Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy a német Metro AG vagyonát ideiglenes állami felügyelet alá vonják. A lépés a Németország és Oroszország közötti, az ukrajnai háború miatti feszültségek eszkalálódása közepette történt.
A német nagykereskedelmi és élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a Metro AG hétfőn elveszítette orosz leányvállalata feletti operatív ellenőrzést, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök rendeletet írt alá, amely ideiglenes állami felügyelet alá helyezi az üzletet. A rendelet értelmében a Metro Cash & Carry oroszországi tevékenységét átmenetileg az UK Torg RUS irányítása alá helyezték.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A hétfőn egy orosz kormányzati honlapon közzétett határozat nem jelölt meg indoklást. A lépés illeszkedik a Nestlé élelmiszeripari óriás és a francia Auchan kiskereskedelmi lánc oroszországi vállalkozásai elleni hasonló intézkedések sorába, amelyeket egy 2023-as rendelet alapján hoztak meg a „barátságtalan országokhoz” köthető cégekkel szemben.
Az ideiglenes állami kezelés következményeként a francia Danone tejipari vállalat és a dán Carlsberg sörgyár orosz üzletágai is helyi tulajdonosokhoz kerültek, erősen leértékelt áron.
A Metro közölte, hogy az orosz leányvállalatnak továbbra is jogi értelemben vett tulajdonosa, de már nem gyakorol felette operatív irányítást, mivel a vállalat jelenleg elemzi a rendelet következményeit. Azt is jelezte, hogy a Torg RUS tulajdonosa Johannes Tholey, a Metro Russia vezérigazgatója.
A Metro azt is közölte, hogy 2022, Ukrajna orosz megtámadása óta fokozatosan csökkenti oroszországi üzleti kötődéseit.
A Metro 2001-ben lépett be az orosz piacra, és 91 nagykereskedelmi áruházat működtetett az országban, mintegy 9 000 embert foglalkoztatva.
Oroszország továbbra is jelentős piac a német nagykereskedő számára.
A 2025/26-os pénzügyi év első kilenc hónapjában a Metro oroszországi forgalma euróban számolva 10,3 százalékkal, 2,14 milliárd euróra nőtt, ami az adott időszakban a Metro AG teljes csoportszintű bevételének mintegy 8,7 százalékát adta.
Orosz–német feszültségek eszkalálódása
A lépésre a Berlin és Moszkva közötti egyre súlyosbodó diplomáciai konfliktus közepette került sor.
Németország arra a következtetésre jutott, hogy Oroszország felelős a lipcsei repülőtér ellen tervezett dróntámadásért, és bezárta az orosz konzulátust Bonnban, valamint egy orosz kulturális központot Berlinben.
Válaszul Oroszország bezárta a német konzulátust Szentpéterváron, és tagadta a vádakat.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szombaton az ENSZ Közgyűlésének margóján találkozott német hivatali partnerével, Johann Wadephullal, de utóbb lekicsinylően nyilatkozott az egyeztetésről, mondván, hogy Wadephul „egyszerűen megismételte Oroszországot elítélő hivatalos nyilvános álláspontját... döntse el ön, hogy ez párbeszédnek minősül-e vagy sem”.
Wadephul szerint a találkozóra azért volt szükség, hogy Németország biztonsági aggályait közvetlenül Oroszország felé jelezzék, ám ő nem érzékelte a másik fél komoly szándékát, megismételve, hogy a megbeszélés nem jelez semmiféle változást Németország Ukrajna melletti kiállásában.
„Az oroszok fokozzák a Németországra gyakorolt nyomást hibrid háborújukban” – fogalmazott Stefan Meister, a Német Külpolitikai Társaság Oroszország-szakértője.
„Egyértelművé teszik, hogy a németek további vállalatokat és vagyontárgyakat is elveszíthetnek Oroszországban, hogy ezzel a német üzleti körök felől is növeljék a nyomást a német kormányra” – tette hozzá Meister.
Azt is kifejtette, hogy Oroszország Németországot „kulcsfontosságú ellenfélnek tekinti, mivel Ukrajna legjelentősebb egyetlen támogatója”.
Néhány nagy nyugati vállalat 2022 után befejezte oroszországi működését, és leírta ottani érdekeltségeit. Azóta a Kreml szigorú feltételeket szab a helyi leányvállalatok értékesítésére, jelentős árengedményt, kilépési adót és kormányzati jóváhagyást követelve.
Más cégek visszafogták tevékenységüket, miközben egyes vállalatok változatlanul folytatják üzleti működésüket.