HIRDETÉS
Úgy tűnik, a Krím-félszigeten többen igyekeznek elkerülni, hogy az új kijevi vezetés irányítása alá tartozzanak. Ismeretlen fegyveresek ellenőrzés alá vontak péntek reggel két stratégiai repülőterek is a régióban.
A Krím-félsziget túlnyomórészt orosz ajkú. Oroszországot gazdasági és katonai érdekek fűzik a Krím-félszigethez, kérdés, hogy vajon ő is részt vesz-e a legutóbbi eseményekben.
Az Euronews erről is kérdezte Oroszország EU nagykövetét, Vlagyimir Csizsovot.
euronews: Nagykövet úr, mi zajlik most azon a két repülőtéren a Krímben, ahol állítólag orosz csapatok állomásoznak?
Vlagyimir Csizsov: Nincsenek semmilyen csapatok. Legalábbis oroszok. A szimferopoli nemzetközi repülőtér zavartalanul működik, és minden rendben a katonai repülőtérrel is Belbekben. Néhány polgári személy, aki magáról azt mondja, hogy a “Krími Önvédelmi Csoport” tagja, éjjel behatolt a szimferopoli repülőtérre, de aztán visszavonultak, és semmi nem történt.
euronews: Miért gondolják úgy, hogy meg kell védeniük a repteret?
Vlagyimir Csizsov: Látták, mi történt Kijevben és másütt. És fenyegető híreket is hallottak, hogy “barátságvonatok” indultak a Krímbe a kijevi Maidanról zsúfolva fegyverrel, fegyveresekkel.
euronews: A légkör egyre feszültebb lett azokután, hogy az amerikai Külügyminiszter John Kerry arra szólította fel Oroszországot, hogy ne avatkozzék be, ne vonuljon be, ne foglaljon el semmit…
Vlagyimir Csizsov: Nos, az Egyesült Államok biztos magából indul ki, hiszen ők szoktak más országokban beavatkozni, és csapatokat küldeni akár tengerentúlra is.
euronews: Fenyegetést éreznek?
Vlagyimir Csizsov: Természetes, hogy figyelünk arra, mik a nemzeti érdekeink. Ukrajnában sok orosz él, és sok orosz befektetés is van az ukrán gazdaságban. És igen, katonáink ott vannak a Krímben is: a Fekete-tengeri Flotta, mégpedig a XVIII. század óta.
euronews: Mit tennének akkor, ha valóban úgy éreznék, hogy fenyegetik a nemzeti érdekeiket?
Vlagyimir Csizsov: Hát, nem szeretnék találgatásokba bocsátkozni. A helyzetet azonban nagy figyelemmel kísérjük.
euronews: Az ukrán kormányban … van aki azt mondta: az, hogy önök katonákat küldtek a Krímbe, idézem: az orosz “invázió” és “megszállás”…
Vlagyimir Csizsov: Minden alapot nélkülöző állítások.
euronews: Ön hogyan értékeli a mostani ukrán helyzetet?
Vlagyimir Csizsov: Az ellenzék aláírt február 21-én egy megállapodást Janukovics elnökkel, méghozzá három uniós külügyminiszter jelenlétében, de abból semmit nem valósítottak meg. A fegyveres csoportok nem oszlottak fel, a középületeket nem ürítették ki, és ami utána a Parlamentben történt…
euronews: De a nép. a nép, a parlament: a parlament. Ez a demokrácia…
Vlagyimir Csizsov: A demokrácia választást jelent. És Ukrajnában voltak választások. Ugyanazok, akik most a “diktatúrából a demokráciába való átmenetről” beszélnek, ugyanazok az emberek és ugyanazok az országok, akik 2010-ben elismerték, hogy szabad, tisztességes választások voltak Ukrajnában. Janukovics elnököt demokratikusan megválasztott elnöknek ismerték el, és az EU vele akarta aláírni a társulási megállapodást, nem mással.
euronews: Szerintem egyszerűbb ez. Kormányzati átmenet zajlik, amit a parlament irányít…
Vlagyimir Csizsov: Valóban megválasztott képviselők csinálják, de a képviselők harmada nincs ott. Nincsenek ott az ország kelet és déli részéből, és a politikai pártok csak korlátozott számban vannak jelen.
euronews: Hogyan látja a Nyugat, az EU és Amerika szerepét az egészben?
Vlagyimir Csizsov: Nos, sem az EU, sem az Egyesült Államok nem tudta megállni, hogy ne álljon oda valamelyik oldal mellé.
euronews: Nagykövet úr! Ha a legrosszabb következne be, készen állnának katonai akcióra Ukrajna ellen?
Vlagyimir Csizsov: Hadd ne spekuláljak a legrosszabbra. Én annál jobbat remélek…Született optimista vagyok.
euronews: Köszönöm, nagykövet úr.