A közel-keleti háború miatt megugró nyereségre hivatkozva hat uniós ország, köztük Németország és Olaszország, azt szeretné, hogy az uniós pénzügyminiszterek megvitassák a kérdést a jövő havi dublini ülésen.
Hat uniós ország egyre erőteljesebben szorgalmazza, hogy az egész blokkra kiterjedő rendkívüli nyereségadót vessenek ki az olajvállalatokra, miután profitjaik megugrottak a közel-keleti háború közepette, derül ki egy szombaton az AFP birtokába jutott levéltervezetből.
Németország, Olaszország, Ausztria, Lengyelország és Portugália pénzügyminiszterei, valamint Spanyolország gazdasági minisztere közös levelet küldtek Írország pénzügyminiszterének, amely ország jelenleg tölti be az EU soros elnökségét. A miniszterek azt kérték, hogy a különadó felkerüljön a jövő havi, Dublinban tartandó uniós pénzügyminiszteri találkozó napirendjére.
„Az olajvállalatok olyan szintű nyereségességet és a finomított termékeken elért árréseket mutatnak, amelyek meghaladják a nyersolajárak emelkedését”, áll a levélben. „Az egyik legnagyobb kínálati sokkot éljük át évtizedek óta, és világszerte növekszik az elégedetlenség az életköltségek drágulása miatt.”
Az aláírók vitát sürgetnek egy „uniós szintű keretről az extra nyereségek megadóztatására”, és arra ösztönzik a blokkot, hogy építsen a tanulságokra, amelyeket a 2022-ben, Oroszország Ukrajna elleni invázióját követően bevezetett ideiglenes különadó kapcsán vontak le.
„Az energetikai cégek nem használhatják ki a fogyasztókat”
Lars Klingbeil német pénzügyminiszter többször is azt hangoztatta, hogy az energetikai vállalatoknak a jelenlegi zűrzavarban sem szabad a fogyasztók kárára profitot termelniük, a minisztérium egyik forrása pedig hangsúlyozta, hogy „a válság okozta túlzott nyereségeket vissza kell juttatni a fogyasztóknak”.
Az aláíró országok közül több már az év elején is az olajvállalatok profitjára kivetett adó bevezetését szorgalmazta. Az energetikai óriáscégek azóta hatalmas bevételeket könyvelhettek el, hogy az Egyesült Államok és Izrael februárban katonai műveleteket indított Irán ellen, ami súlyosan megzavarta a létfontosságú, a Hormuzi-szoroson át vezető hajózási útvonalat.
A nyomás ellenére az EU eddig nem jelezte, hogy újabb különadót vezetne be az olajcégekre. Források az Euronewsnak azt mondták, hogy a levél még nem végleges, a médiában megjelent tudósítások pedig egy előzetes tervezetre hivatkoznak.
Politikai törésvonalak az egyes tagállamokon belül is megmaradtak. Németországban, miközben Lars Klingbeil balközép SPD-je támogatja a rendkívüli nyereségadót, Friedrich Merz kancellár jobbközép CDU-ja ellenzi az intézkedést.