Az európai tőzsdék eséssel nyitottak, ami azt jelzi, hogy Anthropic 17%-os Nasdaq-emelkedése sem növelte az MI-ipar jövőjébe vetett bizalmat. Az arany és ezüst ára is esett a várható amerikai kamatemelés előtt.
A pénteki kereskedés nyitásakor az európai részvénypiacok eséssel indítottak, miután a mesterséges intelligenciához kapcsolódó és chipgyártó vállalatok papírjainak eladási hulláma a Wall Streetről átterjedt a világ többi piacára. A globális részvényindexek így már több mint három éve nem látott hosszúságú veszteségsorozat felé tartottak, annak ellenére, hogy az Nvidia a vártnál jobb eredményeket közölt, és az Anthropic erős debütálást produkált a Nasdaq-on.
Röviddel a nyitás után a londoni FTSE 100 index 0,4 százalékkal állt mínuszban, a frankfurti DAX 1,3 százalékot esett, míg a párizsi CAC 40 és a STOXX Europe 600 egyaránt 0,9 százalékkal gyengült.
Az arany és az ezüst ára is csökkent, miközben a dollár a 19 hónapos csúcs közelében maradt, és a befektetők decemberi amerikai kamatemelésre számítanak. A fizikai azonnali arany árfolyama 06:04 CET-kor 2,7 százalékkal esett, 3,525.25 dollárra unciánként, ami a legrosszabb hetet vetíti előre az elmúlt nyolc hónapban. Az azonnali ezüst 3,5 százalékkal, 41,25 dollárra süllyedt unciánként. A decemberi lejáratú amerikai aranyhatáridős jegyzések 4,3 százalékkal, 3,526 dollárra estek.
Dél-Korea Kospi indexe 5,2 százalékos mínuszban zárt, a japán Nikkei 225 pedig 5,1 százalékkal alacsonyabban fejezte be a kereskedést. Az ausztrál S&P/ASX 200 1,6 százalékkal gyengült, a hongkongi Hang Seng nagyjából 08:00 CET-kor 2,2 százalékos esésben állt, a sanghaji Composite pedig 1,2 százalékos mínusszal zárta a napot. Az eladási hullám több technológiai részvényt is érintett, köztük a tokiói Advantestet és SoftBankot, a dél-koreai Samsung Electronicsot, valamint Kínában a Tencentet.
Japán maginflációja, amely a friss élelmiszereket nem tartalmazza, októberben éves összevetésben 2,2 százalékra gyorsult, ami erősíti az érveket egy decemberi kamatemelés mellett. Kína a 18. egymást követő hónapban változatlanul hagyta irányadó hitelezési kamatlábait, 3 százalékon az egyéves, és 3,5 százalékon az ötéves ráta esetében.
Az ázsiai veszteségeket a csütörtöki, éles irányváltás követte a Wall Streeten. Az S&P 500 nap közben még 1,3 százalékos pluszban is járt, végül azonban 2 százalékos mínuszban zárt, ami már a hatodik egymást követő esése. A Dow Jones Industrial Average 2,2 százalékkal csökkent, a Nasdaq Composite pedig 2,3 százalékot esett.
Az Anthropic, a Claude chatbot mögött álló vállalat, 81,3 milliárd dollárt (74 milliárd eurót) vont be a valaha jegyzett legnagyobb első nyilvános részvénykibocsátásban. A társaság 83 dollárban határozta meg a kibocsátási árat, ami nagyjából 1,5 billió dollárra (1,36 billió euróra) értékelte a céget. A részvény a Nasdaq-on 111,50 dolláron nyitott, 115,10 dollárig emelkedett, majd 97,17 dolláron zárt, ami 17,1 százalékos emelkedés a kibocsátási árhoz képest.
A tőzsdei debütálás erős keresletet mutatott az Anthropic részvényei iránt, de alig enyhítette azokat az aggodalmakat, hogy más mesterséges intelligencia-vállalatok papírjai túl magasra emelkedtek, illetve hogy a cégeknek nehéz lehet elegendő bevételt termelniük az AI-ból ahhoz, hogy igazolják a rá fordított kiadásokat.
Az Nvidia árfolyama a 4,7 százalékos növekedésből 3,3 százalékos veszteségbe fordult, noha a vállalat a hét elején felülteljesítette a profitvárakozásokat. A chipgyártó cégnek emellett alkalmazkodnia kell az egyik társalapító, Jensen Huang távozásához is, aki múlt héten lemondott vezérigazgatói posztjáról. Huang jelentős szerepet játszott az AI iránti lelkesedés felpörgetésében, és az Nvidia nyereségét a szektorba irányuló beruházásokra használta fel.
Kalifornia legfőbb ügyésze csütörtökön vizsgálati idézést küldött az Nvidiának. Az állam azt vizsgálja, hogy fejlett chipek vagy bizalmas információk eljutottak-e Kínába, illetve hogy az Nvidia félrevezette-e a befektetőket vagy a nyilvánosságot.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium egyúttal szigorította az ellenőrzést azokon a fejlett chipeken, amelyeket külföldi adatközpontoknak szállítanak, és amelyek távoli számítási kapacitást biztosítanak kínai, illetve más korlátozott piacokon működő vállalatoknak. Az új szabályok csütörtökön léptek hatályba.
A 10 éves futamidejű amerikai államkötvény hozama pénteken mintegy 5 százalékra csökkent, miután szerdai 5,07 százalékról csütörtökön 5,04 százalékra esett.
Az olaj ára emelkedett, miután újabb tankerforgalmi zavarokról érkeztek hírek a Hormuzi-szorosból. 08:00 CET körül az amerikai irányadó nyersolaj hordónként 83,70 dollárba került, míg a Brent jegyzése mintegy 92 dollár körül mozgott. A Nemzetközi Energiaügynökség legfrissebb World Energy Outlook jelentésében azt közölte, hogy az energiakereskedelemben a szoroson keresztül bekövetkezett fennakadások jelentik a valaha regisztrált legnagyobb kínálati sokkot.
Az amerikai dollár 159,68 jenről 159,21 jenre csúszott vissza, míg az euró 7:00 CET-kor 1,0984 dollárra emelkedett az előzőlegi 1,0975 dollárról.