Százezernyi német alkatrész kerül orosz drónokba és fegyverrendszerekbe. Vizsgálatok szerint közvetítőkön és harmadik országokon át jutnak el Oroszországba.
Orosz drónokba százezrével építenek be német alkatrészeket. Az ukrán katonai hírszerzés (HUR) nyilvánosságra hozott egy listát azokról a komponensekről, amelyek nélkül az orosz drónok nem működnének. Köztük németországi gyártók termékei is szerepelnek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A War and Sanctions portál Németországból származó 137 alkatrészről számol be – ezek közül 59-et drónokba építettek be. A többit rakétákban, radarrendszerekben, katonai járművekben és helikopterekben találták meg.
Német tranzisztorok az orosz „Geran–5” drónban
A leggyakrabban használt alkatrészek közé a tranzisztorok tartoznak. A HUR részletes listát tett közzé az ilyen, Németországból származó tranzisztorokról a gyártó megjelölésével együtt. A War & Sanctions portálon újra és újra felbukkan egy német gyártó neve: Infineon Technologies.
Az Infineon Technologies Euronewsnak küldött válaszában azt írta: „Az Infineon Technologies elítéli Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborúját. Mélyen megdöbbent minket, ha termékeinket rendeltetésükkel ellentétes, visszaélésszerű módon használják fel.”
Az egyik példa a „Geran–5” drón, amelyben az ukrán hírszerzés szerint német tranzisztorokat találtak. A Nemzetközi Stratégiai Tanulmányok Intézete (International Institute of Strategic Studies) szerint ez a Geran-sorozat továbbfejlesztett, sugárhajtású változata. Az Ukrajnában talált roncsok arra utalnak, hogy a konstrukció aerodinamikailag átdolgozott, és megjelenésében inkább egy cirkálórakétára emlékeztet.
A drón akár 600 km/órás sebességet is elérhet, hatótávolsága mintegy 950 kilométer, és körülbelül 90 kilogrammos hasznos terhet képes szállítani. A Geran–5 erősebb sugárhajtóművel és aerodinamikailag módosított kialakítással rendelkezik. A Geran–3-hoz képest nagyobb sebességet ér el, és a hatótávolsága is nagyobb.
Bosch-üzemanyag-szivattyúk orosz drónokban
Másik, orosz drónokban azonosított alkatrészcsoportot az üzemanyag-szivattyúk jelentik. A War & Sanctions hét, a német Bosch céghez köthető komponenst sorol fel, amelyeket több típusú drónban – köztük a Geran–3-ban és a Shahed–136-ban – építettek be.
A vállalat az Euronewsnak megerősítette: „A Boschnak ma már nincsenek működő üzleti kapcsolatai Oroszországgal. Nem szállítunk többé termékeket vagy alkatrészeket Oroszországba. Világszerte minden egységünknek és munkatársunknak megtiltottuk, hogy üzletet kössenek Oroszországgal vagy Belarusszal.”
A Institute for Science and International Security jelentése szerint a Shahed típusú orosz drónok Ukrajna elleni támadásainak száma 2026 márciusában új csúcsot ért el.
A jelenlegi adatok szerint Oroszország 6 462 Shahed típusú drónt, valamint kapcsolódó csapásmérő és megtévesztő drónokat indított, ezek közül 4 186-ot azonosítottak Shahed/Geran támadódronként. Az átlagos indítási gyakoriság napi 208 drónra emelkedett, ami meghaladta a 2026 februárjában mért napi 181-et, valamint a korábbi csúcsot, a 2025 júliusában regisztrált értéket.
2026. március 23-án 18.00 óra és március 24-én 18.00 óra között Oroszország 948 Shahed drónt és 35 rakétát indított – ez volt a háború kezdete óta a legtöbb egy napra eső dróntámadás Ukrajna ellen.
Összehasonlításképpen: 2025 márciusában átlagosan napi 140 drónt indítottak, ami már önmagában is hatalmas növekedés volt a 2024 augusztusa és 2025. január 31. között mért, napi átlagosan 60 drónhoz képest. Még 2025. január 1. és 31. között is alacsonyabb volt az indítási ráta, mint 2025 februárjában: akkor átlagosan napi 85 drónt lőttek fel.
Elsősorban kamikaze drónokat vetnek be
A Shahed–136 egy Iránban fejlesztett úgynevezett kamikaze drón, amelyet földi célpontok elleni csapásokra terveztek. Jellegzetes delta szárnykialakítással rendelkezik, és általában csoportosan, indítóállványokról lövik ki.
A drón viszonylag lassan, alacsony magasságban repül, irányítása jellemzően műholdas navigációval történik. Körülbelül 30–50 kilogrammos robbanófejet hordoz, és bevetési profiltól függően több száz, sőt akár több mint ezer kilométeres távolságot is képes megtenni.
Egyszerű és viszonylag olcsó felépítése miatt különösen alkalmas az úgynevezett telítési támadásokra. Oroszország a Shahed–136-ot „Geran–2” néven veti be az Ukrajna elleni háborúban.
Bosch-alkatrészek orosz katonai járművekben
A tranzisztorok és szivattyúk mellett Oroszország induktorokat, generátorokat, kondenzátorokat, transzformátorokat és akkumulátorokat is felhasznál Ukrajna terrorizálására.
Ezeket többek között a KamAZ–63968 típusban alkalmazzák. Ez egy orosz, erősen páncélozott, többcélú katonai jármű az MRAP (Mine Resistant Ambush Protected) kategóriából, amelyet személyzet harci körülmények közötti szállítására fejlesztettek ki.
A jármű páncélozott, V-alakú fenéklemezzel kialakított törzzsel rendelkezik a taposóaknák és rögtönzött robbanószerkezetek (IED) elleni védelem érdekében, valamint moduláris páncélzattal a lövedékek kivédésére. Konfigurációtól függően akár 16 katonát is szállíthat, és korszerű kommunikációs eszközökkel, illetve távirányítású fegyverállásokkal szerelhető fel.
Bosch-alkatrészeket találtak a ZSA–T „Linza” típusban is. Ez egy orosz, páncélozott egészségügyi jármű, amelyet kifejezetten harci övezetekben való bevetésre terveztek, sebesültek páncélozott védelem melletti kimenekítésére és szállítására.
A jármű ballisztikai védelemmel és a taposóaknák, illetve rögtönzött robbanószerkezetek (IED) elleni védelemre kialakított alvázzal rendelkezik. Változattól függően több fekvő és ülő sérültet képes befogadni, és alapvető orvosi felszereltséggel látják el az ellátáshoz az út során.
További komponensek is német gyártókhoz köthetők, köztük a TDK Electronicshez, a Würth Elektronikhoz, valamint a Rheinmetall leányvállalatához, a Pierburghoz.
Hogyan jutnak el a német alkatrészek Oroszországba?
Felmerül a kérdés: miként kerülnek német alkatrészek az orosz hadigépezetbe, például olyan drónokba, amelyek Európa teljes területét elérhetik.
A The Kyiv Independent szerint az Oroszországban gyártott „Shahed” drónok előállítása viszonylag olcsó, ezért gyakorlatilag futószalagon készülnek.
Különösen a „Geran–2” drón jelent potenciális veszélyt az Európai Unió számára, többek között mintegy 2 000 kilométeres hatótávolsága miatt – erről egy európai hírszerző szolgálat forrása beszélt a The Kyiv Independentnek.
A következmények számos európai országban közvetlenül is érezhetők. Az Ukrajna elleni, kiterjedt orosz légicsapások során orosz Shahed harci drónok hatoltak be a szomszédos Lengyelország, Románia és Moldova légterébe.
Az EU szankciókat vezetett be Oroszország ellen, amelyek értelmében a vállalatok nem szállíthatnak többé fegyvereket vagy ilyen alkatrészeket az országba. Ennek ellenére orosz drónokban újra és újra felbukkannak német gyártmányú komponensek. Hogyan lehetséges ez?
Egy eset, amely támpontot ad
Egy konkrét eset szolgált bizonyos magyarázattal. 2025-ben egy orosz Shahed drón nem robbant fel Ukrajnában. A katonai hírszerzés begyűjtötte, és szétszerelte – erről a The Kyiv Independent számolt be. A Geran–2-t az orosz Kupol üzemben, Izsevszkben gyártották.
A roncsok között többek között egy forgójeladót is találtak, amelyet az osztrák ams-OSRAM vállalat gyártott.
Az ukrán katonai hírszerzés szerint az érzékelő gyártási éve 2024 volt, vagyis két évvel azután készült, hogy a Kreml teljes körű háborút indított Ukrajna ellen – és miután az EU exportkorlátozásokat vezetett be.
Az ams-OSRAM The Kyiv Independent birtokába került közleménye szerint az érzékelőt 2024 júliusában egy hongkongi cégnek szállították, amely onnan továbbküldte egy kínai vállalatnak, amelyet a gyártó „végfelhasználóként” tartott nyilván.
Annak ellenére, hogy a szerződés kifejezetten tiltotta a termék katonai felhasználását, az érzékelő mégis egy orosz katonai drónba került.
A feltételezés szerint vagy a kínai cég adta tovább az érzékelőt Oroszországnak, vagy a vállalat ezzel az osztrák érzékelővel állított elő egy nagyobb egységet, és az így létrejött terméket értékesítette Oroszország számára.
Német alkatrészek jutnak el Oroszországba harmadik országokon keresztül?
Lehetséges, hogy a német komponensek hasonló módon, például olyan harmadik országokon át jutnak el Oroszországba, mint Kína, majd onnan tovább az ukrajnai harctérre?
Az Euronews öt német vállalattal vette fel a kapcsolatot, köztük az Infineon Technologieszal, a Rheinmetallal, a Würth Elektronikkal, a Bosch-sal és a TDK Electronics-szal. Közülük eddig kettő válaszolt.
Az Infineon Technologies az Euronewsnak hangsúlyozta: „Különleges erőfeszítéseket teszünk, és speciális ellenőrzéseket vezettünk be annak érdekében, hogy megakadályozzuk termékeink illegális vagy visszaélésszerű felhasználását. A hatályos jogszabályok betartása az Infineon számára a legfontosabb, és átfogó intézkedéseket hoztunk annak érdekében, hogy a szankciókat ne csak betűjük, hanem szellemük szerint is maradéktalanul betartsuk.”
A cég állítja, hogy az orosz agresszió kezdete óta nem szállít alkatrészeket Oroszországba: „Közvetlenül az Ukrajna elleni orosz támadás után átfogó intézkedéseket vezettünk be minden közvetlen és közvetett oroszországi szállítás leállítására, függetlenül attól, hogy akkoriban jogilag még lett volna lehetőség egyes ügyletek folytatására. A 2022 márciusában hozott döntésnek megfelelően ezt követően felszámoltuk orosz leányvállalatunkat” – közölte a vállalat.
Az Infineon Technologies az Euronewsnak jelezte, hogy blokkolja azokat a szállítási csatornákat, amelyek közvetlen vagy közvetett szállításokat tesznek lehetővé Oroszországba. „Termékeinket kizárólag olyan ügyfeleknek adjuk el, akik nem állnak annak gyanúja alatt, hogy üzletelnek Oroszországgal” – tette hozzá a cég.
A visszaélések megelőzésére a vállalat úgynevezett „no Russia” záradékot alkalmaz. Minden szállítólevélen külön feltünteti az Oroszországba és Belaruszba irányuló továbbértékesítés tilalmát. Ha kiderül, hogy egy partnercég üzleti kapcsolatban áll Oroszországgal, az Infineon Technologies leállítja a szállítást. A vállalat saját közlése szerint proaktívan belső vizsgálatokat végez termékeivel kapcsolatban, és együttműködik a hatóságokkal.
Ugyanakkor az Infineon Technologies azt is elismeri: „A termékek további sorsára közvetlen ráhatásunk már nincs.” A cég szerint rendkívül nehéz a termékek továbbértékesítését teljes életciklusuk során végig nyomon követni.
„Évente mintegy 30 milliárd chipet gyártunk. Világszerte mindössze körülbelül 60 állam tartja magát a szankciókhoz, ami megnehezíti a nemzetközileg összehangolt és valóban hatékony fellépést” – közölte a vállalat az Euronewsnak.
Bosch: gyakran hamisítványok is forgalomban vannak
A Bosch külön is reagált a HUR által közzétett, üzemanyag-szivattyúkra vonatkozó információkra: „Az Ön által említett beszámolók alapvetően ismertek számunkra” – közölte a cég.
A vállalat az információkat és a rendelkezésére álló képeket megvizsgálta. Egy benzinszivattyúval kapcsolatban például azt állapították meg: „Elemzéseink azt mutatták, hogy nem Bosch-termékről volt szó” – áll a közleményben.
A War & Sanctions portál ugyanakkor kifejezetten Bosch-szivattyúkat említ, és ennek megfelelő fotókat is közöl. Hogyan lehetséges ez?
„Általánosságban elmondható, hogy a szóban forgó típusú benzinszivattyúkat tömegáruként, nagy sorozatban értékesítik magáncélú gépjárművekhez” – közölte a cég. „E termékek körében gyakran fordulnak elő hamisítványok is” – tette hozzá a Bosch az Euronewsnak.
„Elemzéseink alapján úgy véljük, hogy ezúttal is ilyen esetről, vagyis hamisítványról volt szó. Más esetekben – elektronikai komponenseknél – a rendelkezésünkre álló anyagok alapján az derült ki, hogy feltehetően olyan, úgynevezett commodity Bosch-termékekről lehet szó, amelyeket nagy mennyiségben, a legkülönfélébb felhasználási célokra értékesítenek, például okostelefonokhoz” – közölte a cég az Euronewsnak.
A Bosch saját közlése szerint minden közvetlen és közvetett Bosch-termékszállítást, illetve oroszországi ügyfeleknek nyújtott szolgáltatást megszüntetett.
A vállalat többféle eszközzel igyekszik tovább csökkenteni az esetleges megkerülések kockázatát. Például új és meglévő ügyfeleivel kapcsolatban is külön figyelmet fordít a potenciálisan kritikus jelzésekre, így az előre nem várt, szokatlan megrendelési mennyiségekre, hie