Jelenleg lassabban dolgoznak, mint az áruházak alkalmazottai, de a start-up szerint a mesterséges intelligencia fejlődése javítja majd a sebességüket és pontosságukat.
A Koppenhágától északra fekvő dán Lyngby városában a szupermarketek éjszakai műszakja most szokatlan gyakornokokat kap.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Humanoid robotok tanulják meg, hogyan kell záróra után újratölteni a polcokat; ez egy többéves kísérlet része, amelynek célja a rutinfeladatok átvétele, hogy a dolgozók több időt fordíthassanak a vásárlók segítésére.
Karjaiknak, lábaiknak és ujjaiknak köszönhetően a robotok olyan terekben is tudnak dolgozni, amelyeket emberekre terveztek, így az üzleteknek nem kell átalakítaniuk a berendezést – állítja a dán Hive Robots startup.
Egyelőre lassabbak az áruházi dolgozóknál, de a cég szerint a mesterséges intelligencia fejlődése idővel javítja majd a robotok sebességét és pontosságát.
Hogyan tanulnak a robotok?
Ahhoz, hogy a robotok valódi környezetben is dolgozni tudjanak, képzésre és a munka során gyűjtött adatokra van szükség.
Az üzlet egyik sarkában egy kezelő virtuális valóság szemüveget és kézi vezérlőket használva irányítja a robotot, miközben az tésztás zacskókat vesz fel, és a polcokra helyezi őket.
Bemutatói olyan adatokat szolgáltatnak, amelyek alapján a gépeket arra tanítják, hogy a feladatokat önállóan is el tudják végezni.
„Rengeteg apró dolog van, amire mi, emberek nem is gondolunk, de a robotnak mindezt külön meg kell tanítani” – mondta Roger Sala, a Hive Robots egyik robotpilótája.
A képzés júniusban kezdődött a Føtex élelmiszerláncnál, amely Dánia legnagyobb kiskereskedője, a Salling Group tulajdona; a vállalat több mint 2100 üzletet működtet Dániában, Németországban, Lengyelországban, Lettországban, Észtországban és Litvániában.
A Hive Robots fejleszti a szoftvert és képzi a gépeket, magukat a robotokat pedig a kínai Unitree robotikai cég gyártja.
A dán startup abban bízik, hogy 2027 elejére bizonyos termékeket már önállóan fel tudnak majd tölteni éjszaka; az üzletek óradíj alapján fizetnének a szolgáltatásért.
Mit jelenthet mindez a dolgozók számára?
A humanoid robotok munkahelyi bevezetése újabb lendületet ad annak a vitának, hogy a mesterséges intelligencia enyhíti-e a munkaerőhiányt, vagy inkább csökkenti a dolgozók iránti igényt.
A Nemzetközi Valutaalap (forrás: angol) 2024-es jelentése szerint az MI az uniós állások mintegy 60 százalékának munkavégzési módját változtathatja meg: egyes feladatokban segítheti a dolgozókat, másokat viszont teljesen átvehet.
A jelentés szerint a technológia egyszerre kínál lehetőséget a termelékenység javítására, és hordozza a munkahelyek megszűnésének kockázatát.
A Salling Group azt hangsúlyozza, hogy kísérletének célja az alkalmazottak támogatása, nem pedig a helyettesítésük.
A Føtex becslése szerint az árufeltöltés a dolgozók munkaidejének 40–50 százalékát teszi ki.
A Hive Robots szerint a lánc számára az is kihívást jelent, hogy fiatalokat találjon erre a munkára.
A Føtex operatív igazgatója, Simon Kudsk szerint akár öt évre is szükség lehet ahhoz, hogy minden üzletben megjelenjenek a robotok. További feladat lehet például a hiányzó vagy rossz helyre került termékek azonosítása, az üres kartondobozok eltávolítása, illetve a minőségmegőrzési idők ellenőrzése.
„Mostani víziónk, vagy ha úgy tetszik álmunk az, hogy idővel minden Føtex-áruházban legyen egy vagy két humanoid, amely kollégáinkat támogatja, hatékonyabbá teszi a működést, és több időt szabadít fel a vásárlókra összpontosító, értéket teremtő tevékenységekre” – mondta Kudsk.