Katasztrófafilmek kedvenc témája a Földhöz közelítő, az emberiséget teljes kipusztulással fenyegető kisbolygó-támadás. Az ilyen történetek a vásznon természetesen mindig úgy végződnek, hogy valamilyen csoda folytán a planéta mégis elkerüli a teljes apokalipszist. De a rémálom akár valósággá is válhat. A Bloomberg hírügynökség cikke szerint az emberiség most nem felkészültebb egy aszteroida-ütközésre , mint amilyenek a dinoszauruszok voltak, amikor 65,5 millió évvel ezelőtt egy kisbolygó becsapódása elindította tömeges kihalásukat. Ugyanis jelenleg nincs megfelelő kisbolygó-figyelő rendszer, mert költségvetés híján a NASA ezt képtelen megvalósítani.
Emlékezetes, hogy tavaly az oroszországi Cseljabinszk felett egy becslések szerint 17 méter átmérőjű és 10 ezer tonnás meteor a légkörbe belépve felrobbant. A jelenséget számos videofelvétel is megörökítette.
A robbanás lökéshullámokat keltett, amely a földkéregben a Richter-skála szerinti 2,7-es rengést okozott. Emiatt mintegy 1200-an megsebesültek, és jelentős anyagi kár keletkezett. A meteor érkezését senki sem látta előre.
A bolygónkhoz közeli objektumok 13 százaléka olyan pályán mozog, amelyen akár összeütközés is várható a Földdel. A NASA az eddig felderített több mint 11 ezer Földhoz közeli objektumból (angolul, NEO) mintegy 1500-at potenciálisan veszélyesnek ítélt. Az összes felderített NEO-ból 820-nak 1 kilométernél nagyobb az átmérője. Összehasonlításképpen: a tavalyi cseljabiniszki meteor, amely akkora pusztítást okozott, mindössze 17 méter átmérőjű volt.
A Bloomberg cikke azt firtatja, hogyan lehetséges, hogy abban a korban, amikor mindent nyomon lehet követni és előrejelezni például az atombomba kísérleteket, a műholdaknak köszönhetően a Föld bármely pontján indított rakétákat, és az autósokat is megbízhatóan figyelmeztetik a különböző alkalmazások a forgalmi dugókra, akkor éppen annak a dolognak a felderítésével nem foglalkozik egyetlen kormány sem, amely valóban súlyos károkat okozhat.
Az írás szerint az Egyesült Államokban a szándék megvan az aszteroidák figyelésére, csak éppen az anyagi támogatás hiányzik. 2005-ben a Kongresszus elfogadott egy törvényt, amely azzal bízta meg a NASA-t, hogy tartsa figyelemmel és regisztrálja az NEO-kat. A rendelkezés szerint ezt a NASA-nak 2020-ig kell megtennie, és a szervezet pontosan 0 dollárt kapott a feladat megvalósítására.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a NASA-nak van NEO-kereső költségvetése, évente 4 millió dollár, amelyet azonban a már létező megfigyelőállomások támogatására költenek,melyeknek nem csupán az NEO-k szemmel tartása a feladatuk.
A NASA már 2008-ban jelezte, hogy pénz nélkül nem tudja a programot megvalósítani.
A Nemzeti Kutató Tanács külön jelentésben foglalkozott a problémával, amiben megállapította, hogy a jelenleg nem létező büdzsé nem teszi lehetővé az NEO-k felderítését, amelyek valós veszélyt jelentenek a Föld számára. De azóta sem ítéltek meg a NASA-nak egyetlen dollárt sem a célra.
Az Egyesült Államokban elindult néhány kezdeményezés, amelyek segítik az NEO-k megfigyelését, így például nonprofit obszervatóriumok vesznek részt a vizsgálódásban, miközben egy magánalapítvány Sentinel nevű programja infravörös űrteleszkópot juttatott az űrbe, hogy megfigyelje a kisbolygókat. Ezzel együtt félő, hogy mindez kormányzati támogatás és valódi büdzsé nélkül nem sokat fog érni.