A Real Economy stábja olyan nőket keresett meg, akik lebontották a munkahelyi akadályokat, az EU egyenlőségi biztosát pedig arról kérdezte, milyen intézkedéseket tesznek.
Európában mintegy 87 millió embernek van valamilyen fogyatékossága, életünk során sokan szembesülünk valamilyen fogyatékossággal - legyen az ok baleset vagy betegség. A munka az egyik legjobb módja a függetlenség és a társadalmi beilleszkedés biztosításának - de a fogyatékkal élőknek csak a fele dolgozik.
Spanyolországban a munkaerőpiacra integrált fogyatékkal élők száma az elmúlt hat évben több mint 20%-kal nőtt, köszönhetően az állami finanszírozásnak és programoknak. Madridban az ONCE Alapítvány olyan projekteket támogat, amelyek segítenek a fogyatékkal élők életének javításában. Ilyen például a "Digital Talent", amely egy digitális és technológiai képzést kínáló szakmai integrációs program.
A 23 éves Alicia Gómez Escribano a "Digital Talent" programozói képzését végezte el. A fiatal hallássérült nő nemrég kapta meg első állását mint alkalmazástesztelő.
"A beszélgetésektől nem tudok jól koncentrálni, ezért tettek ide, a többiektől távolabbra, így kevésbé fáj a fejem, és vesznek nekem zajcsökkentő fejhallgatót is" - magyarázta. A hely, ahol dolgozik, egy állami vállalat, ahol társadalmi integrációs tervet fogadtak el, ez azt jelenti, hogy mindenki igényeire odafigyelnek:
"Szerintem a kulcs a munkairányító és a munkavállaló közötti jó kommunikáció az elvégzendő munkáról és arról, hogy mire lehet szükségük. A vállalatnak tükröznie kell azt, hogy milyen a társadalom valójában" - mondta Ana Belén Blanco del Campo, a Tragsa Group projektmenedzsere.
A "Digital Talent" fogyatékkal élőket képez ki az új technológiák területén, ahol számos lehetőség kínálkozik - magyarázta David Alonso, az alapítvány szakmai integrációért felelős munkatársa:
"Kihasználjuk ezt a fontos rést a munkaerőpiacon, hogy olyan embereket képezzünk, akik ugyanolyan produktívak lesznek, mint ép társaik. A fogyatékkal élőknek a társadalom minden szektorában jelen kell lenniük" - fogalmazott. Ez a program, amelyet részben az Európai Szociális Alap finanszíroz, 2021-ben több mint 5000 fiatalt képzett, és a tervek szerint új tanfolyamokat indít a fejlett technológiák területén.
Monika Jankowska-Rangelov Krakkóban él. Mozgássérült vagyok, 2 éves korában betegedett meg. Dermatomyositisze van, ami a vázizmok gyulladásával, gyengeségével járó autoimmun betegség. A nő krakkói otthonában mesélt egyetemi karrierjéről... Merthogy ez az egyik fő akadálya a fogyatékkal élők karrierjének: Európában körülbelül 30% szerez felsőfokú diplomát, míg a nem fogyatékkal élők esetében ez az arány több mint 40%.
"Én elég szerencsés voltam, hogy a szüleim mindig elmagyarázták nekem, hogy végezhetek fizikai munkát, hanem az agyamat kell majd használnom. Úgy terveztem, hogy elvégzem a pedagógiai egyetemet, de a városi közlekedés miatt elérhetetlen volt számomra" - mondta. Monika tehát nyelvekből diplomázott. Lépésről lépésre küzdötte fel magát álmai állásáig. Elszántsága sok akadályt legyőzött. Mert ha a vállalatok nyitottak is a társadalmi befogadásra, a rokkantnyugdíj elvesztése az egyik akadálya annak, hogy a fogyatékkal élők munkát kapjanak.
"Szerintem az oktatás a kulcs, és az összes alkalmazott tudatossága, hogy befogadóak legyenek, és úgy gondoljanak másokra, ahogyan ők is gondolnának magukra. Egyre több fogyatékkal élő ember van körülöttünk, és hozzám hasonlóan ők is megérdemlik a lehetőségeket a munkahelyen, hogy aktívak legyenek, hogy a lehető legteljesebben élhessék az életüket" - magyarázta Monika.
Az Európai Parlamentben létezik jogszabály - a foglalkoztatási egyenlőségről szóló irányelv -, és tavaly a Bizottság elfogadta a fogyatékossági jogok stratégiáját , amely az önálló élethez és az élet minden területén való egyenlő részvételhez való jogot támogató kezdeményezésekről szól. Arról, hogy mi is zajlik európai szinten, Helena Dalli egyenlőségért felelős biztost kérdezte Naomi Lloyd.
NL: Miért van még mindig az Európában, hogy a fogyatékkal élők olyan sok akadályba ütköznek, ha be akarnak kerülni a munkahelyükre?
HD: Hol is kezdjem? Ez olyan probléma, amellyel valóban foglalkoznunk kell. A fogyatékossággal élő emberek nagyon sok nehézséggel találkoznak a munkaerőpiacra való belépéskor, sőt, még a korai kezdetekkor is, például az oktatásban, az oktatáshoz való hozzáférésben. Tehát valóban a társadalom többi részének szemszögéből kell megvizsgálnunk ezt a valóságot, hogy mit tesz annak érdekében, hogy polgárai beléphessenek a munkaerőpiacra? A munkáltatóknak ésszerű alkalmazkodást kell biztosítaniuk a fogyatékossággal élő emberek számára.
NL: Mit tesz az Európai Bizottság ezen akadályok leküzdése érdekében?
HD: Nos, most már megvan a stratégia, a fogyatékossági stratégia. És ebben a stratégiában foglalkozunk azzal, amiről most beszélünk: tehát van a fogyatékossági foglalkoztatási csomag, amely az ésszerű alkalmazkodás szükségességéről szól, és arról, hogy hogyan lehet ösztönözni és segíteni a fogyatékossággal élő embereket a munkaerőpiacra való belépésben. És van például a fogyatékossági platform, ahol a különböző szervezetek találkoznak és kicserélik a jó gyakorlatokat. Fontosnak tartom, hogy találkozzak fogyatékkal élőkkel, mert ők látják, ők értik legjobban a saját valóságukat. Amit így megtudunk, azt megosztjuk a szociális partnerekkel - szóval folyik a párbeszéd.