Tedrosz Gebrejeszusz a konfliktusokat, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült embereket, a szegénységet és egyenlőtlenséget, a nem fertőző betegségeket és a mentális egészségügyi problémákat is említette.
Gyógyszerhiánytól az európai egészségügyi szuverenitáson át a mesterséges intelligencia etikai határvonaláig: az Euronews brüsszeli Egészségügyi Csúcstalálkozója élénk vitákat váltott ki.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Íme az esemény legfontosabb üzenetei, amely a világ egészségügyi szférájának politikai és üzleti elitjét gyűjti egybe.
Az egészség továbbra is a legnagyobb kihívás előttünk – Várhelyi Olivér, Európai Bizottság
„Azzal, hogy egyszerűsítjük, amit lehet, végrehajtjuk és betartatjuk a szabályainkat, valamint folyamatosan frissítjük azokat, közelebb kerülünk ahhoz a jövőhöz, amelyet szeretnénk. Egy olyan jövőhöz, ahol virágzik az innováció, és az ötletekből sokkal gyorsabban lesznek kezelések” – mondta Várhelyi Olivér uniós biztos.
Az Európai Unió az utóbbi évek legjelentősebb, egészségüggyel kapcsolatos jogszabályi változtatásait mutatta be, köztük az EU Biotech Actet és a gyógyszerjogszabályok átfogó reformját, amelyek az egész blokkot szabályozzák.
„Úgy gondolom, az egészség továbbra is a legnagyobb kihívás Európa, de annak a világrésznek a számára is, amelyben élünk” – tette hozzá.
Közös fenyegetésekre közös válasz kell – Tedrosz Gebrejeszusz, WHO
Az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója, Tedros Adhanom Gebrejeszusz úgy fogalmazott, hogy a világ jelenleg számos kihívással néz szembe, a fegyveres konfliktusoktól és az elvándorlástól kezdve a szegénységen, a nem fertőző betegségeken és a mentális egészségi problémákon át egészen az antimikrobiális rezisztenciáig.
„Ezek egyike sem kezelhető elszigetelten. A közös fenyegetésekre közös válaszra van szükség” – mondta Gebrejeszusz.
A WHO nemrég „nehéz priorizálási és újraigazítási folyamaton” ment keresztül az Egyesült Államok kilépését követően. A főigazgató szerint a szervezet mára elérte a stabilitás pontját, és most hatékonyabban és eredményesebben halad előre.
Az egészségügyi protekcionizmus nem működik – Olivier Girard, DG HERA
Miután a Covid–19 világszerte megingatta az egészségügyi rendszereket, az EU egészségügyi stratégiája ismét a válsághelyzetekre való felkészülésre, a függőségek csökkentésére és a versenyképesség erősítésére összpontosította a figyelmet.
Olivier Girard, az Európai Bizottság Egészségügyi Vészhelyzeti Felkészültségi és Reagálási Főigazgatóságának (HERA) Orvosi Ellenintézkedésekért felelős egységvezetője így foglalta össze a tanulságot:
„A protekcionizmus nem működik. Hozzá kell férnünk ahhoz a megfelelő gyógyszerhez, amely segít felvenni a harcot az előttünk álló fenyegetéssel szemben – ehhez az innováció rendkívül fontos. Sokszínűséget és élvonalbeli innovációt akarunk, hogy felkészülten várjuk a következő válságot.”
Az EU-nak össze kell hoznia a magán- és az állami szektort az MI-ben – Ricardo Baptista Leite, HealthAI
Ricardo Baptista Leite, a HealthAI vezérigazgatója rámutatott, hogy ha az egészségügyben alkalmazott mesterséges intelligenciát más országokban, például az Egyesült Államokban és Kínában vizsgáljuk, a finanszírozási rendszerek teljesen eltérnek egymástól.
Míg az Egyesült Államokban nagyrészt a magánszektor finanszíroz, Kínában az állam a fő mozgatóerő.
„Szerintem ez Európa számára a legnagyobb lehetőség: középen elhelyezkedve összehozni az állami és a magánszereplőket, hogy együtt dolgozzanak” – mondta Baptista.
Hozzátette, hogy az európai intézményeknek meg kell érteniük: szorosabban kell együttműködniük a magánszektorral.
Vannak határok, amelyeket nem léphetünk át – Fulvia Raffaelli, Európai Bizottság
„Úgy gondolom, az a határ, amelyet nem szabad átlépnünk, az, amely a betegek és az emberek biztonságát veszélyezteti” – mondta Fulvia Raffaelli, az Európai Bizottság Digitális Egészségügyért felelős, a DG SANTE alá tartozó egységének vezetője.
Szerinte ezt a határvonalat még ki kell jelölni.
„Közösen kell felépítenünk és meghúznunk egy olyan határt, amely ténylegesen összekapcsolja azokat az innovátorokat, akik a mesterséges intelligencia eszközeit fejlesztik, a felhasználókkal, és mindazt, amit tesznek, közvetlenül a betegekhez köti” – fogalmazott.
Az MI-út elején járunk – Jan-Willem Scheijgrond, Philips
„Úgy gondolom, már elrajtoltunk, átléptük a startvonalat az MI-vel, de a kihívás az, hogy egy olyan úton járunk, amelynél valójában még nem vagyunk teljesen tisztában azzal, hová is tartunk” – mondta Jan-Willem Scheijgrond, a Philips kormányzati és közkapcsolati területéért felelős globális alelnöke.
A számos technológiai fejlődési irány közül szerinte kulcsfontosságú biztosítani, hogy a mesterséges intelligencia valóban releváns legyen a betegek és a társadalom számára, és ténylegesen javítsa a hozzáférést.
Hozzátette, hogy ahogy minden orvosi és technológiai innováció esetében, most sem először kell védőkorlátokat felállítani és felülvizsgálni, miközben a technológiát a gyakorlatban alkalmazzák.
„Amikor elkezdtünk röntgensugarakkal dolgozni, jó ötletnek tűnt, hogy röntgensugarakat bocsássunk át az emberek testén, hogy lássuk a csontokat. Aztán meg kellett tanulnunk ott is védőkorlátokat és szabványokat felállítani, és ezekkel kísérletezni” – mondta Scheijgrond.
A megelőzésnek kell a középpontba kerülnie – Lydia Abad-Franch, Sobi
Lydia Abad-Franch, a svéd biogyógyszerészeti vállalat, a Sobi kutatásért, fejlesztésért és orvosi területért felelős szenior alelnöke a korai diagnózis fontosságáról beszélt, különösen a vesebetegségek esetében.
„A legjobb dialízis az, amelyre nincs szükség, és a legjobb vesepótló terápia az, ha nem szorulunk vesepótló terápiára” – mondta.
Hozzátette, hogy a késői diagnózis gazdasági, érzelmi és társadalmi következményekkel jár, amelyeket el kell kerülni.
„A magas kockázatú csoportokhoz túl későn jutunk el; ezen változtatnunk kell. Ez tudatosság, korai beavatkozás, oktatás és globális kampányok kérdése” – fogalmazott.
„Ha bajban vannak az egészségügyi rendszerek, minden más összeomlik” – Milka Sokolović, European Public Health Alliance
Milka Sokolović, az Európai Közegészségügyi Szövetség (EPHA) főigazgatója szerint a Covid–19-járvány egyik fő tanulsága, hogy az egészség Európa stratégiai erőforrása.
„Ha bajban vannak az egészségügyi rendszerek, minden más összeomlik, a társadalmak szenvednek, és minden más is szenved” – mondta.
Sokolović szerint mindegy, hol vannak az egészségügyi hatáskörök – az Európai Uniónál vagy a nemzeti kormányoknál –, „az számít, milyen típusú egészségügyi ellátás jut el a betegekhez”.
„Romlik a mentális egészség” – Adam Vojtěch, Csehország egészségügyi minisztere
„A teljes kormányzatunk többször is kijelentette, hogy az egészség az első számú prioritás, mert meg vagyunk győződve arról, hogy egészséges lakosság nélkül nem tudjuk növelni a társadalom ellenálló képességét” – mondta Adam Vojtěch, a Cseh Köztársaság egészségügyi minisztere.
Az Európában erősödő védelem- és biztonságpolitikai fókusz kapcsán rámutatott, hogy ezek a területek is összefüggenek egy ellenálló és egészséges társadalommal. Vojtěch szerint ez a fizikai és a mentális egészséget egyaránt magában foglalja.
„Most azt látjuk, hogy a társadalomban – különösen a fiatalabb generáció körében – egyre romlik a mentális egészség, és ez nagyon aggasztó. A nemzeti kormányoknak, de az EU-nak is foglalkoznia kell ezzel” – tette hozzá.