NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Magyarország ismét vétóval fenyeget három orosz oligarcha szankciós listára kerülése miatt

Orbán Viktor érkezik a márciusi EU-csúcsra
Orbán Viktor érkezik a márciusi EU-csúcsra Szerzői jogok Geert Vanden Wijngaert/Copyright 2022 The Associated Press. All rights reserved
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Diplomáciai források szerint a magyar kormány csak akkor szavazza meg az Európai Unió egyes, Oroszországgal szembeni szankcióinak meghosszabbítását, ha törlik a feketelistáról három orosz oligarcha nevét.

HIRDETÉS

Ismét kilátásba helyezte a magyar kormány, hogy blokkolni fogja az Oroszországgal szembeni EU-s szankciók meghosszabbítását - hacsak nem távolítanak el a február vége óta meglévő szankciós listáról három orosz oligarchát – írta meg a Die Welt európai uniós diplomáciai forrásokra hivatkozva. Az EU-nak sürgős lenne, hogy a jövő hétig meghosszabbítsák az Oroszországgal szembeni szankciókat, különben azok lejárnak. Brüsszeli vélemények szerint Magyarország ezzel pusztán nyomást akar gyakorolni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s források mielőbbi folyósítása érdekében.

Uniós diplomaták szerint Orbán Viktor kormánya azzal fenyeget, hogy vétóval blokkolja az oroszokkal szembeni szankciók meghosszabbítását - miután egy fél éves periódust követően azok szeptember 15-én lejárnak. A vétótól viszont eltekintenek, ha a több mint 1217 magánszemély és 108 szervezet nevét tartalmazó, velük szemben büntető intézkedéseket alkalmazó "feketelistáról" törlik három orosz oligarcha nevét.

A névtelenséget kérő illetékesek szerint Aliser Uszmanovról, Pjotr Avenről és Viktor Rasnyikovról van szó, akik ellen vagyonbefagyasztást és beutazási tilalmat rendelt el a közösség. A hosszabbításhoz teljes egyhangúságra van szükség.

Putyin "kedvenc" oligarchája

Uszmanov és Aven február végén, az ukrajnai invázió megindítását követően került a jegyzékbe. Az előbbit "Kreml-párti oligarchaként" jellemezték, aki "különösen közeli kapcsolatban van" Vlagyimir Putyinnal. Uszmanovtól már tavasszal lefoglaltak egy, a világ legnagyobb jachtjának tartott, hatszázmillió dollár értékű hajót is

Rasnyikov az Oroszország egyik legnagyobb adózójának számító Magnyitogorszk Vas- és Acélművek (MMK) tulajdonosa és igazgatótanácsi elnöke - ellene márciusban hoztak intézkedéseket. Avenről pedig azt írták, hogy „egyike annak a nagyjából ötven vagyonos üzletembernek, aki rendszeresen találkozik az orosz elnökkel a Kremlben”. Az Alfa Group legnagyobb részvényese, mely magába foglalja az Alfa Bankot, sosem cselekszik az elnöktől függetlenül.

A három oligarcha eltávolítása mellett a magyar kormány egyfajta mentességet szeretne elérni, hogy a humanitárius szervezetek együttműködhessenek egyes, korlátozás alá vont orosz bankokkal.

Ez már a sokadik alkalom lenne, hogy az EU a magyar vétó miatt nem tud egységes állásfoglalást hozni

Az előzetes tervek szerint a szankciók meghosszabbításáról szerdán, vagyis ma kéne dönteni - a magyar kormány képviselői kedden nem adtak egyértelmű választ arra, hogy miért kérik ezeket az intézkedéseket. 

A Szabad Európa megkereste a magyar kormányt, de kérdéseikre eddig nem reagáltak. Kovács Zoltán, Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára ellenben kedd este a twitteren azt írta , hogy időről időre felmerülnek aggályok, miszerint bizonyos személyek szankciós listára kerülése "nem megfelelően alátámasztott".

A brüsszeli diplomaták szerint Magyarország csupán nyomást akar gyakorolni a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott EU-s források mielőbbi folyósítása érdekében.

Nem ez az első alkalom, hogy a magyar kormány csak bizonyos feltételek teljesülése esetén hajlandó beleegyezését adni az Oroszországot érintő ügyekben - elég csak Kirill pátriárka, vagy a teljes uniós olajembargó ügyére gondolni. A Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már júniusban arról beszélt, hogy a jövőben egyhangú döntés helyett csupán minősített többséghez kötné az unió közös külpolitikai döntéseinek meghozatalát. Ahhoz, hogy ez megtörténjen, elsősorban az uniós szerződések módosítására és a tagországok vétójogának eltörlésére van szükség.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kötéltáncot jár Orbán a vétóval – a húr elpattant

2030-ra kezdheti meg a termelést a paksi atomerőmű új blokkja

Válogatás az elmúlt napok eseményeiből és történeteiből