Egyre erőszakosabb és durván antiszemita hisztériába csap át a nagymúltú New York-i Columbia egyetem kampuszán a Hamász-párti demonstráció. A Kongresszus alsóházának republikánus elnöke már a Nemzeti Gárda bevetését is felvetette, mert a rendőrség ezzel a helyzettel nem tud megküzdeni.
HIRDETÉSA Hamász hivatalosan is üdvözölte az amerikai egyetemeken demonstrálókat. Az üzenet szerint a diákok a jövő vezetői, akik „a történelem jobb oldalán állnak”.
Ezzel szemben Mike Johnson republikánus házelnök azt mondta, hogy közel az idő, amikor a Nemzeti Gárdára lesz szükség a Columbia Egyetemen és más lázongó egyetemeken a palesztin és Hamász-párti tüntetések elfojtásához.
„Ha ezt nem sikerül gyorsan megfékezni, és nem szűnnek meg a fenyegetések és megfélemlítések, akkor itt a megfelelő idő a Nemzeti Gárda számára. Rendet kell teremtenünk ezeken az egyetemeken. Nem engedhetjük meg, hogy ugyanez az egész országban megtörténjen. Jobbak vagyunk ennél” – közölte a házelnök.
Az egyetemi provokációk eldurvulásának első szakaszáról néhány napja beszámoltunk.
Azóta az események magasabb és nemzeti szintre léptek.
Johnson kijelentései azután hangzottak el, hogy Josh Hawley (Montana) és Tom Cotton (Arkansas) republikánus szenátorok hétfőn felszólították Joe Biden elnököt, hogy mozgósítsa a Nemzeti Gárdát országszerte – különösen a Columbián –, hogy véget vessen a profi terrorista bűnözők által hátulól szervezett ülősztrájkoknak, blokádoknak és egyéb tüntetéseknek. A tűz országszerte terjed, emlékeztetve a 2020-as Black Lives Matter tombolásokra.
Az elnökre helyeződik a nyomás, mert ő rendelkezik a hatósági erők felett
Kedden további 26 republikánus szenátor küldött levelet Miguel Cardona oktatási miniszternek és Merrick Garland főügyésznek, felszólítva őket, hogy „állítsák vissza a rendet azokon az egyetemeken, amelyeket a zsidó diákokat és tanárokat megcélzó antiszemita tömegek gyakorlatilag lezártak”.
Joe Biden elnök kétlelkű választ adott erre, közölve, hogy „elítéli mind az antiszemita tiltakozásokat, mind pedig azokat, akik nem értik, mi folyik a palesztinokkal”.
A felhevített megmozdulások már nemcsak a zsidó diákokat és tanárokat veszélyeztetik, hanem a lakókörzetek közbiztonságát és a közegészségügyet is. (A Broadway-110. utca környéki éttermek, bisztrók, kávézók tulajdonosai arról panaszkodnak, hogy a lázongók megszállják a vécéket, és fizetés nélkül kezdenek süteményt és üdítőket "rekvirálni" maguknak.)
Johnson felszólította az egyetemi világranglistán 17. helyet elfoglaló Columbia elnökét, Minouche Shafikot, hogy mondjon le posztjáról – percekkel a nyilvános esemény előtt találkozott vele –, „ha nem tud azonnal rendet teremteni ebben a káoszban. Arra biztattuk, hogy azonnal intézkedjen, és szüntesse meg ezt a helyzetet, de az az érzésünk, hogy nem tettek lépéseket. A házelnök elmondta, hogy találkoztak zsidó diákokkal, akik félnek. Nem jöhetnek be az egyetemre, nem készülhetnek a vizsgáikra. Ez hatással van arra a képre, amit Amerika a világnak mutat saját magáról, pedig mi nem ilyenek vagyunk" - tette hozzá Johnson.
Az egyetem elnökének irányultságát nehéz meghatározni, miután előkerült róla egy felvétel, amelyen a 9/11-es New York-i toronyrombolás után azt feszegeti, hogy vajon a terrorizmus nem az ellenállás egyik fajtája-e? Úgy ítélte meg, hogy a muszlim világban olyan széles az ellenállás érzete, hogy könnyebben elfogadják, sőt támogatják a terrorizmust.
Nem csak erről az egyetlen egyetemről van szó - a Columbia nem egyedi jelenség
A súlyosbodó antiszemita tünetek az USA tucatnyi felsőoktatási intézményében megmutatkoznak, és emiatt a kormány oktatási tárcája több egyetemen komoly tényfeltáró vizsgálatokat indított.
A kormány által górcső alá vett egyetemek között van szinte az összes állami felsőoktatási intézmény, és sok privát főiskola is, így a neves Yale, Harvard, Princeton, Stanford, Duke, George Washington, Carnegie - azaz olyan intézmények, melyek Nobel-díjassá lett diákok és tanárok tucatjait adták a világnak, akik közt sok zsidó volt.
A higgadtabb kommentárok nem találnak épeszű magyarázatot arra, hogy ezek az intézmények miért nem védik meg évszázados munkával kivívott tudományos presztízsüket, de távlati anyagi érdekeiket sem. (A vizsgálat alá vont egyetemek listája itt olvasható.)
A Columbia kampuszán sétálgatók meghökkenve látták, hogy a lázongók táborában feltűnik Motaz Azaiza Hamász-újságíró és fotós is. A 18 millió közösségimédia-követővel rendelkező Azaiza a palesztin oldal propagandájának legismertebb mechanikusa, aki professzionális egyoldalúsággal befolyásolja az arab tömegek látásmódját.
Az aktivisták híres személyiségeket is megpróbálják berángatni akcióikba. Gyakorlattá vált, hogy letámadnak egy-egy celebet, és nyilakozatot próbálnak kipréselni belőlük. Példa erre Alec Baldwin filmszínész esete, akit egy kávéházban próbált meg hiszterizálni egy aktivista, hogy csak egyszer mondja ki a "Szabad Palesztinát!" jelszót. Próbálkozása nem a remélt eredményre vezetett.
Sok-sok pénzről is szó van
Ez nem amerikai válság, hanem behatolás, mondja több kutató, akik szerint az egyetemeken kirobbant terrorpárti és rasszista jelenségek egyáltalán nem újak. A jelenség mögött súlyos külső befolyásolás áll, elsősorban Katar részéről.
Az egyetemeknek nyújtott külső támogatók listája félreérthetetlenül jelzi, hogy mely kormányok azok, amelyek anyagi befolyásolással kívánnak teret nyerni az akadémiai életben a szélsőséges nézetek és vendégtanárok számára. (Még a teljes államcsőd szélén tántorgó Palesztin Hatóságnak is akad egymillió dollárja a befolyásvásárlása.)
Ezért a házelnök javasolja, hogy a Kongresszus hozzon döntést a szövetségi finanszírozás megszüntetéséről azon főiskolák esetében, amelyek nem biztosítanak biztonságos környezetet a zsidó diákok számára.
HIRDETÉSNyilatkozata után az egyetemi lázongók Johnsont sem kímélték: drogosnak, hülyének és ellenségnek nevezték. „Mike te szívsz, menj innen" - skandálták.