Soha nem látott mértékű az államadósság, ha csak a forintban számolt végösszeget nézzük. Viszont miután az államadósságot a GDP arányában számolják, a mostani adat nem számít rekorndak, ez az arány bőven volt már magasabb is. Az ÁKK szerint év végére 75 százalék alá csökken, a finanszírozása pedig egyre nagyobb mértékben kerül a magyar befektetőkhöz, ami csökkenti a kockázatokat.
Július 10-én a központi költségvetés adóssága az előzetes adatok alapján 25 258,1 milliárd forint volt, ez a GDP 77 százaléka – írja az Államadósság Kezelő Központ a honlapján. (Tavaly volt ez a szám GDP arányosan 85 százalékon is. )
25 ezer milliárd forintnyi adósságot elképzelni is nehéz, de ha mindenáron megpróbáljuk, a következők segíthetnek:
Miért nem kell a szívünkhöz kapni ekkora tartozás láttán?
Az árfolyam hatalma: egy forintnyi elmozdulás = 30 milliárd forintnyi veszteség
Az igazi problémát a forint árfolyama jelentheti, ha ugyanis erősen gyengül a hazai fizetőesztköz, akkor a devizában fennálló adósság átértékelődése tovább emelheti az adósság szintjét. Borbély László András, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese a Gazdasági Rádiónak úgy fogalmazott, hogy egy az euró árfolyamában egy forintnyi gyengülés nagyjából 0,1 százalékponttal növeli az államadósságot. Fogódzó lehet ugyanakkor az, hogy a vezérigazgató-helyettes szerint 310-es euró árfolyamnál még tud csökkenni az adósság, akkor is, ha ennél alacsonyabb árfolyammal kalkulált a költségvetés.
Az árfolyammozgás nagyon sok esetben a nemzetközi piaci hangulatot követi le, leegyszerűsítve a devizaadósság nagysága a nemzetközi piaci hangulat függvénye.
A cél tehát, hogy minél kevesebb legyen a devizaadósság. 2014 végéig a GDP 62 százaléka volt a forint, 38 százaléka a deviza részaránya, az ÁKK pedig arra számít, hogy az idei év végére 34 százalékra csökken a devizaadósság.
Kockázatok
A piaci folyamatok szükségessé is teszik a szerkezet átalakítását.
A görög válságnak nem volt drámai hatása a magyar állampapírpiacra, de például az orosz-ukrán helyzet tartósan befolyásolhatja a magyar finanszírozási helyzetet – mondta Borbély László András. Azok a nagybefektetők – köztük a Franklin Templeton Alapkezelő -, amelyek ukrán állampapírba fektettek és veszítettek rajta, most ki kell, hogy vonjanak pénzt, ami érinti a magyar befektetéseiket is. (Az év eleje óta 450 milliárd forinttal csökkent a külföldi kézben lévő állomány, ennek a fele a Templetonnál volt.)
Emellett az amerikai Fed a várakozások szerint még ebben az évben kamatot emel, (tehát a dollár erősödésére és a hosszú távú kamatok emelkedésére lehet számítani) ez pedig odavonzza a befektetéseket, tehát tőkekivonással járhat Kelet-Európában. Áprilisban és májusban a külföldi befektetők állampapír állománya már csökkent, ezt a mennyiséget viszont a magyar befektetők megvásárolták, némi jegybanki “ösztönzésre”.
Az MNB június elején jelentette be, hogy korlátozza a kéthetes betét elhelyezését, és új három hónapos betéti eszközt vezet be. Az előírásoknak megfelelő likviditást ennél a jegybanki betétnél jobban szolgálják az állampapírok, így az MNB a bankokat áttételesen állampapír-vásárlásra ösztönzi. Mindeközben az Államadósság Kezelő Központ az egyébként alacsony kamatkörnyezetben az elérhető befektetési termékek “fölé ígér”, relatív magas kamatokkal igyekszik a lakosságot is állampapírvásárlásra ösztönözni.
Az államadósság mérete mellett nagyon fontos a szerkezete, erre jó példa Japán, ahol az államadósság ugyan a GDP 230 százaléka, viszont hazai befektetők kezében van, tehát kiszámítható és nagyon hosszú távra van ütemezve, ezért nem jelent nagy kockázatot.
A hitelminősítők szava nagyon is számít
A hitelminősítők is az adósság fenntarthatóságát és még több más gazdasági mutatót vizsgálnak, amikor Magyarország besorolásáról döntenek. Egyelőre a három nagy hitelminősítő közül egy sem ajánlja befektetésre a magyar állampapírokat, noha a befektetők már rég nem tekintik bóvlinak az árazások alapján. Miközben a kormány minden pillanatban várja a felminősítést, a Moody’s éppen a múlt héten halasztotta el a döntést a görög válságra hivatkozva (igaz, egy héttel később a magyar bankrendszer kilátását stabilra javította az eddigi negatívról, ez pedig a felminősítés egyik előjele).
Borbély László András azonban felhívta rá a figyelmet, hogy lassan azok a külföldi befektetők, akik kockázatosabb, de magasabb hozamú papírokat keresnek, már nem szívesen vesznek magyar papírt. Eközben azok a nagy alapok, amelyek előírás szerint csak befektetésre ajánlott eszközökbe fektethetnek, még nem vásárolnak. Ez persze egy lassú folyamat, a finanszírozást egyelőre nem veszélyezteti. Az államadósság nagysága pedig szolídan csökken, összehasonlításképpen az eurózónában a tagállamok átlagos államadóssága a GDP 84 százaléka, igaz, az euróban denominált tartozás, tehát az árfolyam változása nem befolyásolja, így kisebb a kockázat.
