Több ezer európait evakuáltak a Közel-Keletről a folyamatos konfliktus közepette. Hogyan koordinálják az uniós országok ezeket a műveleteket, és milyen szerepet játszik Brüsszel?
A közel-keleti háború dúlása miatt a régióban több ezer járatot töröltek.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Bár a jelenleg a Közel-Keleten tartózkodó európai állampolgárok teljes száma nem ismert, az EU Vészhelyzeti Reagálási Koordinációs Központja (ERCC) mintegy 90 járatot támogatott, amelyek 14 uniós országba - köztük Franciaországba, Olaszországba, Hollandiába és Svédországba - szállították vissza állampolgáraikat.
Az ERCC két különböző költségfedezetű rendszerrel rendelkezik. Az EU a hazaszállítás költségeinek akár 75%-át is fedezheti a belföldi járatok esetében, feltéve, hogy a rendelkezésre álló helyek legalább 30%-át más uniós országok állampolgárai számára kínálják fel.
Ha azonban egyetlen tagállam sem tud segíteni, az Európai Bizottság a rescEU mechanizmuson keresztül teljes mértékben finanszírozott járatokat is szervezhet.
Az Európai Bizottság március 16-i nyilatkozata szerint több mint 11 000, a Közel-Keleten rekedt európai állampolgárt repatriáltak az EU által finanszírozott járatokon.
A múlt héten a román hatóságok kérésére az ötödik evakuációs járat 134 európai állampolgárral a romániai Bukarestben szállt le. A járat Ománból indult, és 96 román állampolgárt, valamint 38 más európai országból származó, az Egyesült Arab Emírségekben rekedt állampolgárt szállított.
Az EU az utasoknak az Ománba való eljutásig felmerült közúti szállítási költségeinek 75%-át is fedezte. A másik négy, az EU által finanszírozott repatriálási járat március második hetében történt, az első 356 európai állampolgárt hozott vissza Ománból Romániába.
A következő két járat a lengyelországi Varsóban szállt le, és 303 európai állampolgárt hozott haza, akik közül 277 lengyel és 76 más európai ország állampolgára volt.
Ezek az állampolgárok Kuvaitban, Bahreinben, Katarban és az Egyesült Arab Emírségekben rekedtek.
Eddig összesen 23 ország kérte az EU segítségét a közel-keleti állampolgárok hazatelepítéséhez.
"Továbbra is megvédjük polgárainkat, bárhol is tartózkodjanak, és akkor lépünk közbe, amikor a kihívások túl nagyok ahhoz, hogy egy ország egyedül szembenézzen velük" - mondta Hadja Lahbib, az esélyegyenlőségért, felkészültségért és válságkezelésért felelős biztos egy nyilatkozatban.
Hazatelepítési tervek nemzeti szinten
A kormányok az EU-ban mindenütt végrehajtották a hazatelepítéseket, és terveket dolgoztak ki a még mindig a Közel-Keleten rekedtek számára.
Görögországban a Külügyminisztérium (forrás: angol) március 20-án bejelentette, hogy több mint 2000 görög állampolgár biztonságban visszatért a háborús övezetből.
Ezt a műveletet szárazföldi úton hajtották végre Tel-Avivból, Jeruzsálemből és Betlehemből Egyiptomba, valamint Kuvaitból, Bahreinből és Katarból Szaúd-Arábiába. További járatokat szerveztek Omán, az Emírségek, Katar és Szaúd-Arábia állampolgárainak hazaszállítására.
Olaszországban mintegy 25 000 olasz állampolgár, akik turisztikai céllal vagy bevándorlóként tartózkodtak a térségben, visszatértek hazájukba. A külügyminisztérium becslése szerint azonban a tárca legfrissebb feljegyzése szerint mintegy 90 ezer olasz tartózkodik a Közel-Keleten és az Öböl térségében.
Franciaországban közel 20 ezer francia állampolgárt repatriáltak a Közel-Keletről - közölte Maud Bregeon kormányszóvivő március 11-én. Becslések szerint mintegy 400 ezer francia él vagy utazott a térségben a háború kitörésekor.
Spanyolország szintén 8 ezer spanyol evakuálását hajtotta végre a háború kezdete óta, egy március 13-i sajtóközlemény szerint.