnak le barnaszénért
Betűméret Aa Aa

A vendek Németország és Lengyelország határvidékén élnek, összesen mintegy hatvanezren. Christian Penk saját kulturális örökségét, az épített és természeti tájat dokumentálja akkurátusan, mielőtt a barnaszén-bányászat holdbéli tájjá változtatja a szülőföldjét. A Rohne-ban élő Christian és a családja nem akarnak elmenni, miközben a térségben egyik ház a másik után omlik össze az egyre szaporodó külszíni fejtések miatt.

Németországnak van egy súlyos problémája: a szén-lobbi nagyon erős.

- 1700 embert akarnak errefelé kitelepíteni. Ezek a hatalmas ásatások elpusztítják a településeinket, a tájainkat, a történelmünket – mondja keserűen Edith Penk majd ujját a térképre helyezi. – Ezek azok a települések és falvak, amelyeket elsöpörnek. Itt lakunk. Az egész helyén egy óriási luk lesz.

Christian a nagyanyja sírját gondozza egy kis, erdei temetőben, amely mélyen gyökerezik a vend történelemben. A holtak alatt pár méterrel vastag rétegekben áll a még mindig kincset érő barnaszén. Vajon meddig állhatnak még ezek a sírkövek?

- Három barnaszén-erőmű vesz körül minket. Az életben a legértékesebb dolog az egészség. De a környéken sokaknak rákja van – mondja Christian, akinek az apja is halálos beteg.

De van-e valós összefüggés a régióban tapasztalható rákos megbetegedések és a barnaszén között? A Penk család azt kéri, készüljön átfogó tanulmány a kérdésről. Azonban egyelőre úgy látszik, semmi akadálya nem lesz annak, hogy számos új fejtőt nyissanak a térségben, és ehhez újabb falvakat pusztítsanak el.

Reporter - Brown coal

A barnaszén, mint bibliai csapás

Proschimot is a pusztulás fenyegeti. Hagen Rösch az egyik legnagyobb környékbeli gazdálkodó, mezőgazdasági termékeken kívül megújuló energiát, biogázt is előállít. Az egyre szaporodó külszíni fejtések a művelésre alkalmas táj egyre nagyobb részét nyelik el. Vajon elnyelik a Hagen által teremtett nyolcvan munkahelyet is?

- Az elmúlt évtizedben a cégünk bibliai nagyságrendű művelésre alkalmas területet veszített el a barnaszén miatt – mondja az agrárvállalkozó. Csak nálunk kétszáz munkahely lett oda. Németországban a felhasznált energia harminc százalékát a megújulók adják. Már nincs szükségünk a barnaszénre. Németországban energiatúltermelés van, a villamos energia ára alacsony. Egyszerűen nincs értelme elképesztő környezeti károk árán kitermelni a barnaszenet.

Új-Hornóban vend és német nyelvű táblák mutatják az utat. A falucskát máshol építették újjá, miután Régi-Hornót a barnaszén miatt ledúrták a föld felszínéről. A nemrég felavatott templomban Thomas Burchhardt a gyermekkorára emlékszik vissza. A férfi nyolc templomot látott romba dőlni a régióban abból a huszonkilencből, amelyet a bányászat miatt bontottak le.

- Láttam, ahogy Horno meghalt. Gyökerestül kifordították a fákat, feltépték az utcák kövezetét, megcsonkították a falut. Még az emlék is fizikai fájdalmat okoz – mondja a Klinger Runde civil szervezetnek dolgozó férfi. – Erre semmi szükség. Németország rengeteg energiát exportál, ezt a régiót nem lenne szabad felégetni azért, hogy még többet exportáljunk. Ráadásul a klímának sem tesz jót, a barnaszén a legszennyezőbb energiahordozó mind közül.

Thomas megmutatja nekünk a falumúzeumot, amelyet ő a pusztulásra ítélt falvak archívumának nevez. Ő is vend, és a kisebbség nevében szólal fel a régiós barnaszén-bizottságban.

- A százharminchat falu között, amit eddig leromboltak, számos vend település is volt – mondja Thomas. – Pótolhatatlan kulturális és történelmi kincsek vesztek oda örökre. A vend települések az alkotmány védelme alatt állnak, valamennyi ellenük irányuló támadás a regionális önkormányzat részéről alkotmányellenes.

Ki termel áramot, ha nem süt a nap?

A külszíni fejtők és az erőművek is egy svéd állami cég, a Vattenfall tulajdonában állnak. A vattenfall szeretne kiszállni a barnaszén-üzletből, és eladni az itteni érdekeltségeit. Ugyanakkor az az álláspontjuk, hogy egy átmeneti időszakban még szükség lesz a barnaszénre.

- Ki fog áramot termelni olyankor, amikor nincs szél, amikor nem süt a nap? – teszi fel a szónoki kérdést Thoralf Schirmer, a vállalat szóvivője. – Hogyan tárolják majd a megújuló energiát? Ezekre az alapvető kérdésekre szerintem a mai napig nincs válasz. Ezért mi azzal a feltételezéssel élünk, hogy a barnaszén-kitermelés, a barnaszén alapuló energiatermelés nagy valószínűséggel 2020. után is folytatódni fog, 2030-ig vagy akár 2050-ig.

A német kormány 40%-kal akarja csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást 2020-ra. Tavasszal nyilvánosságra került egy klímaadó terve, de a fosszilis energiaelőállítók blokkolták a kezdeményezést. Egy új törvényjavaslat néhány barnaszénerőművet ideiglenesen leállítana bőséges kompenzációért cserébe.

- Németországnak van egy súlyos problémája: a szén-lobbi nagyon erős – mondja erről a Kormányközi Munkacsoport a Klímaváltozás ellen (IPCC) külső szakértője, Claudia Kemfert. – Könnyen lehet, hogy a kormány és az ágazat közötti megállapodás rejtett állami támogatást tartalmaz, ebben az esetben uniós jogot is sértene.

The EU’s top CO2 polluting power plants

Source: 2013, Europe's dirty 30 - CAN Europe and WWF

Az emberek nem akarnak több barnaszén-befektetést

Lengyelországban találkozunk Annával, aki egy szénbányászat elleni civil szervezetnek dolgozik. Ebben a kastélyban korábban óvoda működött, most üres. Jelentkeztek befektetők, akik szállodát csináltak volna belőle, de a hatóságok megakadályozták az üzletet azzal, hogy itt esetleg barnaszenet fejtenének valamikor.

- Az épület évek óta elhagyottan áll – mondja Anna Dziadek. – A kastély omladozik, mert az állami vagyonkezelő nem hajlandó eladni. Mindez azért van, mert a politikusok és a barnaszén-lobbi azt ígérik, hogy megindul itt a külszíni fejtés, lesz új erőmű, jólét, gazdagság, ugyanakkor kisebb befektetőknek, kisebb lépésekre nem adnak engedélyt.

Anna még mindig hisz benne, hogy megállíthatja a lengyel bányavállalatot, mielőtt megkezdődik a falvak és a termőföld elpusztítása. Azt mondja, hogy a szénfejtő és az erőmű összesen hétmilliárd euróba kerülne, de a befektetőnek nincs ennyi pénze. És nem bírja a helyiek támogatását sem.

- Két helyi népszavazás is volt 2009-ben – meséli Anna. – Az emberek nem akarnak több barnaszén-befektetést. Előbb vagy utóbb a barnaszén-lobbinak fel kell hagynia ezekkel a beteg terveivel.

Lobbival a lobbi ellen

Vonuljatok ki a szennyező energia piacáról – ez az üzenete a vállalkozások felé a 350.org-nak, egy környezetvédő aktivistákból álló civil szervezetnek, akik eddig olyan globális befektetőket győztek meg, mint a Rockefellerek, illetve számos nagy francia és német biztosítási cég. És ez nem minden.

- Mostanra elértünk néhány igazán nagy befektetőt, például a norvég állami nyugdíjalapot, amely az egyik legnagyobb ilyen nyugdíjalap a világon, és éppen most vonja ki a pénzét a barnaszén-iparból – mondja Melanie Mattauch, a szervezet európai kommunikációs koordinátora.

Ám a gépezet addig is dübörög. A Penk család azt reméli, hogy a párizsi klímakonferencián a poltikusok pontot tesznek a barnaszén-történet végére.

- Ha a döntéshozók az iparág érdekeit helyezik előtérbe, akkor rosszul áll a szénánk, nekünk és az éghajlatnak is – mondja Edith. – De ha az ember nem küzd, akkor már azelőtt veszít, hogy legyőznék. Én a magam részéről harcolni fogok a jogaimért, harcolni fogok a barnaszén-kitermelés ellen.

Sokan érvelnek amellett, hogy a klímakatasztrófát nem lehet megakadályozni, ha a maradék fosszilis energiakincset feldolgozza az emberiség. Hogy meg lehet-e állítani a gépezetet – ez a jövő titka.