EU: Bizottság online kiskorúvédelemre és új korhatár-ellenőrzésre tesz javaslatot, tagállamok tiltják gyerekek közösségi médiáját, EP 16 éves korhatárt követel
Az uniós polgárok 93 százaléka aggódik a gyermekek mentális egészségéért. 92 százalékuk az online zaklatást tartja a legfőbb online fenyegetésnek a Digitális Évtized helyzetéről szóló 2025-ös Eurobarométer-felmérés szerint.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Brüsszel szigorúbb álláspontra helyezkedett a gyermekek online biztonságával kapcsolatban.
A múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy egy új „korhatár-ellenőrző alkalmazás technikailag már elkészült, és hamarosan a polgárok rendelkezésére áll”.
A rendszer megköveteli az állampolgároktól, hogy életkorukat igazolják az online platformok eléréséhez, anélkül hogy személyes adataikat megosztanák.
Az uniós tagállamok már most határozott lépéseket tesznek. Franciaország tilalmat vezetett be a 15 év alatti felhasználókra. Spanyolország, Ausztria, Görögország, Írország, Dánia és Hollandia pedig hasonló szabályok bevezetésére készül a közeljövőben.
Christel Schaldemose, az Európai Parlament Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (S&D) frakciójának képviselője, az uniós szintű, közös közösségimédia-korhatárról szóló nem jogalkotási jelentés előadója úgy érzi, hogy a Bizottság habozik a cselekvésben.
„Nem tudom, szándékosan húzzák-e az időt, de szerintem túl lassúak. Így végül széttöredezett belső piacunk lesz, mert már annyi ország javasolt valamilyen korhatárt.”
Gyerekek és online platformok
A közösségi média mindent átszövő, ugyanakkor kockázatos közeget jelent a gyerekek számára, elsősorban a függőséget okozó felülettervezés, az állandó online jelenlét, a szélsőséges személyre szabás és a mesterséges intelligenciára épülő eszközök miatt.
2022-ben a 15 évesek 96 százaléka aktív volt a közösségi médiában, 37 százalékuk pedig naponta több mint 3 órát töltött ezeken a platformokon. A lányok nagyobb arányban használják a közösségi médiát: 42 százalékuk szemben a fiúknál mért 32 százalékkal – derül ki a Közös Kutatóközpont (JRC) 2025-ös tanulmányából.
A 9–15 évesek körében a napi használat gyakran eléri a három órát; a 13–17 éves tinédzserek 78 százaléka legalább óránként egyszer ránéz az eszközeire; egynegyedük pedig saját bevallása szerint küzd problémás internethasználattal – áll az Európai Parlament 2025. novemberi nem jogalkotási jelentésében.
2025-ben a 16–17 évesek csaknem 99 százaléka aktívan részt vett a közösségi médiában (felhasználói profilok létrehozása, üzenetküldés, Facebook, X stb. használata) az Eurobarométer szerint.
Schaldemose szerint a Bizottság gyermekek online biztonságával foglalkozó szakértői testülete pozitív első lépés. Mint mondta, a szakértők mélyreható tudása hatékonyan segítheti a Bizottság munkáját.
A JRC arra figyelmeztet, hogy a kontrollálatlan közösségimédia-használat károsítja a gyermekek mentális egészségét, növeli a depresszió és a szorongás előfordulását. Az erőszakos, szexualizált vagy az evészavarokat támogató tartalmak károsan hathatnak a gyermekek agyi fejlődésére és társas viselkedésére.
A lányok 60 százalékánál mutatkoznak depressziós tünetek, míg a fiúknál 35 százaléknál; szorongást 65, illetve 41 százalékuk tapasztal – derül ki a JRC tanulmányából.
Számos internetes platform elsősorban felnőtteknek szól, hirdetésalapú üzleti modelljük azonban súlyos következményekkel jár a fiatalabb felhasználókra nézve, és függőséget erősítő mechanizmusokat épít be.
Európában, Közép-Ázsiában és Kanadában a serdülők 36 százaléka tart folyamatos kapcsolatot a közösségi médián keresztül. 11 százalékuknál figyelhető meg problémás közösségimédia-használat, a lányok körében (13 százalék) magasabb aránnyal, mint a fiúknál (9 százalék) – áll az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2024-es jelentésében.
Tilalmak, nemzeti hatáskörben
2026. április 8-án Kiriákosz Micotákisz görög miniszterelnök bejelentette, hogy megtiltják a közösségi média használatát a 15 év alatti gyerekeknek. A törvény, amelynek még a parlament jóváhagyására van szüksége, 2027 januárjában lépne hatályba, és megtiltaná a kiskorúaknak, hogy közösségimédia-fiókokkal rendelkezzenek; a platformokat pedig szigorú életkor-ellenőrzésre kötelezné, ellenkező esetben pénzbírsággal sújtanák őket.
A lépést azok az adatok váltották ki, amelyek szerint a görög általános iskolások 75 százaléka aktív a közösségi médiában, miközben a tinédzserek mintegy 48 százaléka számolt be negatív mentális egészségügyi hatásokról.
A közvélemény is fordulóponthoz érkezett: a lakosság 80 százaléka támogatta a tiltást, miután 2026 márciusában az Egyesült Államokban kimondták, hogy a nagy technológiai platformok felelősek a függőséget okozó alkalmazástervezésért. A görög kormány a 2024-es, iskolai okostelefon-tilalom sikerére építve hivatkozott a „élettelen” diákokra és az alváshiányra, mint a szigorítás fő okaira.
Görögország több más uniós ország sorához csatlakozik: Franciaország 2026 januárjában fogadott el törvényt a 15 év alattiak közösségimédia-tilalmáról, „egészségügyi vészhelyzetre” és a kiskorúak cyberbullyingtól és lelki károktól való védelmének szükségességére hivatkozva. 2026 februárjában Spanyolország jelentette be, hogy a 16 év alattiakra vonatkozó tilalmat tervez, hogy „megregulázza a digitális vadnyugatot”, míg Ausztria, Dánia és Szlovénia a 14, illetve 15 év alattiakra vonatkozó tiltások előkészítésén dolgozik.
Olaszország és Írország a 15, illetve 16 év alattiakra vonatkozó tilalmat vizsgálja, míg Németországban és más államokban a korhatárokról vagy a platformok „ifjúsági verzióiról” folyik a vita. A lépések mögött a mentális problémák megugrása és az a szándék áll, hogy felelősségre vonják a technológiai óriásokat a függőséget erősítő platformtervezésért, az Ausztráliában 2025-ben bevezetett, 16 év alattiakra vonatkozó, világelső tiltás nyomán.
Az önbevalláson alapuló születési dátumok nem hatékonyak. A gyakorlatban digitális pénztárcákhoz vagy személyazonossági tokenekhez hasonló rendszerekkel valósították meg az ellenőrzést, az Európai Bizottság új korhatár-ellenőrző alkalmazása azonban „lehetővé teszi, hogy a felhasználók életkorukat igazolják online platformok elérésekor, ugyanúgy, ahogy az üzletekben is igazolni kell az életkort alkoholvásárláskor” – fogalmazott von der Leyen.
A fő felelősség a platformokat terheli, a nemzeti szabályozó hatóságok pedig ellenőrzik a betartást és bírságolnak. Miközben az uniós szintű szabályok, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) és az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) alapvető védelmet nyújtanak a kiskorúaknak, a nemzeti tilalmak ennél tovább mennek, szigorú korhatárokat szabnak, és nagyobb felelősséget rónak a technológiai cégekre.
Az ellenzéki politikusok, például a spanyol Vox párt tagjai és olasz törvényhozók viszont túlzott állami beavatkozásnak tartják ezeket a tilalmakat. Szerintük a nevelés, a szülői kontroll és a digitális írástudás fejlesztése hatékonyabb lenne, mint az általános korlátozások.
Ezt a nézőpontot a fogyasztóvédelmi szervezetek is osztják; Olivia Brown, a globális fogyasztóvédelmi ernyőszervezet, az Euroconsumers szakpolitikai munkatársa szerint az átfogó tilalmak politikai kerülőutak, amelyekkel a döntéshozók valójában tehermentesítik a platformokat.
„A közösségi média betiltása nem teszi biztonságosabbá az internetet. Csak a szemünk elől tünteti el a problémát. A kiskorúaknak beépített biztonsági elemekre van szükségük a platformokon, valódi felhasználói kontrollra és olyan algoritmusokra, amelyeket maguk alakíthatnak, nem pedig egyszerűen rájuk csapott ajtókra, amelyek a 18. születésnapjukon hirtelen teljesen kitárulnak.”
Lépések az uniós szintű szabályozás felé
A kérdés politikailag érzékeny, az uniós szintű tiltás pedig fokozhatná a megosztottságot. A Bizottság ezért először a korhatár-ellenőrző alkalmazást bocsátja rendelkezésre, eszközként a tagállamok számára saját nemzeti tilalmaik végrehajtásához.
Az alkalmazás ötlete 2025-ben született; egy olyan technikai keretrendszert takar, amelyet a nemzeti digitális pénztárcákba vagy külön alkalmazásokba lehet beépíteni a felhasználók életkorának ellenőrzéséhez. Az életkor igazolásához a felhasználóknak le kell tölteniük egy alkalmazást, hozzájárulást kell adniuk az adathasználathoz, be kell szkennelniük egy személyazonosító okmányt (a benne lévő chippel együtt), és arcfelismerési ellenőrzést kell teljesíteniük. Ezt az eljárást időről időre meg kell ismételni, a platformok pedig akár minden egyes, korhatáros szolgáltatáshoz való hozzáféréskor kérhetik az azonosítást.
A bonyolultság, az adatvédelmi aggályok, a könnyű kijátszhatóság (például VPN-ekkel), valamint az a félelem kelt aggodalmat, hogy az új rendszer a platformok helyett a felhasználókra terelheti a felelősséget – ellentétben más uniós szintű szabályozó eszközökkel.
A 2016-ban elfogadott, 2018–2020 között alkalmazni kezdett általános adatvédelmi rendelet (GDPR) például szigorú szabályokat vezetett be a gyermekek adataira; az alapértelmezett digitális beleegyezési korhatárt 16 évben határozta meg (13 évig csökkenthető), és a fiatalabb felhasználók esetében szülői jóváhagyást ír elő.
A 2020-tól hatályos, módosított Audiovizuális Médiaszolgáltatásokról szóló Irányelv korhatár-besorolási rendszereket és szülői felügyeleti eszközöket vezetett be a streamingplatformokon, valamint szigorúan megtiltotta a káros tartalmakat, például a gyermekek kizsákmányolásával kapcsolatos anyagokat. 2021-ben az EU szélesebb körű online gyermekvédelmi stratégiát indított, amely finanszírozást, kutatást és önkéntes magatartási kódexeket kombinál olyan kockázatok kezelésére, mint a gyermekcsábítás és az álhírek.
Az utóbbi időben a Bizottság gyakorlati intézkedéseket is javasolt, például a kiskorúak fiókjainak alapértelmezett „privát” beállítását, illetve az olyan addiktív funkciók korlátozását, mint az automatikus lejátszás és a végtelen görgetés. A mesterséges intelligenciáról szóló rendelet (AI Act) egyes részei – amelyek tiltásai 2025 februárjától hatályosak – kifejezetten megtiltják azokat a rendszereket, amelyek tudatküszöb alatti technikákat alkalmaznak, vagy a gyermekek kiszolgáltatottságával visszaélve torzítják viselkedésüket. A várhatóan 2026 végén formális javaslatként benyújtandó digitális tisztességről szóló jogszabály (Digital Fairness Act) tovább szigorítja majd a platformtervezési szabályokat, betiltva a „sötét mintákat” és az olyan addiktív megoldásokat, mint a végtelen görgetés.
A keretrendszer középpontjában a DSA, a digitális platformok átfogó reformját célzó mérföldkőnek számító szabályozás áll. A Bizottság 2020-ban terjesztette elő, az Európai Parlament és a Tanács 2022-ben állapodott meg róla, és fokozatos bevezetés után 2024 februárjában lépett hatályba.
A DSA előírja, hogy a platformoknak védeniük kell a felhasználókat, kiemelt figyelmet fordítva a kiskorúakra. Ez magában foglalja a biztonságosabb alapbeállításokat, a tartalommoderálást és a célzott reklámok korlátozását. Emellett új végrehajtási rendszert hoz létre, amelyben a nemzeti Digitális Szolgáltatási Koordinátorok és uniós szintű felügyelet vesz részt.
A DSA bevezetése után az uniós polgárok nagyobb átláthatóságot, erősebb felhasználói jogokat és kevesebb káros vagy kizsákmányoló gyakorlatot tapasztaltak. A felhasználók számára egyértelműbbé vált, hogyan jelenthetnek és támadhatnak meg tartalommoderálási döntéseket, miközben a kiskorúak fokozott adatvédelmi védelemben részesülnek, és kevesebb célzott hirdetéssel találkoznak.
Hatás a digitális platformokra
A közösségimédia-korhatár komolyan visszaveti a tinédzserek elérését: a vállalkozások elveszítenek egy olyan fő célcsoportot, amely jelentősen hajtja az online aktivitást, így kevesebb hirdetésmegjelenítés és forgalomból származó bevétel várható.
Az online platformok hirdetési bevételeik jelentős részéért a tinédzserekre és a gyerekekre támaszkodnak. A korhatárok csökkenthetik ezeket a bevételeket, mert szűkítik a fiatal felhasználók körét, és megnehezítik célzott elérésüket.
A megfelelés költségei is emelkedhetnek, mivel a cégeknek fejlettebb életkor-ellenőrző rendszereket és szülői hozzájárulási folyamatokat kell kiépíteniük. Ez költséges és összetett feladat a fejlett személyazonosítási és adatvédelmi technológiák iránti igény miatt.
A függőséget erősítő tervezési elemek és elköteleződést fokozó algoritmusok betiltása a közösségi médiában termék-újratervezést tesz szükségessé, ami növeli a fejlesztési költségeket és késleltetheti az uniós piaci bevezetést. A biztonságosabb tartalom irányába történő elmozdulás szintén megterhelheti a költségvetést.
Schaldemose szerint a nagy cégeknek „teljesen más üzleti modellen alapuló, új platformokat kell kifejleszteniük, amelyek védik a gyerekeket”.
A vállalatoknak szigorúbb jogi kockázatokkal is szembe kell nézniük a szabályok megsértése esetén. Az Európai Parlament azt javasolta, hogy a kiskorúak védelmét szolgáló előírások súlyos és ismételt megsértéséért személyesen a platformtulajdonosokat is felelőssé lehessen tenni.
„Ők azok, akik elérhetővé teszik ezeket a platformokat. Ha megállapodunk egy korhatárban, a felelősség egyértelműen a cégeket terheli a jogsértések esetén” – mondta Schaldemose az Euronewsnak.
Európának gyorsítania kell
Schaldemose szerint a Bizottság túl lassan cselekszik. A testületet tavaly szeptemberben jelentették be, de csak márciusban kezdte meg a munkát.
Beszámolók szerint egyes tagállamok már most ellenzik az alkalmazást. „Minél tovább tart, amíg a Bizottság előáll egy javaslattal, annál valószínűbb, hogy széttöredezett piacunk lesz, tele kiskapukkal” – fogalmazott.
„Kezdek türelmetlen lenni a Bizottsággal szemben. Úgy tűnik, a tagállamok is egyre türelmetlenebbek, mert ők is sürgetik a folyamatot” – mondta Schaldemose.
Véleménye szerint az adatvédelmi és adatmegosztási aggályok többé nem szolgálhatnak kifogásként. „Az elmúlt két évben olyan eszközöket fejlesztettünk ki, amelyek nem veszélyeztetik a személyes adatokat és a biztonságot” – tette hozzá.
A Parlament továbbra is nyomást gyakorol, amíg a Bizottság ésszerű megoldást nem talál. „Európai szinten kell cselekednünk, és ebben a Parlament álláspontja egyértelmű” – zárta Schaldemose.