HIRDETÉS
Az Óz, a nagy varázslóból már a kisgyermekek is tudják, hogy az Egyesült Államokban gyakoriak a hihetetlenül gyors és erős tornádók. Az úgynevezett „Tornádó-út”, vagyis ahol a leggyakrabban felperdül a szél Kansas, Nebraska, Észak és Dél-Dakota, valamint Texas államon vezet keresztül. Ám a múlt heti pusztító erejú tornádók azt bizonyítják, hogy a régi térkép már nem jó, az utakat újrarajzolta a természet- írja a National Geographic.
Illinois, Indian, Iowa, Michigan, Missouri, Ohio és Wisconsin államok, ahol eddig viszonylag ritkábban jelentek meg halálos erejű forgószelek, bekerültek a veszélyzónába.
Az amerikai Weather Channel meteorológiai televíziócsatorna honlapja azt írta, hogy a „Tornádó-út” már idejemúlt jelző. Ha a statisztikai adatokat nézzük, az egy négyzetkilométerre jutó tornádók száma Floridában a legmagasabb. Indiana, Illinois, Iowa és Louisiana államokon szintén egyre több forgószél söpör végig, vagy úgy tűnik, a tornádók megváltoztatták útjukat.
A „Tornádó-út” elsősorban földrajzi okokból alakult ki az Egyesült Államok középső részén: a Mexikói-öbölből meleg, párás levegő indul észak felé, ahol találkozik az arizonai és új-mexikói sivagos vidékről érkező forró, száraz levegővel, északról, Kanadából pedig hűvös, száraz levegő ütközik nekik.
Tornádó hazánkban
A Nemzeti Óceán és Légkörkutató Ügynökség szakértője azt mondta, hogy ugyan hagyományosan tavasszal keletkezik a legtöbb tornádó, valójában, ha a légköri viszonyok adottak, az év bármely hónapjában kialakulhat forgószél. Ám nem csak az Egyesült Államokban adottak a földrajzi feltételek, Magyarországon, Olaszországban, Indiában, a Dél-Afrikai Köztársaságban és Bangladesben is találkoztak már tornádóval.
Forgószél születik
A pusztító forgószél kialakulásához nagyon erős, koncentrált, függőleges feláramlás, másnéven konvekció szükséges. Ha a zivatarcella belsejében intenzív, és sokáig fennálló konvekció figyelhető meg, és a légkör különböző rétegei közt nagy hőmérséklet- és páratartalombeli különbség áll fenn, valamint a szélnyírás is pont megfelelő mértékű, akkor a zivatarfelhő függőleges tengely mentén forogni kezd, és egy úgynevezett szupercella alakul ki.
A szupercellákban óriási energiák tudnak hasznosulni. A felhőtető akár 10 km magasságig is felnyúlhat. Ott találhatók a nagy sebességű futóáramlatok (jetek), melyek ha éppen a cella fölött futnak, szívóhatást idéznek elő a felhő belsejében, és a felhő belseje, valamint a környezet levegője között kialakuló nyomáskülönbség miatt örvénylő mozgás alakul ki a felhőtetőtől a felhőalap felé haladva.
Ha elég nagy a nyomáskülönbség, az örvény kilép a felhőből és megjelenik a tuba. Ha a tuba leér a felszínre, akkor tornádónak nevezzük. A forgó levegőtölcsért általában a talajról felkapott por és szemcsék színezik meg, ezért igen látványosak ezek a jelenségek.
Védekezés
A tornádó kiterjedése viszonylag kicsi, mozgása gyors, irányát pedig nehéz, sokak szerint lehetetlen kiszámolni. A hurrikánokkal ellentétben a tornádó-jelzés egyetlen biztos módja a figyelő-szolgálat. Az amerikai kisvárosokban ezt a rendőrök és tűzoltók mellett önkéntesek végzik. Egymást riasztják az emberek attól függően, merre mozog a forgószél. A menekülésre alig néhány perc áll rendelkezésre.
Az oklahomai Moore városán májusban söpört végig forgószél, a fából épült házakat szinte fogpiszkáló mérető darabokra törte. A riasztás után az embereknek alig 16 percük volt biztonságos helyre bújni.
A tornádó-veszélyes államokban a lakóházak többségét úgy építik, hogy a pincébe tornádó-biztos szobát alakítanak ki. Ezeket a hétköznapokban fürdőszobának, mosókonyháznak vagy tárolónak használják. Ám egy szélvihar esetén, ha a ház össze is dől, a szobában tartózkodók megmenekülhetnek. Ezen kívül iskolákban, sportcsaronokokban alakítanak ki tornádóbiztos menedékeket a lakosságnak.