Ismét emelkedett a globális olaj ára, miközben a részvény- és kötvénypiacok estek. Ennek előzménye, hogy Donald Trump amerikai elnök elutasította Irán legutóbbi Hormuzi-újranyitásra vonatkozó javaslatát, mérsékelve a múlt hét végén kialakult piaci optimizmust.
Az olajárak több mint 3 százalékkal ugrottak meg, a nemzetközi referenciaértéknek számító Brent hordónként 107 dollár fölött cserélt gazdát hétfő kora reggel Európában, ami ismét felerősíti az ellátási válsággal kapcsolatos aggodalmakat, és világszerte emeli a költségeket. Ez azért is rossz hír, mert a múlt héten a befektetők és kereskedők pozitív fordulatokkal számoltak az ENSZ-közgyűlés árnyékában.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Miután Donald Trump amerikai elnök mégis elutasította Irán hét napos tűzszüneti ajánlatát, újra erősödtek az inflációs félelmek.
Teherán a múlt heti ENSZ-közgyűlésen javasolta a harcok felfüggesztését, amelynek keretében újra megnyitnák a Hormuzi-szorost, enyhítve azt az ellátási válságot, amely világszerte felhajtotta a költségeket. A szoros kulcsfontosságú a globális energiaellátás szempontjából. A Vörös-tengeren is nőttek a tengeri szállítás kockázatai, miután a húszik elfoglalták Jemen partvidékét, beleértve a Bab el-Mandeb-szoroshoz közeli területeket is.
A pesszimista jóslatokat erősíti, hogy Irán a több hetes és több tárgyalási fordulós egyezkedés során gyakorlatilag semmilyen jelentős engedményt nem tett az amerikai követelmények előtt, hanem proxy haderőit mozgósítva hadműveletekbe kezdett a térség egészében, sőt, a Vörös-tengeren is.
„Elutasítom az ajánlatukat” – mondta az amerikai elnök az újságíróknak a Fehér Ház előtt. Az Axiosnak ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy számít a tárgyalások újraindulására.
„Megállapodást akarnak kötni, de ez nem az az alku, amit én szeretnék” – mondta a hírplatformnak. „Ez az, amiben talán egy évvel ezelőtt még megegyeztünk volna.”
„Túlértékelték a pozíciójukat” – tette hozzá Trump a vasárnap megjelent interjúban. Az Axios, az ügyet ismerő forrásokra hivatkozva, arról számolt be, hogy Washington és Teherán között akár már hétfőn megkezdődhetnek a közvetett tárgyalások.
Irán továbbra is ragaszkodik a Hormuzi-szoros újranyitásának korábbi feltételeihez, köztük a befagyasztott vagyonok felszabadításához, a kőolajára kivetett szankciók feloldásához és az amerikai tengeri blokád megszüntetéséhez.
Az ajánlat hírére az olajárak pénteken több mint 2 százalékkal estek, de a most ismét emelkedésnek indultak. Az amerikai WTI referenciaolaj hétfő reggel csaknem 2 százalékos pluszban, hordónként 94 dollár fölött forgott. Az inflációtól való félelem a részvénypiacokat is nyomás alá helyezte. Dél-Korea Kospi indexe 2,3 százalékkal esett, amikor a hosszú szünet után újra megnyitott.
Az áremelkedés ismét a jegybank, a Federal Reserve következő, október végére tervezett kamatdöntő ülése felé irányítja a figyelmet. A CME FedWatch eszköze több mint 65 százalékos valószínűséget jelez egy újabb, egymást követő kamatemelésre.
A 10 éves amerikai államkötvény hozama hétfő kora reggel átmenetileg 5,21 százalék fölé emelkedett, megközelítve a 2007 óta látott legmagasabb szintet. A magas hozamok lassítják a gazdaságot, mert mindenki számára drágítják a hitelfelvételt, és lenyomják a részvények és más befektetések árát.
A 10 éves hozam az Iránnal kitört háború kezdete óta folyamatosan emelkedik; akkor még 3,97 százalékon állt. A japán 10 éves államkötvény hozama ugyanebben az időben 3,095 százalékon forgott.