Az Egyesült Államok, Ukrajna, Németország, Franciaország és Nagy-Britannia vezető képviselői Genfben tárgyalnak a 28 pontos amerikai béketervről. Zelenszkij ukrán elnök elutasította a tervet jelenlegi formájában, és bejelentette: "alternatívákat" terjeszt elő. Európa is új tervvel állt elő.
Az Egyesült Államok, Ukrajna és európai szövetségesei küldöttségei vasárnap Genfbe érkeztek, hogy megbeszéléseket folytassanak az ukrajnai konfliktusról, miután Donald Trump amerikai elnök 28 pontos béketervet terjesztett elő, amely felszólítja Ukrajnát: adja át területének egy részét - főként a Donbaszt - a megszálló oroszoknak, és csökkentse katonai erőinek létszámát.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff, Trump különmegbízottja vezeti az Egyesült Államok küldöttségét, amely Ukrajna magas rangú kormánytisztviselőivel, köztük Andrij Jermakkal, Zelenszkij hivatalának vezetőjével tárgyal a svájci városban. Trump elvileg csütörtökig adott időt az ukránoknak megfontolni a béketervét.
A genfi tárgyalásokon részt vesznek az E3-nak nevezett országcsoport - Franciaország, az Egyesült Királyság és Németország - nemzetbiztonsági tanácsadói is.
A találkozóra azért kerül sor, mert a széles körben kiszivárgott, 28 pontból álló, az Egyesült Államok által támogatott béketerv, amely a Fehér Ház szerint Rubio és Witkoff egy hónapos munkájának eredménye, "az ukránok és az oroszok hozzájárulásával együtt", széles körű kritikát váltott ki az európai fővárosokban. Előtte amerikai szenátorok és sok szakértő is egyértelműen orosz ihletettséget látott a dokumentum nyelvezetében, feltételeiben.
Trump azt mondja, azt akarja, hogy Ukrajna a jövő hét végéig fogadja el a tervet, aminek hatására Zelenszkij arra figyelmeztetett, hogy országa "történelmünk egyik legnehezebb pillanata" előtt áll.
Szombaton az EU Ukrajna szövetségeseivel együtt ellenállt az amerikai javaslatnak, mondván, azt csak tervezetnek és "további munka alapjának" tekintik. Az EU közleménye szerint "a 28 pontos terv első tervezete fontos elemeket tartalmaz, amelyek elengedhetetlenek lesznek az igazságos és tartós béke megteremtéséhez". A nyilatkozat ugyanakkor hangsúlyozza:
Friedrich Merz német kancellár a dél-afrikai G20-csúcstalálkozón külön is hangsúlyozta, hogy Ukrajna és európai támogatói beleegyezése nélkül nem lehet véget vetni a háborúnak. Ezt pénteki telefonbeszélgetésében egyértelművé tette Donald Trump amerikai elnöknek. "A háborúk nem zárhatók le a nagyhatalmak által, a részt vevő országok megkerülésével" – mondta Merz. "A háború természetesen csak akkor zárulhat le, ha Ukrajna korlátlan beleegyezését adja."
Az Oroszország ukrajnai háborújának befejezését célzó új, 28 pontos tervével az Egyesült Államok újra felszínre hozza azt az érvét, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek "nincs meg a kártyája" a harctéren való folytatáshoz, és olyan megállapodásra kell jutnia, amely erősen Moszkva javára billen.
Washingtonban emellett úgy látják, az ukrán elnök környezetét is érintő komoly korrupciós botrány is meggyengítette Zelenszkij pozícióját, úgyhogy hajlamosabb lehet belemenni az alkuba. Trump pénteken még azt mondta, Zelenszkijnek "jóvá kell hagynia" a tervet, szombaton azonban már békülékenyebb volt, mondván: "Szeretnék eljutni a békéhez", és nem ez a végső ajánlata.
"Megpróbálunk véget vetni ennek. Így vagy úgy, de véget kell vetnünk neki" - mondta Trump szombaton a Fehér Ház előtt újságíróknak.
Órákkal később Trumpnak az orosz-ukrán háború befejezésére irányuló megközelítésével szemben kritikus szenátorok közölték, hogy beszéltek Rubio miniszterrel, aki elmondta nekik, hogy a béketerv, amelynek elfogadására Trump Kijevet sürgeti, valójában az oroszok "kívánságlistája", és nem a Washington álláspontját kínáló tényleges javaslat - ezt Rubio és később a Fehér Ház visszautasította.
Rubio szerint "a békejavaslatot az USA írta. Erős keretként kínáljuk fel a folyamatban lévő tárgyalásokhoz" - tette közzé az X-en. "Az orosz fél hozzájárulása alapján készült. De alapul az ukrán fél korábbi és folyamatban lévő hozzájárulásán is" - írta az amerikai külügyminiszter.
Miközben heves harcok dúlnak Kelet-Ukrajnában, ahol az orosz erők további területeket próbálnak elfoglalni a kelet-donbászi régióhoz tartozó Zaporizzsjában és Donyeckben, az Egyesült Államok által vezetett nehézkes diplomáciai próbálkozások vizsgálat és széles körű kritika tárgyát képezik.
Vasárnap, Kijev eddigi egyik legnagyobb támadásában Ukrajna drónokkal támadott meg egy hő- és erőművet Moszkva térségében, nagy tüzet okozva és több ezer ember fűtését megszakítva.
Oroszország folytatta a rakéta- és dróntámadásait Ukrajna-szerte, támadva Ukrajna hő- és elektromos infrastruktúráját a második világháború óta legvéresebb európai konfliktus negyedik évében, míg Kijev eddig nagyrészt arra összpontosított, hogy megpróbálja megsemmisíteni Oroszország csővezetékeit, olajfinomítóit és nyersolaj-termináljait.