Válasz az ukrajnai válságra: a hidegháború vége óta ez az Észak-atlanti Szövetség egyik legnagyobb kollektív vállalkozása.
HIRDETÉS
Fegyveres önkéntesek gyakorlatoznak Litvániában. A balti állam évtizedeken át szovjet megszállás alatt állt, ezért most különös aggodalommal követik a kelet-ukrajnai eseményeket. Sokan igyekeznek felkészülni egy esetleges orosz invázióra.
– Az ukránokat ért orosz agresszió nagy hatással volt ránk is – mondja a Litván Lövészek Egyesületének parancsnoka, Liudas Gumbinas nyugalmazott alezredes. – Tavaly körülbelül ezren csatlakoztak hozzánk, így ma már több mint 8000 tagunk van.
Oroszország egy évvel ezelőtt bekebelezte a Krím-félszigetet. Ez egész Európát megrázta. A 2008-as grúziai háború után a NATO ismét csak asszisztál ahhoz, hogy Moszkva egyoldalúan módosít államhatárokat. A fegyveres konfliktus ezzel elérte az Észak-atlanti Szövetség keleti határát.
A NATO főtitkára csütörtökön megint azzal vádolta Oroszországot, hogy megsérti a nemzetközi jogot. – Ukrajnában egyre romlik a helyzet, a válság mélyül. Oroszország továbbra is figyelmen kívül hagyja a játékszabályokat, fegyverrel és harci kiképzéssel támogatja a szeparatistákat – mondta Jens Stoltenberg.
Brüsszelben a NATO védelmi miniszterei arról határoztak, hogy megerősítik a szövetség keleti tagállamait. A gyors reagálású haderő létszámát 13 ezerről 30 ezerre emelik. Létrehoznak egy olyan különleges alakulatot is, amelynek ötezer katonája válsághelyzetben 48 órán belül bevethető lesz, földön, vízen, levegőben. A hidegháború vége óta ez a szövetség egyik legnagyobb kollektív vállalkozása, amelyet változatlanul védelmi jellegűnek neveznek.
Egyelőre hat úgynevezett koordinációs parancsnokság felállítását tervezik a keleti végeken: a három balti államban, Észtországban, Lettországban és Litvániában, illetve Lengyelország, Románia és Bulgária területén.
A válsághelyzetben egy héten belül bevethető gyors reagálású haderő szükség esetén másutt is készen áll megvédelmezni a NATO érdekeit, például Észak-Afrikában és a Közel-Keleten.