Felmérés: megosztja a máltaiakat, hogy a turistaforgalom megfelelő vagy túlzott
Alig néhány hétre a nyári főszezontól ismét előtérbe kerül az úgynevezett túlturizmus kérdése Európa legnépszerűbb úti céljainál, miközben a nyaralók már a bőröndjeiket pakolják.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Az olyan országok, mint Portugália és Spanyolország az elmúlt években látványos tiltakozó akcióik miatt uralták a túlturizmus körüli híreket, kormányaik pedig a rövid távú lakáskiadások és az óceánjáró hajók utaslétszámának szabályozásával próbálják enyhíteni a nemzetközi látogatók áradata okozta terhelést a legnépszerűbb térségekben.
Máltát is hasonló sors fenyegeti? A Times of Malta (forrás: angol) szerint ebben a kérdésben erősen megoszlanak a vélemények.
2020 és 2025 között évről évre nőtt a beutazó vendégek száma a szigetországban, a legnagyobb ugrást az elmúlt öt évben 2024 és 2025 között mérték: 13,2 százalékos növekedést, amelybe az éjszakára is a kikötőben maradó hajóutasokat is beleszámolták.
2025 januárja és decembere között a Máltai Turisztikai Hivatal több mint négymillió beutazó turistaérkezést regisztrált, a legfontosabb küldőpiacok élén az Egyesült Királysággal, Olaszországgal és Portugáliával. A látogatók több mint hárommilliója most járt először a szigeten, és 93,1 százalékuk kifejezetten nyaralási céllal érkezett.
Az átlagos tartózkodási idő 6,3 éjszaka volt, ami összesen 3,9 milliárd eurónyi turistaköltést generált az év során.
A Times of Malta megbízásából az Esprimi máltai piackutató cég által készített felmérésben a válaszadók 51 százaléka úgy vélte, hogy ezek a számok „nagyjából rendben vannak”, míg 45 százalék „túlzottnak” tartotta az érkezések mennyiségét.
A sziget egészén azonban nem egyformán érzik a terhelést: Málta 2024-ben a hatodik helyen állt azon 30 ország listáján, amelyek a legtöbb turistát fogadják négyzetkilométerenként.
A beutazók száma miatti aggodalmak különösen élesek a fő turisztikai gócpontok, például Szent Pál-öböl (St Paul’s Bay), Mellieħa és Gozo környékén, ahol a megkérdezettek akár 59 százaléka mondta, hogy túl sok a látogató. Ennek ellenkezője figyelhető meg Marsascala, Marsaxlokk és Birżebbuġa térségében, ahol a magas turistaforgalomtól tartók aránya mindössze 27 százalék volt.
A Euronews Travel megkereste a Máltai Turisztikai Hivatalt is, hogy reagáljon a felvetésekre.
Málta leglátogatottabb szigetei
2025-ben több mint 2,3 millió turista kereste fel Gozót és Cominót – ez a Máltára érkező összes látogató 57 százalékát jelenti, a Nemzeti Statisztikai Hivatal (forrás: angol) adatai szerint.
Gozo hangulatos alternatívát kínál Málta főszigetéhez képest: a fővárosból, Vallettából mindössze 45 perces kompúttal érhető el, és azokat vonzza, akik lassabb tempójú pihenésre, festői gyalogtúrákra és a máltai múlt hangulatát idéző élményekre vágynak.
A sziget számos vonzereje közül kiemelkedik gasztronómiai hírneve: öt étterem kínál friss tengeri fogásokat, modern, olasz és mediterrán különlegességeket, amelyeket a Michelin-kalauz (forrás: angol) is ajánl.
Comino eközben szárazföldi és vízi programok széles választékát kínálja. A kis szigeten 12 hivatalosan elismert merülőhely, kijelölt fürdőhelyek és a nagyközönség számára nyitva álló történelmi látnivalók találhatók, köztük egy 17. századi torony, amelyet a Szent János Lovagrend emelt, és amelynek feladata a Jeruzsálem felé tartó zarándokok menedékkel és ellátással való támogatása volt.
Comino világszerte ismert a Kék Lagúnáról is – egy sekély öbölről, vakítóan kék vízzel és fehér homokkal. A máltai „oázist” csak előzetes foglalással lehet felkeresni a „Book, Protect, Enjoy” rendszeren keresztül, amelyet a Máltai Turisztikai Hivatal és a turisztikai minisztérium közösen vezetett be a zsúfoltság mérséklése, valamint a lagúna ökoszisztémájának és környezetének védelme érdekében.
A látogatók jellemzően Gozóról kirándulnak át Cominóra, vagy Vallettából indulva 15–20 perces komp- vagy buszúttal jutnak el Sliemába, ahonnan több szolgáltató is közvetlen hajójáratot kínál Cominóra. A fővárosból Cominóra tartó út fejenként 30 és 90 euró közötti összegbe kerülhet.