A magyar kormány ragaszkodik ahhoz, hogy nem szakadhat el az orosz nyersolajtól, de elemzők szerint ez gazdasági és politikai döntések eredménye, nem technikai korlátok következménye.
A világ leghosszabb olajvezetékének, a Barátság kőolajvezetéknek a megrongálódása, amely eddig mentesült az uniós szankciók alól, leállította az Oroszországból Magyarországra irányuló olajszállításokat, és azzal fenyegetett, hogy megtorpedózza az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd dolláros kölcsönt.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Ukrán tisztviselők szerint a károkat egy orosz csapás okozta, és a javítás nagy kihívást jelent, amit súlyosbít, hogy az ukrán mérnökök az éjszakai légitámadások miatt csak nappal tudnak dolgozni.
Magyarország eközben szabotázzsal és a károk elhúzódó helyreállításával vádolja Kijevet. Az ügy közepette az Európai Bizottság hivatalosan is javasolta, hogy vizsgálják meg az esetet és küldjenek tényfeltáró missziót.
Az Oroszországból kőolajat a kelet-európai országok különböző pontjaira szállító vezeték megrongálódása ismét felvetette, hogy Magyarország miért támaszkodik továbbra is ilyen erősen az orosz energiára, amikor annyi más EU-tagországnak sikerült leszoknia róla.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök régóta azzal érvel, hogy az orosz nyersolaj nélkülözhetetlen az ország energiabiztonsága szempontjából, és hogy a szállítás átállítása növelné a költségeket és rontaná a hatékonyságot.
Egyes szakértők szerint azonban a helyzet ennél összetettebb. A Centre for the Study of Democracy (CSD) (forrás: angol) szerint, bár Magyarország továbbra is nagymértékben függ az orosz kőolajtól, figyelmen kívül hagyta a figyelmeztetéseket, hogy diverzifikálja, honnan szerzi be az energiát, hozzáférése van életképes alternatív útvonalakhoz, és az orosz nyersolaj további vásárlása nem jelentett alacsonyabb hazai üzemanyagárakat a magyarok számára.
Az Euronews tényellenőrző csoportja, a The Cube közelebbről megvizsgálta az állításokat.
Magyarország az orosz olajtól függ
Magyarország az egyik leginkább függő ország az orosz nyersolajtól az EU-ban, a CSD szerint 2025-re az import mintegy 90%-át teszi ki.
Ez azt jelenti, hogy Magyarország szembemegy az EU és más európai országok által meghatározott trenddel, amelyek sikeresen dolgoztak azon, hogy csökkentsék az orosz olajtól és gáztól való függőségüket Moszkva 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta.
Magyarország elsődleges olaj- és gázszolgáltatója, a MOL, amely finomítja és termeli az üzemanyagokat Magyarország és Szlovákia számára, az orosz nyersolaj utolsó nagy vásárlója az Európai Unióban.
Az ukrajnai háború hátterében az erőforrásoknak az orosz olajtól való diverzifikálására vonatkozó figyelmeztetések ellenére a CSD elemzése szerint Budapest 2021 és 2025 között valójában növelte függőségét (forrás: angol), 61%-ról 93%-ra.
Még azután is, hogy az ukrajnai csővezeték-forgalom elleni támadás az orosz szállító Lukoil szállítására irányult, Magyarország elkerülte, hogy az orosz nyersolajról való átállást illetően kövesse az EU szélesebb körű trendjét.
Ehelyett 2025 szeptemberében a MOL új nyersolajszállítási megállapodást kötött (forrás: angol), amely lehetővé tette számára, hogy átvegye a nyersolaj tulajdonjogát a fehérorosz-ukrán határon, és folytassa a Lukoil-szállításokat.
Melyek Magyarország alternatív kőolajforrásai?
Magyarország számára az Európai Bizottság által említett elsődleges alternatíva az Adria kőolajvezeték, amelyet a horvát állami tulajdonú Jadranski naftovod, azaz JANAF vállalat üzemeltet.
A vezeték a horvátországi Krk-szigeten, az Adriai-tengeren található Omišalj terminált (forrás: angol) köti össze a horvátországi, szlovéniai, magyarországi, bosznia-hercegovinai és szerbiai finomítókkal.
A CSD szerint az ezen a vezetéken keresztül behozott nem orosz nyersolaj tranzitdíjai alacsonyabbak, mint a Drusba vezetéken keresztül behozott orosz nyersolajé: a különbség 12 euró/tonna az Adria vezetéken keresztül, míg 21 euró/tonna a Drusba vezetéken keresztül.
A JANAF ragaszkodik ahhoz, hogy az infrastruktúra rendelkezik a magyar és szlovákiai kereslet kielégítéséhez szükséges kapacitással.
A vállalat szóvivője a The Cube-nak elmondta, hogy a vezeték évente 14-15 millió tonna szállítására képes.
"A JANAF csővezetékrendszerének minden kapacitástesztjét... a MOL képviselőinek jelenlétében végezték el" - közölte a vállalat. "Az első két teszt megerősítette, hogy a JANAF csővezetéke képes kielégíteni a MOL teljes nyersolajigényét".
A JANAF azt is megjegyezte, hogy a MOL már több mint egy évtizede használja a hálózatát, és "teljes mértékben ismeri a csővezeték képességeit".
Vitatott kapacitás
Magyarország és az állami hátterű MOL energetikai vállalat vitatja ezt az értékelést.
A tisztviselők szerint az Adria-vezetékről nem bizonyított, hogy a gyakorlatban megbízhatóan elegendő mennyiséget tud szállítani. Magyarország szerint az olajforgalom jellemzően közelebb volt az évi 2 millió tonnához, ami jóval alacsonyabb a JANAF által tervezett 14-15 tonnánál.
Az Energia és Tiszta Levegő Kutatóközpont adatai azt mutatják, hogy az orosz nyersolaj folyamatosan olcsóbb, mint az alternatív szállítások. Magyarország 2024-ben átlagosan 471 eurót fizetett tonnánként az orosz olajért, míg a nem orosz nyersolajért tonnánként nagyjából 564 eurót, ami 20%-os árengedményt jelent.
Orbán Viktor szóvivője, Kovács Zoltán elmondta, hogy a magyar finomítók "alapvetően orosz forrásból származó nyersolaj feldolgozására vannak tervezve", különösen az orosz uráli nyersolajra, amelyre Magyarország a szovjet korszak óta támaszkodik.
"Az Adria kőolajvezeték esetében soha nem bizonyították, hogy tartósan és megbízhatóan elegendő mennyiséget tudna szállítani" - mondta, a kapacitástesztek ellentmondásos eredményeire és az egyértelmű és megbízható információk hiányára hivatkozva.
A MOL arra is figyelmeztetett, hogy a kizárólag az Adria kőolajvezetékre és a tengeri nyersolajra való hagyatkozás óriási kockázatot jelent az ellátás biztonságára nézve. A Drzsba-csővezetékkel ellentétben a tengeri olaj a globális hajózási útvonalaktól függ, amelyeket megzavarhatnak az olyan konfliktusok, mint például a közel-keleti, és egyéb késedelmek.
Elemzők szerint azonban ez is alátámasztja az egyetlen beszállítóra való támaszkodás kockázatait.
A CSD szerint az Adria vezeték technikai korlátai nem abszolútak, és a MOL finomítói a múltban - többek között a Drusba vezeték 2019-es üzemzavara idején is - nem orosz nyersolajat dolgoztak fel, emellett a rugalmasság növelése érdekében korszerűsítéseken is átesett.
Szükségszerűség vagy politikai döntés?
Annak ellenére, hogy a kutatások szerint az orosz nyersolaj folyamatosan olcsóbb, mint más források, a CSD elemzése szerint ez nem jelentett alacsonyabb hazai benzin- és gázolajárakat a helyszínen, különösen a szomszédos országokhoz, például a Cseh Köztársasághoz képest.
Az adózás előtti üzemanyagárak 2024-ben Magyarországon 18%-kal magasabbak voltak, mint a Cseh Köztársaságban, a gázolaj ára pedig 10%-kal volt magasabb.
A jelentés azt is megjegyzi, hogy az olyan országokban, mint Bulgária és a Cseh Köztársaság, amelyek fokozatosan kivonták az orosz olajat, nem voltak nagyobb ellátási zavarok, és most az EU-ban az egyik legalacsonyabb üzemanyagárakat regisztrálják.
A CSD azzal érvel, hogy a MOL, amely Magyarország és Szlovákia összes nagy finomítóját birtokolja, valójában növelte nyereségét: regionális piaci áron adta el termékeit, annak ellenére, hogy az orosz nyersolajat kedvezményes áron vásárolta.
Ben McWilliams, a Bruegel agytröszt energetikai elemzője a The Cube-nak elmondta, hogy Magyarország függőségét "kereskedelmi érdekek és nem kemény technikai korlátok vezérlik".
Szerinte a döntést végső soron a MOL hozza meg, és "inkább kereskedelmi érdekek, mint kemény technikai korlátok vezérlik".
"Mindkét ország számára teljes mértékben megvalósítható, hogy megszüntesse az orosz nyersolajimportot" - mondta.
Magyarország szilárdan kitart
"Az elmúlt években a magyar családok és vállalkozások a regionális átlagnak megfelelő áron tudtak üzemanyagot vásárolni" - mondta Kovács.
Hozzátette, hogy a magyar kormány intézkedései - például az árplafonok és a stratégiai tartalékok felszabadítása - segítettek megvédeni a fogyasztókat, és az orosz energia elhagyása komoly költségekkel járna.
"A kormány továbbra is mindent megtesz annak érdekében, hogy a családok számára biztonságos és megfizethető ellátást biztosítson" - mondta.