Az űrben forradalom közeleg – legalábbis az Európai Bizottság szerint, amely nemrég új űrtörvényt terjesztett elő. Az új jogszabály célja az EU versenyképességének növelése az űrszektorban, de vajon hajlandó-e a blokk elegendő beruházásra ahhoz, hogy az űrverseny élére kerüljön?
HIRDETÉS
Az Európai Űrügynökség 2023-ban 572 milliárd euróra becsülte a globális űrgazdaság értékét, és az előrejelzések szerint ez az összeg egy évtizeden belül elérheti az 1,6 billió eurót.
Az új uniós űrtörvény elsősorban a hordozórakétákra és a műholdakra összpontosít, amelyek egyre fontosabbak a kommunikáció, a navigáció, a meteorológia és a megújuló energiaforrások területén.
Európa azonban jelentős lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest: mindössze 12 milliárd eurót költött közpénzből az űriparra, szemben az USA 65 milliárdjával. Hasonló a helyzet a magánberuházások terén is: ezek összege az EU-ban 980 millió euró, míg az Egyesült Államokban 3,6 milliárd.
Ez a kérdés központi szerepet játszik majd a jövőbeli európai versenyképességi alapról folytatott tárgyalások során a 2028–2034-es uniós költségvetési időszakot illetően, melynek keretében az űrszektor is több forrásra számít.
„Az űrkutatásra szánt teljes keretösszeg jelenleg körülbelül 17 milliárd euró. Tudjuk, hogy már ahhoz is többre van szükség, hogy a meglévő rendszereket tovább működtessük” – mondta Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrügyi biztosa az Euronewsnak.
„Egyszerűbbé akarjuk tenni az űrszektorban dolgozók életét is, és fel akarunk készülni a közelgő forradalomra” – tette hozzá Kubilius egy interjúban.
Biztonság és védelem az űrben
Az űrtörvény egységes szabályrendszert hoz létre az egész EU-ban. Fő pillérei a biztonság és a reziliencia, hogy minimalizálható legyen az ütközések, a kibertámadások és az ellenséges hatalmak általi beavatkozások kockázata.
Az „űrutak szabályai” rendet próbálnak teremteni a jelenleg működő 11 000 műhold és a következő évtizedre tervezett további 50 000 műhold, valamint a Föld körüli pályán keringő 128 millió űrszemétdarab között.
„Az űr az új határzónának, vitatott övezetnek tekinthető, ahol például kibertámadások vagy elektronikus megzavarások érhetik a műholdakat vagy a földi állomásokat. Ez műholdak vagy az általuk nyújtott szolgáltatások elvesztéséhez vezethet, ezért új kockázatértékelési szabályokra van szükség” – magyarázta Gregoire Lory, az Euronews űrpolitikai tudósítója.
Az új törvény nem vonatkozik a katonai célú felhasználásra, ugyanakkor 2023 óta létezik egy európai biztonsági és védelmi űrstratégia, amelyet nem sokkal Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója után mutattak be.
A stratégia célja az űrrendszerek, az azokat támogató földi infrastruktúra és a köztük lévő adatkapcsolatok védelmének kidolgozása, többek között közös űrgyakorlatok révén.
„Több nagyon jó műholdrendszerünk is van, például a Galileo és a Copernicus. Most épp az IRIS²-t építjük ki a biztonságos műholdas kommunikáció érdekében. Ahhoz viszont, hogy ezeket a rendszereket ki tudjuk szolgálni az űrben, jó szállítórendszerre van szükség, amit az Ariane 6 valósít meg. Amikor azonban a jövőbe tekintünk, láthatjuk, hogy ez nem elég. Új kapacitásokat kell kiépítenünk” – ismerte el Kubilius biztos.
Nézze meg a videót itt!
Újságíró: Isabel Marques da Silva
Tartalom: Pilar Montero López
Videó: Zacharia Vigneron
Grafika: Loredana Dumitru
Szerkesztői koordináció: Ana Lázaro Bosch és Jeremy Fleming-Jones