Hosszan tartó betegség után elhunyt a Ciprusi Köztársaság volt elnöke, Jórgosz Vasziliu, aki a múlt század közepi Magyarországon is szerepet vállalt. Mint azt Markó György történész kiderítette, "Gergely" fedőnéven jelentett az ÁVH-nak.
Elhunyt a Ciprusi Köztársaság korábbi elnöke, a 94 éves Jórgosz Vasziliu, akit karácsony óta kórházban ápoltak Nicosiában. A hírt felesége jelentette be a közösségi médiában közzétett bejegyzésében.
"Két év szenvedés után szeretett Jórgoszom, aki 59 éve az élettársam, ma este csendben, karjaimban hunyt el a General Hospitalban. Nehéz megválni ettől az embertől, aki kiváló férj és apa volt, egy olyan ember, aki tele volt kedvességgel és szeretettel a hazája és a népe iránt."
Ki volt Jórgosz Vaszilíu?
Jórgosz Vaszilíu a Ciprusi Köztársaság harmadik elnöke volt Makariosz érsek (1960-1977) és Szpirosz Kiprianou (1977-1988) után, Glafkosz Kleridész előtt. Köztársasági elnökké 1988 februárjában választották meg, hivatali ideje 1993-ban járt le.
1931. május 20-án született Famagusztában, apja szemész, édesanyja fogorvos volt. Középiskolai tanulmányai után közgazdaságtant tanult a genfi, a bécsi és a budapesti egyetemen. A Budapesti Egyetemen közgazdaságtanból doktorált.
Magyarországon töltött évei alatt közeli kapcsolatba került az itteni biztonsági szolgálatokkal. A Rákosi-korszakban a kémelhárítás ügynöke volt, a Kádár-korszakban pedig rendszeresen jelentett az ÁVH-nak görög menekültekről, saját barátairól és ismerőseiről.
Közgazdászként, piackutatóként dolgozott a Reed Paper Groupnál az Egyesült Királyságban, majd 1962-ben visszatért Ciprusra, ahol megalapította a Közel-Keleti Kutatóközpontot (M.E.M.A.). Jórgosz Vaszilíu a C.E.M.A. elnöke és főigazgatója volt 1988-ig, amikor köztársasági elnökké választották.
Az Egyesült Királyságban, Granfieldben, a School of Management Studies docense volt, és a világ számos nemzetközi konferenciájának rendszeres előadója. A Közel-Kelet marketingjéről szóló első könyv szerzője, és számos cikket publikált szakterületén nemzetközi folyóiratokban. Több évig dolgozott a Ciprusi Rádió és Televízió Alapítvány (RIK) rádió- és televízióműsoraiban, ahol gazdasági műsorokat vezetett.
Politika
Az 1983-as elnökválasztáson Jórgosz Ioannidisz független jelölt egyik fő támogatója volt. (Ioannidisz végül visszalépett, és nem vett részt a választáson.) Az 1988. februári elnökválasztáson Jórgosz Vaszilíu független jelöltként indult, és mind az AKEL, mind különböző független személyek támogatták.
Ellenfelei az akkori köztársasági elnök, Szpirosz Kiprianu, Glafkosz Klirídisz és Vaszosz Liszarídisz voltak. Az 1988. február 14-én tartott választás első fordulójában a négy jelölt közül egyiknek sem sikerült elérnie a köztársasági elnökké választáshoz szükséges, 50 százalék feletti szavazatarányt.
A két befutó, Jórgosz Vaszilíu és Glafkosz Klirídisz indult a választás második fordulójában, ahol Vaszilíu nyert a szavazatok 51,63 százalékával.
Vaszilíu 1988 elejétől, elnöki mandátumának kezdetétől, valamint az Európa Tanács elnöki tisztének 1988-as átvételétől kezdve rendkívüli erőfeszítéseket tett a ciprusi válság igazságos megoldására. Számos kapcsolatot épített ki ennek érdekében, az ENSZ főtitkárával és más ENSZ-tisztviselőkkel is folyamatos párbeszében volt. Tárgyalásokat folytatott (az ENSZ égisze alatt) Rauf Denktash ciprusi török vezetővel. Eközben szorosan együttműködött az egymást váltó görög kormányokkal, gyakran tárgyalt a brit kormánnyal és különböző államok államfőivel is ez ügyben. Erőfeszítései az ENSZ akkori főtitkára által benyújtott rendezési tervben öltöttek testet.
Jórgosz Vaszilíu az 1993 februárjában tartott elnökválasztáson vereséget szenvedett. Ezt a választást Glafkosz Klirídisz nyerte, bár az első fordulóban Vaszilíu 44,15 százalékkal vezetett, szemben Klirídisz 74 százalékával. A második fordulóban, rendkívül szoros küzdelemben utóbbi győzött a szavazatok 50,31 százalékával. Vaszilíu 49,69 százalékon végzett.
Miután elvesztette az elnökséget, Vaszilíu továbbra is aktívan politizált, és 1993-ban megalapította a Szabad Demokraták Mozgalmát, amely először 1996 májusában vett részt a parlamenti választásokon. A Szabad Demokraták Mozgalma később egyesült az ADESOK-kal, és megalakult az Egyesült Demokraták mozgalma, amelynek Vaszilíu három éven át (1996-1999) parlamenti képviselője volt, majd mindvégig tiszteletbeli elnöke maradt.
Első lépések az Európai Unió felé
Ciprus Vaszilíu elnöksége alatt kérte felvételét az Európai Unióba. Később, Klirídisz elnöksége idején Vaszilíu lett a ciprusi tárgyalódelegáció vezetője. Ő felelt a jogharmonizációért, illetve a közösség alapelveinek és értékrendjének elfogadása terén szükséges feladatok végrehajtásáért. E fontos, a sziget történelmének alakulását meghatározó munkáért 2002 októberében a Ciprusi Köztársaság Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki. Ez a Ciprusi Köztársaság legmagasabb rangú kitüntetése.
Számos tanulmány és könyv szerzője, a piackutatástól kezdve különféle politikai kérdéseken át gazdasági problémákig sok mindenben kifejtette álláspontját. Az athéni és a szaloniki egyetem, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és a belgrádi Közgazdasági Egyetem díszdoktora volt. Franciaország, Görögország, Ausztria, Magyarország, Egyiptom, Olaszország, Jugoszlávia, Szíria, Portugália, Olaszország, Franciaország, Görögország, Ausztria, Magyarország és Portugália is kitüntetéseket és díjakat adományozott neki.
Jórgosz Vasziliu elnöksége nagyban hozzájárult a ciprusi gazdaság nyitásához, így ahhoz, hogy Ciprus szakmai és adminisztratív szolgáltatások központjává válhatott. A Ciprusi Egyetem megalapítása is mérföldkőnek számít a helyi felsősoktatásban és tudományos életben.