Franciaország az EU második legnagyobb gazdasága. Egy elhúzódó politikai patthelyzet miatt nő az aggodalom, hogy ez negatívan befolyásolhatja az eurózóna gazdaságát.
HIRDETÉS
Franciaország politikai és gazdasági problémái még nem kongatják meg a vészharangot az EU-ban, de egy elhúzódó válság hatással lehet az eurózóna növekedési kilátásaira és a blokk 2 billió eurós hosszú távú költségvetésének tárgyalásaira.
Sébastien Lecornu miniszterelnök kormánya hétfő reggel óta ügyvivőként működik, miután egy hónap után látványosan összeomlott. A megosztott parlamentben a válság középpontjában az arról szóló viták állnak, hogyan lehetne rendbe hozni az ország feszült pénzügyeit.
A politikai patthelyzet — Macron immár ötödik miniszterelnökét fogyasztotta el 2022 májusi második mandátuma óta — már most hatással van az ország gazdaságára, a legújabb fordulat lejjebb nyomta a részvényeket és emelte a kötvényhozamokat.
Ez mindössze három héttel azután történt, hogy a Fitch hitelminősítő cég A+ kategóriába sorolta az országot a jelenleg 5,4%-költségvetési hiány EU-s szabályok szerinti 3%-os szintre való csökkentével kapcsolatos kétségek miatt.
A Moody's és a Standard & Poor's várhatóan a következő hetekben frissítik saját besorolásaikat.
Hasonló leminősítések "valószínűleg további hozamemelkedésekhez és az emelkedések elterjedéséhez vezetnének", mondta Philipp Lausberg, az Európai Politikai Központ (EPC) senior politikai elemzője az Euronewsnak, aki szerint ez rossz a növekedés szempontjából, "és mivel Franciaország az EU és az eurózóna második legnagyobb gazdasága, ennek nemcsak Franciaországra, hanem az egész EU-ra is következményei vannak".
Mégis, figyelmeztetett, "még túl korai" lenne, hogy a következmények átterjedjenek a határokon, különösen azért, mert a francia gazdaság "még mindig meglehetősen robusztusnak számít". Elég robusztus ahhoz, hogy ha a politikai helyzet gyorsan stabilizálódik, az eurózónára gyakorolt hatás elhanyagolható lesz, mondta Lausberg.
Ezt az elemzést osztja egy magas rangú EU-tisztviselő is, aki névtelenséget kérve azt mondta, hogy az eddigi visszafogott piaci reakciók "pozitív tanúbizonyságot tesznek a hírnevünkről".
"Arra számítok, hogy a viszonylag enyhe piaci reakció azért van, mert a piacok még mindig bíznak abban, hogy miután minden politikai bonyodalmat rendeznek és lecsillapodik a helyzet, lesz egy stabil francia kormány, amely folytathatja a normális politikai döntéshozatalt, ami természetesen mindannyiunk reménye, hogy mielőbb megtörténik."
"De természetesen, ha azt mondjuk, hogy nincsenek pénzügyi stabilitási kockázatok, hogy a dolgok nem fordulhatnak rosszabbra, nyilvánvalóan a fiskális stabilitás a gazdasági és így a valuta stabilitásának nagyon fontos része. Tehát ezt nagyon komolyan vesszük" – tette hozzá.
Más európai tisztviselők, akikkel az Euronews beszélt, szintén névtelenséget kérve hangsúlyozták, hogy az eurócsoportot alkotó országok között nincs riadalom. A csoport miniszterei csütörtökön találkoznak.
De egyre növekszik az aggodalom, hogy Franciaország, amely a blokk második legnagyobb gazdasága, képtelen lesz végrehajtani és segíteni a szükséges reformokat, amelyekre a blokknak szüksége van ahhoz, hogy versenyképes maradjon a változó geopolitikai helyzetben és a Washington és Peking részéről fokozódó verseny közepette.
Ez vonatkozik az EU következő hétéves költségvetésére is, amely 2027-től kezdődik, és amelynek tárgyalásai az Európai Bizottság 2 billió eurós javaslatának nyári közzététele után kezdődtek meg.
A többéves pénzügyi keret (MFF), amelyet a "valaha volt legambiciózusabbnak" neveztek, néhány hagyományos területet, például a kohéziós és mezőgazdasági alapokat csökkentene vagy átalakítana az új prioritások, például a védelem és a versenyképesség célzó új programok javára.
A tagállamok azonban egyértelművé tették, hogy nem tudják növelni saját hozzájárulásaikat a költségvetéshez.
Macron Lecornut bízta meg azzal, hogy szerda estig próbálja megmenteni a helyzetet, és vezesse azokat a tárgyalásokat, amelyek meghatározhatják az új kormány "cselekvési és stabilitási platformját".
De egyre többen követelik Macron lemondását. Eredetileg a szélsőjobboldalról és a szélsőbaloldalról indultak ezek a felhívások, de mostanra elérték a centrumot is, és a volt miniszterelnök, Edouard Philippe is csatlakozott a kórushoz.
A megviselt francia elnök egyelőre homályban hagyta, mi lehet a következő lépése, csak annyit mondott, hogy "vállalja a felelősséget", ha Lecornu utolsó pillanatban folytatott tárgyalásai kudarcot vallanak.