Ez a tartalom nem elérhető az ön régiójában

Kötéltáncot jár Orbán a vétóval – a húr elpattant

Access to the comments Kommentek
Írta: Németh Árpád
Orbán Viktor magyar, és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök az uniós csúcson, 2022 májusában
Orbán Viktor magyar, és Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök az uniós csúcson, 2022 májusában   -   Szerzői jogok  AP Photo/Olivier Matthys

Egy unió felbomlásához vezetett a vétó a középkorban. A lengyel-litván szövetség alkotmánya a 17. században úgy rendelkezett, hogy minden törvényjavaslatot egyhangúlag kellett elfogadni a szejmben. A vétójog mind gyakoribb alkalmazása azonban megbénította a törvényhozás hatalmát, és végül a lengyel-litván unió felbomlását eredményezte a 18. század végén. Vajon Orbán Viktornak ez a célja napjainkban? Sorozatos vétói miatt fogytán a tagországok türelme, ami lassan elszigeteli és kiközösíti a magyar vezetést az unióban. Több ötlet is felvetődött a gáncsoskodás megszüntetésére – köztük a vétójog megszüntetése, legalábbis a külpolitika terén; a konszenzusos döntéshozatal eltörlése, sőt, Magyarország esetében a 7. cikkely alkalmazása, azaz a szavazati jog megvonása.

Magyarország uniós forrásokért felelős minisztere, Navracsics Tibor június közepén Brüsszelben tárgyalt, hogy megpróbáljon dűlőre jutni a most már kizárólag a magyar kormány elől zárolt uniós pénzekről.

Sokezer milliárd forint a tét, amire az országnak égetően szüksége lenne a járvány után, nem utolsósorban pedig a szomszédságában dúló háború okozta energiaválság és az elszabaduló árak miatt.

Az Európai Bizottság elismerte, hogy történt némi előrelépés, de további intézkedéseket vár el mindenekelőtt a korrupció elleni harcban és az oktatásban – egyszóval az unió által elvárt jogállamisági reformok teljesítésében.

A határidő szorít: ha az év végéig nem születik meg a megállapodás, Magyarország tetemes összegtől esik el.

Navracsics kanosszajárásának másnapján a magyar kormány – korábbi álláspontjától újból megmásítva – megmakacsolta magát, és bejelentette, hogy megvétózza a 15 százalékos uniós minimáladóról szóló határozatot, amellyel az évi 750 millió eurónál nagyobb bevételt generáló cégekre terveztek kiróni. A 27 tagországot tömörítő közösség szintjén ez 48 milliárd eurós adóbevétel-növekedést eredményezett volna, ami áttételesen játszva fedezi a magyar helyreállítási alap kiadásait.

Nem sokkal később megerősítést nyert a magyar sajtóban terjedő találgatás, hogy Magyarország állandó uniós képviselője, Stelbaczky Tibor lemondott posztjáról. A 444.hu több, egymástól független brüsszeli forrásból is úgy értesült, hogy a nagykövet saját akaratából távozik.

Forrás: az Európai Tanács médiatára, Zucchi Enzo/EUROPEAN UNION
Orbán Viktor és Stelbaczky Tibor egy uniós csúcson, 2020-banForrás: az Európai Tanács médiatára, Zucchi Enzo/EUROPEAN UNION

Az EU legújabb kori történelmének egyik legkritikusabb pillanatában üresedik meg a poszt – jelentette a Politico hírlevelében, amelyben úgy fogalmaztak, hogy a nagykövet nincs bulihangulatban. A lap megkeresésére Stelbaczky nem kívánt nyilatkozni távozásának okairól. Néhány kollégája viszont felvetette, hogy a nagykövet megelégelhette Orbán Viktor magyar miniszterelnök „bohóckodását”.

Ugyanakkor a Budapesthez közel álló országok diplomatái szerint a magyar diplomata már egy ideje tervezte lemondását. Az viszont kétségtelen, hogy olyan munkát végzett, ami egyre nehezebbé és hálátlanabbá vált.

A Politico szerint Stelbaczky a Coreperben – az uniós politikát koordináló uniós nagykövetek rendszeres találkozóján – kénytelen volt megvédeni tekintélyelvű kormánya álláspontját, amelyet egyre nehezebb volt igazolni. Ráadásul Orbán Viktor túszdiplomáciája a szankciókkal kapcsolatban aláásta az EU hitelességét azzal, hogy hetekig késleltette az Oroszország elleni csomagot. Magyarország mostanra vitathatatlanul túljátszotta a szerepét: az uniós minimumadó meghiúsításával Budapest saját hitelességét rontotta.

A magyar kormányfő korábban arra hivatkozott, hogy országa érdekeit védi, de a múltban mindig megtalálták vele az együttműködés lehetőségét, mert kész volt alkut kötni. Kifürkészték viselkedését: az otthon Brüsszellel szemben harciasnak mutatkozó kormányfő a csúcsokon általában készen állt a kompromisszumokra. Ez a hozzáállása azonban az elmúlt hetekben drámaian megváltozott.

Kérdés, hogy ezzel mennyire könnyíti vagy nehezíti meg az uniós pénzek jóváhagyásáról folytatott tárgyalásokat.

Magyarország vagy Putyin érdekeit képviseli?

A magyar érdekek helyett Orbán Viktor most már folyamatosan az orosz elnök érdekeit védi, olyannyira, hogy már egykori kelet-európai szövetségesei szemében is ellenszenvessé vált.

Magyarország a Nyugat egyik leggyengébb láncszeme Moszkva agressziójával szemben. Minden országnak áldozatokat kellett hoznia az egység érdekében, így a türelem a magyar kormányfő szeszélye kapcsán fogytán van. Orbán játszmái aláásták Budapest hitelességét – állapította meg a Politico.

Egy dolog késleltetni az uniós döntéseket, mert Magyarország olcsóbb olajat akar – érveltek a brüsszeli diplomaták. Merőben más Putyin pátriárkájának, Kirillnek a levétele a szankciós listáról.

A döntés ugyanis aligha nemzeti érdekből született, lévén, hogy a magyarok zöme katolikus, részben református. A magyar vétó Brüsszelben sokakat arra késztetett, hogy elgondolkodjanak azon, milyen háttéralkukat kötött Orbán Putyinnal. Több magas rangú diplomata kételkedik a magyar miniszterelnök valódi indítékaiban, és abban, hogy tulajdonképpen hová is tartozik.

A legutóbb azzal haragította magára a többi tagországot, hogy az utolsó pillanatban megakadályozta a minimumadó bevezetését – holott korábban támogatta az alkut. Ezzel azt a gyanút keltette: vétójogát arra használja, hogy más ügyekben engedményeket csikarjon ki. Néhány Budapesthez közelebb álló diplomata másik elmélete szerint a lépés kicsinyes bosszú volt, mert Macron arra kényszerítette Orbánt, hogy nyilvánosan töröltesse Kirillt a szankciós listáról, ahelyett, hogy a tárgyalások korábbi szakaszában csendben vetette volna le a nevet.

A köznép érdekeit védte

A rómaiak által intercessio, azaz közbenjárás néven ismert vétó intézményét a Római Köztársaság az i. e. 6. században fogadta el azzal a céllal, hogy a tribunusok, a képviselők megvédhessék a plebejusok, a köznép érdekeit a szenátust uraló patríciusok döntéseivel szemben. A tribunus vétója ugyan nem akadályozta meg a szenátust a törvényjavaslat elfogadásában, de az a vétó után nem vált jogerőssé.

A vétójog annak a római felfogásnak volt a lényeges eleme, hogy a hatalom nemcsak az államügyek irányítására, hanem az állam magas rangú tisztviselőinek és intézményeinek hatalmának mérséklésére és korlátozására is szolgált.

Maga a vétó is a latinból származik, és szó szerint azt jelenti: „megtiltom”. A római birodalmat évente két konzul irányította. A vétó intézményével bármelyikük megakadályozhatta a másik katonai vagy polgári intézkedéseit.

Egy unió felbomlásához vezetett a vétó a középkorban. A lengyel-litván szövetség alkotmánya a 17. században úgy rendelkezett, hogy minden törvényjavaslatot egyhangúlag kellett elfogadni a szejmben, a közös ország parlamentjében. Amennyiben valamelyik törvényhozó liberum vétóra hivatkozott, azzal nemcsak egy adott törvényjavaslatot, hanem az ülésszak alatt elfogadott összes korábbi törvényt is elkaszálta, magát a törvényhozási ülést pedig feloszlatta. Az elképzelés a „lengyel demokrácia” eszméjéből fakadt, amely minden lengyel nemest – címétől és anyagi helyzetétől függetlenül – egyenrangúként kezelt. A vétójog egyre gyakoribb alkalmazása azonban megbénította a törvényhozás hatalmát, és végül Lengyelország felosztását, majd a lengyel-litván unió felbomlását eredményezte a 18. század végén.

Az újkori történelemben a Biztonsági Tanács öt állandó tagja – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország, Kína és Oroszország (korábban a Szovjetunió) – vétójoggal rendelkezik minden határozat felett, az eljárási kérdéseket kivéve. Kivétel nélkül mindegyikük élt a lehetőséggel

Az Európai Unió csúcsszervének, a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak a tagjai bizonyos területeken, köztük a külpolitikában vagy például egy új tagállam csatlakozása kérdésében vétójoggal rendelkeznek, mivel a döntéshozatal (egyelőre) egyhangú határozatot igényel.

Vétó alkalmazható abban az esetben is, amikor az Európai Parlament vagy az Európai Tanács az Európai Bizottságra, az unió kormányára ruházza át jogalkotási hatáskörét. Az Európai Parlament 2006 és 2016 között 14, az Európai Tanács pedig 15 alkalommal vétózta meg a bizottsági rendeleteket.

A NATO bővítése ugyancsak egyhangú támogatást igényel. Az Ukrajna ellen indított orosz háború kitörése után rövid idő alatt gyökeresen megváltozott az évtizedeken át semlegességet hirdető svédek és finnek álláspontja; sietve beléptek volna a védelmi szövetségbe.

Törökország azonban nyomban megvétózta felvételüket arra hivatkozva, hogy kurd terroristákat támogatnak.

Vétót azonban nemcsak a nemzetközi politikai színtéren alkalmaznak.

Megvétózná a ráckevei HÉV felújítását Soroksár, ha nem viszik le a föld alá a nyomvonalat – nyomatékosította a kerületi polgármester előterjesztésében, és hasonló hangnemben „polgármesteri vétót emelek azok ellen a döntések ellen, amelyek bedarálják és pártkifizető-hellyé teszik a ferencvárosi független médiát” – írta Baranyi Krisztina, Ferencváros polgármestere közösségi oldalán.

A vétó önroncsoló kézigránát az Európai Tanácsban?

A 27 állam- és kormányfőből álló Európai Tanács konszenzussal, egyetértésben hozza meg döntéseit. Ha egy vagy több tag nem támogat egy döntést, mert az nemzeti érdekeit veszélyezteti, akkor nincs konszenzus, és a döntés nem kerül elfogadásra.

Már többször felvetették, hogy a vétójogot részben el kellene törölni, és például a kül- és biztonságpolitikában minősített többségi szavazással kellene dönteni – emlékeztetett Dr. Leo Klinkers, az Egyesült Európai Államok egyik szószólója. Elképzelését Orbán Viktor vehemensen elutasítja.

Klinkers felidézte, hogy a „holland fickó”, Mark Rutte miniszterelnök spanyol kollégájával, Pedro Sánchezzel tavaly márciusban a vétójog részleges eltörlését szorgalmazta. A javaslattal, néhány hónappal a hétéves uniós költségvetésről szóló, drágán megvásárolt béke után – miután Magyarország és Lengyelország azzal fenyegetőzött, hogy nem szavazza meg – kézigránátot dobtak egy olyan csoportba, amelynek az idegei már amúgy is pattanásig feszültek. Vajon visszadobja valaki a gránátot vagy kihúzza a csapszeget?

A szerződéses rendszer az Európai Uniót a feszültségek és konfliktusok melegágyává tette Rutte és Sánchez vitairata pedig fokozza az Európai Tanácson belüli strukturális megosztottságot. Eközben a divide et impera, „az oszd meg és uralkodj!” elvét alkalmazó Oroszország elégedetten figyeli a belső vitákat – írta Klinkers csaknem egy évvel az Ukrajna elleni invázió előtt. Borúlátó előrejelzése szerint az Európai Unió össze fog omlani. A kérdés csak az: mi fogja ezt kiváltani? Rutte és Sánchez vitairata? Vagy Magyarország és Lengyelország húzza ki a biztosító szeget a gránátból, és ezzel felrobbantja az EU-t?

Azt közben már tudjuk, hogy Lengyelország visszakozott, ami után az Európai Bizottság 24 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatás és 12 milliárd eurós olcsó kölcsönt hagyott jóvá Varsó számára – persze csak abban az esetben, ha befejezi az igazságügy elvárt reformját, egyszóval fokozatosan visszaépíti a jogállamiságot.

Kis magyar vétótörténet

Orbán Viktor kormányfő stratégiájának alapeleme, hogy vétóval, vagy vétófenyegetéssel emelte a tétet – írta a Népszava. A cél az volt, hogy ezáltal kényszerítse kompromisszumra az Európai Uniót. Lengyelországgal együtt 2020-ban az Orbán kormány a következő hétéves költségvetés, valamint a 750 milliárd eurós helyreállítási alap elfogadásának megvétózásával fenyegetőzött, mivel a kifizetéseket jogállamisági normák teljesítéséhez akarták kötni.

A vétó nem magyar találmány. Szlovénia például 2008 decemberében blokkolta a csatlakozási tárgyalásokat Horvátországgal a két állam közötti határvita miatt. Észak-Macedónia ugyan nem uniós tagállam, de két EU-s tagország, Görögország, majd Bulgária állt a Szkopjéval való uniós csatlakozási tárgyalások útjába. Szintén 2008-ban Hollandia vétója miatt hiúsult meg a korábban már parafált stabilizációs és társulási egyezmény aláírása Szerbiával. Tavalyelőtt, 2020 szeptemberében Ciprus ellenállása miatt nem tudott szankciókról dönteni az uniós külügyminiszterek tanácsa a belarusz vezetés ellen. A szigetország ugyanis ragaszkodott ahhoz, hogy Törökországra is vessenek ki szankciókat. Olaszország is élt már a tiltakozás e formájával: 2017-ben az uniós külügyminiszteri tanácsülésen megakadályozta az embercsempészet ellen indított, Sophia fedőnevű földközi-tengeri művelet mandátumának meghosszabbítását.

Az EU-ban nem példa nélküli, hogy egy állam önös érdekeit szem előtt tartva gáncsolja el az egyhangú döntést, viszont csak Magyarország esetében fordult elő: azért vétózott vagy blokkolt egy közös uniós nyilatkozatot, mert ezzel egy külföldi, ráadásul nem is uniós hatalom érdekeit képviselte.

A német külügyminiszter például tavaly felfoghatatlannak nevezte, hogy Magyarország a külügyminiszterek találkozóján még annak, a Kínát az emberi jogok sárba tiprása miatt elítélő határozatnak az elfogadását is megakadályozta, amely egy előző verzió felvizezett változata volt.

Recep Tayyip Erdoğan jogsértéseit szintén a magyar külügy ellenállása miatt nem ítélte el közösen az unió 2019 októberében. Az akkor még 28 uniós tagállamból Ankara szíriai offenzívája előtt Magyarország volt az egyetlen, amelyik leszavazta az EU Törökországnak szánt figyelmeztetését.

A Vlagyimir Putyinnak tett szívességek egyike volt, amikor a magyar kormány tavaly februárban megakadályozta a tagállamok egységes fellépését, hogy elítéljék az Oroszország-szerte zajló tüntetéseken résztvevőkkel és arról tudósító újságírókkal szembeni rendvédelmi szervek erőszakos fellépését.

Ezek látszólag nem nagy horderejű vétók. Mélyebben elemezve azonban erkölcsileg sokatmondó, hogy a magyar kormányt és miniszterelnökét a vétóból ítélve nem zavarja 1. a hongongi demokrácia elfojtása, 2. egy szuverén ország elleni támadás, 3. a rendőrök erőszakos fellépése Oroszországban.

Fogytán a türelem: Magyarország mellőzhető

Orbán Viktor azonban akkor is vétóval fenyegetőzött vagy élt vele, amikor a gáncsolás más tagországoknak tetemes kárt okozott – mint például tavalyelőtt a 750 milliárd eurós uniós költségvetés blokkolása vagy most a 48 milliárd eurós minimumadó bevezetésének meghiúsítása.

Tavaly 136 ország részvételével már megállapodtak a tervezett minimumadóról globális szinten, amely évente 140 milliárd eurós bevételt hozna az aláírók költségvetésébe. Akkor Magyarország, Írország és Észtország tíz éves átmeneti időszakot harcolt ki magának. Most azonban Magyarország lényegében kihátrált az alkuból. A kormány egy elsöprő többséggel meghozott parlamenti határozattal is bebástyázta magát.

„Minden államnak a lehető legszélesebb körű szuverenitással kell rendelkeznie az adóztatás területén” – üzente Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár.

Az álláspont megváltoztatása kiverte a biztosítékot az unióban, ahol most több lehetséges forgatókönyvet mérlegelnek, hogy a jövőben elejét vegyék az öncélú kerékkötésnek.

Gyökeres megoldás például az egyhangú döntés kikényszerítése helyett a minősített többséghez kötött döntéshozatal – legalábbis az unió közös külpolitikáját illetően. Ezt szorgalmazza a bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, nem is először. Ehhez módosítani kell az uniós szerződéseket, és el kell törölni a tagországok vétójogát. A lépést az Európai Parlament is támogatja.

„A külpolitika területén muszáj áttérnünk a minősített többséges szavazásra, ez személyes meggyőződésem” – nyilatkozta Von der Leyen, aki tisztában van azzal, hogy ezt nehéz lesz elérni.

Meggyőződésem, hogy a külügyekben nem fenntartható az a rendszer, amelyben az Európai Unió azért nem tudja képviselni a véleményét, mert valamelyik tagország blokkolja a kritikus ügyeket.
Ursula von der Leyen

A minimumadó ügyében a soros francia elnökség előbb kérlelte a megmakacsolt magyar vezetést nézete újbóli megváltoztatására, ami valószínűleg kilátástalan, aztán újabb kezdeményezéssel rukkolt elő. A vétó ugyanis egyszerűen megkerülhető az ún. megerősített együttműködéssel.

Az uniós alapszerződések lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos kérdésekben a tagállamok a „megerősített együttműködés” keretében kötelezettséget vállaljanak magukra nézve.

A globális minimumadó bevezetéséről 26 tagállam is dönthet – Magyarország mellőzésével.

Egyenesen a 7. cikkely alkalmazását, vagyis a szavazati jog megvonását javasolta a bécsi Die Pressenek nyilatkozó emberi jogi szakértő, aki emlékeztetett arra, hogy az eljárás ugyan egyhangú döntést igényel – viszont az az állam nem szavazhat, amely ellen a döntés irányul.

Manfred Nowak felhívta a figyelmet, hogy „eddig Lengyelország és Magyarország támogatta egymást”, és megakadályozott egy ilyen eljárást. Jelenleg azonban Varsó és Budapest az orosz szankciók miatt torzsalkodik, ezért „ez lenne a megfelelő alkalom az eljárás elindításra” – véli Nowak.

A minimumadóról szóló döntés meghiúsítása még inkább „elidegenítette és elszigetelte” Magyarországot az unióban – jelezte a Politico. Sigrid Kaag holland pénzügyminiszter „figyelemre méltónak” nevezte a magyar vezetés lépését, osztrák kollégája, Magnus Brunner pedig „sajnálatosnak” nevezte a megállapodás elmaradását.

A diplomáciai virágnyelvből lefordítva azt jelenti: fogytán a türelem.

A helyzetet bonyolítja, hogy az egyhangú szavazás csak konszenzussal, azaz egyhangú szavazással szüntethető meg. Ez a 22-es csapdája, amint azt a brüsszeli újságírók is megállapították. Ráadásul a magyar vezetésen kívül több más tagország sem válna meg szívesen vétójogától.