Egy új kutatás szerint egy atomháború közvetlen áldozatai eltörpülnének a későbbi globális éhínség okozta halálesetek mellett.
HIRDETÉSAz ukrajnai orosz invázió és a növekvő geopolitikai feszültségek közepette az atomháborútól való félelem miatt sokan fölteszik a kérdést, mit jelentene egy nukleáris konfliktus az emberiség számára. Amerikai kutatók szerint nemcsak a közvetlen áldozatok száma lehet riasztó, hanem a hosszabb távú következmények is. Akár ötmilliárd ember is éhen halhat.
Bármilyen nukleáris konfliktusnak rengeteg pusztító következménye lenne, a közvetlen robbanásokban bekövetkező halálesetektől kezdve a sugárzás és a környezetszennyezés elhúzódó hatásaiig.
A Nature Food című folyóiratban hétfőn közzétett új kutatás szerint azonban a közvetlen áldozatok eltörpülnének a későbbi globális éhínség okozta halálesetek mellett, amelyet a Napot eltakaró, az éghajlati rendszereket és az élelmiszertermelést megzavaró hatalmas mennyiségű korom okozna.
Az amerikai Rutgers Egyetem klímakutatói hat lehetséges nukleáris háborús forgatókönyv hatásait térképezték fel.
Az USA és Oroszország közötti teljes körű nukleáris háború, a legrosszabb forgatókönyv szerint két év múlva több mint ötmilliárd ember halna éhen. Még egy viszonylag kisebb konfliktus India és Pakisztán között is világméretű éhínséghez vezethet.
A robbanásokból származó korom megzavarná az éghajlatot
Egy nukleáris háborúban a városokra és ipari területekre irányuló bombák tűzviharokat indítanának el, nagy mennyiségű kormot juttatva a felső légkörbe, amely globálisan elterjedne, és gyorsan lehűtené a bolygót – állítják a kutatók. Ez megzavarná a Föld éghajlatát, ami hatással lenne a szárazföldi és óceáni élelmiszertermelési rendszerekre.
A kutatók egy éghajlat-előrejelző eszközt használtak a főbb termények termelékenységének országonkénti becsléséhez. Elemezték, mi történne hat lehetséges nukleáris konfliktus forgatókönyve esetén, amelyek mindegyike különböző mennyiségű kormot eredményezne a légkörben, és a hőmérséklet egy és 16 Celsius-fok közötti csökkenést eredményezhetne.
Még egy viszonylag kis léptékű háború India és Pakisztán között is azzal járna, hogy a konfliktust követő öt éven belül a terméshozamok mintegy 7 százalékkal csökkennének. Mindkét ország nukleáris arzenálja hasonló méretű, és a világ kilenc atomfegyverrel rendelkező országa közül a két ország azon maroknyi csoportba tartozik, amely növeli nukleáris robbanófej-készletét – állítja az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS).
Eközben egy teljes körű nukleáris háború esetén az Egyesült Államok és Oroszország között, amelyek a becslések szerint együttesen a világ nukleáris készletének 90 százalékát birtokolják, a harcok utáni három-négy évben a termelés mintegy 90 százalékkal csökkenhetne.
Megsemmisülő ózonréteg
A kutatók olyan enyhítő tényezőket is figyelembe vettek, mint például az állatokkal etetett növények emberi táplálékként való felhasználása vagy a háztartási élelmiszerhulladék csökkentése, de arra a következtetésre jutottak, hogy az ilyen jellegű beavatkozások nem akadályoznák meg azt, hogy a világ nagy részén éhínség legyen, különösen nagyobb konfliktusok után.
A terméscsökkenés a közepes és magas szélességi fokokon fekvő országokban lenne a legsúlyosabb, beleértve az olyan nagy exportőr országokat, mint Oroszország és az Egyesült Államok, ami exportkorlátozásokat idézhet elő, és súlyos zavarokat okozhatna az importtól függő afrikai és közel-keleti országokban.
"A jövőbeni munka még részletesebbé teszi a termésmodelleket" – mondta Lili Xia, a tanulmány vezető szerzője, a Rutgers Egyetem Környezet- és Biológiai Tudományok Iskolájának adjunktusa.
"Például az ózonréteg a sztratoszféra felmelegedése miatt megsemmisülne, ami több ultraibolya sugárzást eredményezne a felszínen, és meg kell értenünk, hogy ez milyen hatással van az élelmiszerellátásra" – tette hozzá.
Csak a tiltás lehet a megoldás hosszú távon
"Ha léteznek nukleáris fegyverek, akkor azokat be lehet vetni, és a világ már többször is közel került a nukleáris háborúhoz" – mondta Alan Robock, a tanulmány társszerzője, a Rutgers Egyetem Környezettudományi Tanszékének klímatudományi professzora.
Szerinte az atomfegyverek betiltása az egyetlen hosszú távú megoldás.
"Az ötéves ENSZ-szerződést a nukleáris fegyverek betiltásáról 66 nemzet ratifikálta, de a kilenc nukleáris állam közül egyik sem. Munkánk egyértelművé teszi, itt az ideje, hogy ez a kilenc állam meghallgassa a tudományt és a világ többi részét, és aláírja ezt a szerződést" – magyarázta Alan Robock.