Az Euronewsnak nyilatkozó Henna Virkkunen, az EU technológiai szuverenitásáért felelős biztos az MI esélyeiről és buktatóiról, az X Grok chatbot vizsgálatáról és a gyerekek esetleges közösségi média-tilalomról beszél.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok digitális szabályairól vallott nézetkülönbségei nem szabad, hogy konfrontációhoz vezessenek, hanem tiszteletteljesen kell kezelni őket, mondta az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke, Henna Virkkunen, az Euronews kiemelt műsorában, a The Europe Conversation című programban.
„Amikor az olyan demokráciákról beszélünk, mint az Európai Unió és az USA, úgy gondolom, hogy a demokratikus országok és barátok tisztelettel tudják kezelni az ilyen szabályozási különbségeket”, hangsúlyozta Virkkunen, akinek a Bizottságban a technológiai szuverenitás, a biztonság és a demokrácia tartozik a portfóliójába.
„Az európaiak nagyon elkötelezettek a szabályaink mellett, mert biztosítani akarjuk, hogy igazságos és biztonságos demokratikus környezetünk legyen, a digitális térben is”, tette hozzá Virkkunen.
Megjegyzései akkor hangzottak el, amikor tovább éleződött a vita Brüsszel és Elon Musk közösségi platformja, az X között a vitatott Grok nevű MI-chatbottal kapcsolatban.
Hétfőn az Európai Bizottság hivatalos vizsgálatot indított a Grok ügyében, miután felháborodást váltott ki, hogy a platform nem tudta megakadályozni valódi emberekről, köztük gyerekekről, készült szexuálisan explicit képek létrehozását beleegyezésük nélkül.
Ha az X megsértette az uniós online platformokra vonatkozó szabályokat az EU Digitális Szolgáltatásokról szóló jogszabálya (DSA) alapján, a Bizottság a vállalat globális éves árbevételének akár 6%-ára rúgó bírságot is kiszabhat.
„Most az X-től és a Grok oldaláról gyűjtünk bizonyítékokat”, mondta Virkkunen.
Az amerikai kormányzat többször is „diszkriminatívnak” és „megalapozatlannak” állította be az EU lépéseit az amerikai techóriások megfékezésére, az amerikai nézőpontok cenzúrázására irányuló kísérletként.
Decemberben a Trump-kormány megtagadta a vízumot egy korábbi uniós biztostól, Thierry Bretontól, valamint más európaiaktól, akik kulcsszerepet játszottak a gyűlöletbeszéd és az online dezinformáció elleni uniós fellépésben.
Virkkunen megjegyezte: amikor amerikai technológiai cégek üzletelnek Európában, a szabályokat be kell tartaniuk, és ez ugyanúgy igaz az ázsiai és az európai vállalatokra is.
Közösségimédia-tilalom a 15 év alattiaknak Franciaországban
Arra a kérdésre, hogy támogatja-e a Franciaországban szorgalmazott közösségimédia-tilalmat a fiatal tinédzserek számára, nem foglalt állást.
Helyette annak fontosságát hangsúlyozta, hogy megfelelő életkor-ellenőrző eszközök álljanak rendelkezésre az ilyen tiltások érvényesítéséhez.
„Nagyon kicsi gyerekeknek is van már saját közösségimédia-fiókjuk. A tagállamok most azt vitatják, mi a megfelelő életkor erre”, mondta Virkkunen.
„Vizsgálatainkat most arra összpontosítjuk, hogy az online platformok valóban vállalják a felelősséget, és magas szintű biztonságot, védelmet és adatvédelmet biztosítsanak a kiskorúak számára, mert ez a mi kötelességünk”, tette hozzá.
Hétfőn a francia Nemzetgyűlés támogatott egy törvényjavaslatot, amely megtiltaná a 15 év alatti gyerekeknek és tinédzsereknek a közösségi média használatát.
A jogszabály akár már jövő szeptemberben hatályba léphet, ha a Szenátus is jóváhagyja.
„Gyermekeink és tinédzsereink agya nem eladó”, mondta a francia elnök. „Gyermekeink és tinédzsereink érzelmei sem eladók, és nem manipulálhatók, sem amerikai platformok, sem kínai algoritmusok által.”
A francia jogszabály egy egész Európában megvitatott intézkedéshullám része, amelyet Ausztrália tavalyi lépése előzött meg: akkor vezették be a világ legszigorúbb közösségimédia-szabályait a 16 év alattiakra.
Dánia szintén blokkolni szeretné a közösségi médiahoz való hozzáférést a 15 év alattiak számára, szülői jóváhagyással pedig lehetséges kivételt tenni a 13–14 évesek esetében; a lépés akár 2026 közepe táján jogszabállyá válhat.