Az Európai Parlamenti képviselők kétharmadának szavazatára lesz szükség ahhoz, hogy az Európai Bizottság elnökét és a biztosokat lemondásra kényszerítsék. Az Európai Unió történetében eddig egyszer mondott le a Bizottság bizalmatlansági indítvány miatt, de akkor szavazásra nem volt szükség.
Az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványt még hétfőn megvitatják az Európai Parlamentben, Ursula von der Leyen pedig a Bizottság túlélése miatt kell érveljen beszédében. A szavazásra a vita megkezdése után legalább 48 órával sort kell keríteni, de ebben az időszakban az indítványt aláíró képviselők elméletileg visszavonhatják a támogatásukat, és ha az ilyenkor kötelező egytizedes képviselői arányt így nem érik el, a folyamat megszakad.
A szavazás nyilvános, minden képviselő név szerint szavaz. A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a leadott szavazatok legalább kétharmadának támogatnia az indítványt.
Az EU története során eddig kilenc alkalommal próbálták meg az EP-képviselők megbuktatni az Európai Bizottságot. 1990-ben a jobboldali képviselőcsoport az agrárpolitika miatt, de határozottan kudarcot vallottak, amikor 16-an szavaztak 243 képviselő ellenében. A legutóbbi kísérletre 2014 novemberében került sor a Jean-Claude Juncker luxemburgi elnök által vezetett Bizottság ellen, az indítványt a 2019-ben feloszlatott, euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája képviselőcsoport kezdeményezte, válaszul a "Luxembourg Leaks" pénzügyi botrányra. A 670 képviselőből mindössze 101 szavazott igennel, ami jóval a szükséges küszöbérték alatt volt.
A történelem során csak egyszer fordult elő, hogy egy bizalmatlansági indítvány a Bizottság lemondásához vezetett, de ez plenáris ülésen történő hivatalos szavazás nélkül történt. 1999 márciusában a Jacques Santer luxemburgi elnök által vezetett Bizottság csalásgyanú és átláthatósági aggályok miatt lemondott, megelőzve az EP hivatalos szavazását. Ez a Bizottság korábban három másik bizalmatlansági indítvány szavazását is túlélte.