NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

A kapitalizmus megöli a művészetet? - a European Lab kérdései

A kapitalizmus megöli a művészetet? - a European Lab kérdései
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

A lyoni Nuits sonores fesztivál az új zenei irányzatokról szól, ahol főként a szórakoztató műfajok képviselőivel találkozhatunk. A koncertekkel

HIRDETÉS

A lyoni Nuits sonores fesztivál az új zenei irányzatokról szól, ahol főként a szórakoztató műfajok képviselőivel találkozhatunk. A koncertekkel párhuzamosan azonban szakmai és közönségtalálkozókat is szerveznek, hogy megvitassák a kultúra, a művészet és a média jövőjét. Május 12-15 között tartották a European Lab fórumot.

Hogyan óvjuk meg a művészi ambíciót a költségvetési megszorítások korszakában? Mivé válik a kulturális ágazat a jövőben? Íme néhány nehéz kérdés, amelyre European Lab résztvevői megpróbáltak válaszolni.

Agata Pyzik lengyel újságíró szerint a jelenlegi helyzet igen aggasztó.

- Manapság a művészeti szektor a globalizáció, a homogenizáció és a kommercializálódás kérdéseivel szembesül. Az új kommunikációs eszközök is új kérdéseket vetnek fel. Ezek segítségével ugyan könnyebb publikálni, de megnehezítik a művészek életét, mert nem jutnak pénzhez. Ugyanakkor a kulturális élet egyre inkább pénzcentrikus, és egyre kevesebb fiatal gondol arra, hogy művészi karrierbe kezdjen – mondta a lengyel újságíró.

Agata Pyzik Londonban dolgozik. 2014-ben jelent meg Poor But Sexy. Culture Clashes in Europe East and West című könyve a keleti országok művészeti életéről, ami szerinte 1989 előtt jóval sokszínűbb volt.

- Annak idején még ha követték is a nyugati művészeti irányzatok fejlődését, keleten önálló megoldásokkal rukkoltak elő, és megteremtették a maguk esztétikáját. És ez az esztétika a szocializmus és a szociáldemokrácia eszméjének köszönhetően jött létre, ami már eltűnt a világból. A művészet és a kultúra közfinanszírozással működött, ami biztosított egyfajta függetlenséget, legalábbis kereskedelmi szempontból. A művészetet nem kellett eladni, az volt a lényeg, hogy jó legyen – magyarázta Agata Pyzik.

A finanszírozás nehézségeit a szerb Relja Bobić is jól ismeri. A belgrádi Nova Iskra elnevezésű kulturális inkubátorprojekt elindításához 25 üzleti vállalkozás támogatását kellett megnyernie.

- Nagyon fontos, hogy a projekt kötődjön a helyi kontextushoz, hogy a saját kreatív közösségünket bevonjuk a munkába. Azt gondolom, hogy ez arra buzdítja a különböző szereplőket, hogy jobban nyissanak egymás felé – mondta Relja Bobić.

Az ötödik alkalommal megrendezett szakmai találkozón 14 országból 100 résztvevő mondta el saját tapasztalatait.
Ha kíváncsi, milyen megoldások hangzottak el a European Lab fórumon, látogasson el a europeanlab.com weboldalra!

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

A divattervezők is dubajoznak

Classic Esterházy Kismartonban

A téboly visszhangjai