Rio belvárosában egyetemi és középiskolás diákok a közoktatási támogatások megőrzését kérték, bírálva Flávio Bolsonaro megszorításait.
Több ezer egyetemi és középiskolai diák töltötte meg szerdán Rio de Janeiro belvárosának két fő terét, Luiz Inácio Lula da Silva mellett és Flávio Bolsonaro ellen tiltakozva, alig több mint két héttel a brazíliai elnökválasztás második fordulója előtt.
A megmozdulást a Brazil Országos Hallgatói Szövetség (UNE) szervezte, és a közösségi médiában hirdették meg. A demonstráció a Candeláriánál kezdődött, majd átterjedt Cinelândiára, arra a térre, ahol a városi közgyűlés épülete áll, és amely a baloldali tüntetések egyik megszokott helyszíne.
A résztvevők több forrást követeltek az oktatásra és az oktatás ingyenességének megőrzését, különösen a Lula-kormány által létrehozott Pé-de-Meia program fenntartását védve, amely havi kifizetéseken alapul, hogy ösztönözze az állami középiskolák tanulóit a tanulmányok befejezésére.
A többségében fiatalokból álló, de idősebbeket is magában foglaló tömeg felidézte a Flávio apjának számító Jair Bolsonaro által végrehajtott költségvetési megszorításokat a szövetségi egyetemeken, a kutatási ösztöndíjaknál és a Farmácia Popular programban.
Flávio Bolsonaro javaslatai között jelentős állami kiadáscsökkentések szerepelnek; a Liberális Párt (PL) szenátora dicsérte az argentin elnök, Javier Milei által végrehajtott gazdasági reformokat.
Brazília egyre növekvő államadóssággal küzd, amelyet a magas kamatlábak tovább súlyosbítanak.
A szélsőjobb és az Egyesült Államokhoz való igazodás ellen
A transzparenseken Brazília szuverenitásának és demokráciájának megőrzésére való felhívások jelentek meg. Egyiken ez állt: „Diktatúra soha többé”.
A diákok aggodalmukat fejezték ki a szélsőjobb előretörése és a Bolsonaro család Donald Trump kormányzatához fűződő szoros viszonya miatt. Más feliratokon ez volt olvasható: „Brazília nem az USA hátsó udvara” és „Nem szavazok olyasvalakire, aki eladja Brazíliát”.
A brazil baloldal attól tart, hogy Flávio Bolsonaro teljes mértékben Washingtonhoz igazítja az ország külpolitikáját, tekintettel Donald Trumppal való ideológiai rokonságára.
Az Egyesült Államok elnöke tavaly 50 százalékos vámot vetett ki a brazil termékekre, és szankciókat vezetett be a szövetségi legfelsőbb bíróság egyik bírája ellen. A döntést Jair Bolsonaro perével indokolták, amelyet Trump „boszorkányüldözésnek” nevezett.
Több tüntető bírálta Jair Bolsonaro járványkezelését is, akit tagadó politikákkal vádolnak: becslések szerint 700 ezer brazil halt meg Covid–19-ben.
A következő napokra további megmozdulások vannak kilátásban a második forduló felé vezető úton, amelyet október 25-ére tűztek ki Lula da Silva, a negyedik, nem egymást követő mandátumát kereső hivatalban lévő elnök, valamint Flávio Bolsonaro között, aki megnyerte az első fordulót, bár kevesebb mint 2 százalékos különbséggel, és előnyből vághat neki a versenynek a Planalto-palotáért.
Az utcai akciók mellett fórumokat is tartanak, ahol a közoktatás, a tudomány, az állampolgári jogok és a diákok részvétele lesz napirenden a választások második fordulójában.
A szervezők nem akarnak megállni Rio de Janeirónál: mozgósításokat terveznek Teresinában, Curitibában, São Paulóban, Belo Horizontéban, Maceióban, Recifében és Vitóriában is.