A keresetek szerint a technológiai vállalatok „gyenge megfelelési protokolljai és ellátási láncaik korlátozott felügyelete” miatt termékeiket az oroszok használták.
Amerikai és ukrán ügyvédi irodák öt keresetet nyújtottak be amerikai technológiai cégek ellen, azt állítva, hogy hardverük orosz és iráni drónokban és rakétarendszerekben bukkant fel, amelyeket Ukrajnában civilek ellen vetettek be, annak ellenére, hogy az Egyesült Államokban szigorú exportellenőrzések vannak érvényben.
Az Intel, az Advanced Micro Devices (AMD), a Mouser Electronics és a Texas Instruments állítólag közvetett módon olyan chiptechnológiát biztosított, amelyet az orosz erők által bevetett orosz és iráni fegyverrendszerekben használtak. Ide tartoznak például a Shahed 136, valamint a rakéták Kh-101 és Iskander-M.
Noha a vállalatokat nem azzal vádolják, hogy közvetlenül látták el technológiájukkal az orosz erőket, a keresetek érvelnek amellett, hogy termékeik „gyenge megfelelési protokollok … és az ellátási láncaik korlátozott felügyelete” miatt jutottak el Moszkvába.
„Tudjuk, milyen típusú drónokban milyen chipek és irányítástechnológiák vannak” – mondta Mikal Watts, a texasi székhelyű Watts Law Firm alapítója egy videós nyilatkozatban.
„Azt tapasztaltuk, hogy számos amerikai vállalat … olyan drónirányítási chipeket szállított, tudván, hogy iráni és kínai közvetítőkön keresztül Moszkvába kerülnek, és [elnök] Vlagyimir Putyin használja majd őket” – tette hozzá.
Miről szólnak az ügyek?
A texasi jog szerint a vállalatok kötelesek ésszerű gondossággal eljárni és megelőzni az előrelátható károkat.
Egy közleményben a Watts Law Firm azt állítja, hogy a vállalatok nem értékelték kellőképpen a magas kockázatú ügyfeleket, és nem reagáltak a kormányzati figyelmeztetésekre és a nyilvános beszámolókra, amelyek arra figyelmeztettek, hogy termékeiket orosz katonai felhasználásra térítik el.
A beadványok szerint szövetségi ügynökségek, újságírók és nemzetközi megfigyelő szervezetek dokumentálták, hogy a processzorchipeket sérülékeny terjesztési csatornákon keresztül irányítják át, mindazonáltal az értékesítések a figyelmeztetések ellenére is folytatódtak.
A hivatkozott példák egyike egy 2023-as jelentés a Kijevi Közgazdasági Egyetemtől és az Oroszországgal szembeni szankciók nemzetközi munkacsoportjától, amely 174 külföldi komponenst azonosít az orosz katonai drónokban. Ezek közül 36-ot a Texas Instrumentsnek és az AMD által gyártott Xilinx chipeknek tulajdonítottak.
„[A vállalatok] továbbra is üzleteltek olyan forgalmazókkal, akiket nyilvánosan szankcionált szereplőkhöz kötöttek” – áll a közleményben. „Az eltérítésre utaló jelek egyértelműek voltak. Ennek ellenére folytatták.”
A kereset azt is állítja, hogy a vállalatok megsértették az amerikai exportellenőrzési jogszabályokat, amelyek „pontosan az ilyen típusú eltérítést akadályozzák meg”.
Watts elmondta, bízik benne, hogy a per megállítja vagy visszatartja e technológiák exportját, és valamiféle kártérítést nyújt a dróntámadások áldozatainak és családjaiknak a sérüléseikért vagy veszteségeikért.
Kevin Hess, a Mouser Electronics marketingért felelős szenior alelnöke az Euronews Nextnek azt mondta, hogy „mélyen tisztelik a jogi eljárást, és az ügyre a bíróságon reagálnak, nem a médiában”.
Az Intel egy közleményben azt közölte az Euronews Nexttel, hogy a vállalat „nem folytat üzleti tevékenységet Oroszországban, és a háború kitörését követően azonnal felfüggesztette minden szállítást az Oroszországban és Belaruszban lévő ügyfeleknek”.
A cég közölte, hogy „szigorúan az Egyesült Államokban és minden piacon, ahol működünk, érvényben lévő exportjogszabályoknak, szankcióknak és rendeleteknek megfelelően működünk, és beszállítóinkat, ügyfeleinket és forgalmazóinkat is ugyanezekhez a normákhoz tartjuk”.
Az Euronews Next megkereste a keresetekben megnevezett többi vállalatot is, de nem kapott azonnali választ.