Az új gazdasági miniszter több gáztüzelésű erőművet és villamosenergia ártámogatást akar. De vajon ez elég lesz a német gazdaság fellendítéséhez? "Katherina Reiche elődje politikáját folytatja, ezt Németország nem engedheti meg magának" – figyelmeztet Daniel Stelter közgazdász.
HIRDETÉS
Németország egykor a világpiac egyik vezető gazdasági hatalma volt. Ma az iparosodott nemzetet "Európa beteg emberének" tartják. A német gazdaság már a harmadik egymást követő évben van recesszióban.
A gazdasági szakértők az idei évre nulla növekedést jósolnak. Tavaly csaknem 200 ezer vállalkozás zárta be kapuit a Creditreform tanulmánya szerint. Ez 2011 óta a legmagasabb szám.
A számok idén sem javulnak. Áprilisban új rekordot jelentettek a csődök, a fizetésképtelenségek számában. A Leibniz Intézet szerint 1626 cégcsődöt regisztráltak, ami 21 százalékkal több, mint 2024 áprilisában. Ez még a 2008-as pénzügyi válság idején mért számokat is meghaladja.
Csak hónapok maradtak az ipar megmentésére
Különösen a magas villamosenergia-árak okoznak gondot az iparnak. Egyes acélóriásoknak már most egy-egy napra, ideiglenesen le kell állítaniuk a termelésüket, hogy megvédjék vállalatukat a pénzügyi károktól.
Eközben más vállalatok Kelet-Európába (vagy akár Kínába) helyezik át termelésüket, egész iparágak vannak veszélyben. Kiemelten az autóipar: a VW, a Mercedes és a BMW több ezer munkahelyet szüntet meg. A "Made in Germany" egyszerűen túl drága lett.
Az ismert közgazdász, Daniel Stelter az Euronewsnak adott interjújában figyelmeztet: "Már csak 24 hónapunk van arra, hogy megmentsük az energiaigényes iparágakat".
Az ipari vállalatok által eddig elszenvedett veszteségeket már nem lehet visszafordítani.
Katherina Reiche elődjének politikáját folytatja
Katherina Reiche (CDU) gazdasági miniszter helyesen ismerte fel Németország energiaköltség-problémáját. Az energiabiztonság és az alacsonyabb villamosenergia-árak mellett áll ki. Ezért akarja például az ipari áramot államilag támogatni. Az EU azonban azzal fenyegetőzik, hogy ebbe nem megy bele.
Reiche a probléma megoldásaként új gáztüzelésű erőműveket is szeretne, de a gáz ára is magasabb, mint valaha. Van-e a miniszternek megfelelő receptje a német gazdaság megmentésére?
Daniel Stelter úgy véli, hogy Reiche miniszter a helyes lépést teszi.
"Amikor nem fúj a szél és nem süt a nap, akkor is biztos energiaellátásra van szükségünk. Most, hogy kikapcsoltuk az atomerőműveket, és a szenet is ki akarjuk vezetni, már csak a gázerőművek maradnak. Kizárólag a megújuló energiákkal egyszerűen nem fog menni" – magyarázza.
A gazdasági miniszter intézkedései azonban egyelőre nem elégségesek ahhoz, hogy a gazdaságot annyira élénkítsék, hogy Németország ipari nagyhatalom maradhasson:
"Aki azt hiszi, hogy a megújuló energia a gázerőművekkel kombinálva olcsó áramhoz vezet, az álomvilágban él" – mondta a közgazdász az Euronewsnak.
"Sokan mindig csak a napelemek és a szélturbinák papíron alacsony költségeit nézik, de csak akkor kedvező a helyzet, ha fúj a szél és süt a nap. A valóságban a rendszerköltségeket, például a tárolást és az akkumulátorokat is bele kell számolni – és akkor a megújuló energiák a legdrágábbak".
"Reiche asszony politikája jelenlegi formájában lényegében elődje, Robert Habeck politikájának a folytatása, és nem alkalmas arra, hogy egy iparosodott országot fenntarthatóan és olcsón ellásson energiával" – folytatta a gazdasági szakértő.
Stelter az atomerőművek kivezetésének visszavonását követeli
Stelter szerint a gáztüzelésű erőművek helyett az atomerőművek lennének a jobb megoldás.
"Ha engem kérdeznének, természetesen másként vezényelném le az atomenergia fokozatos kivezetését. És most mindent megtennék azért, hogy a régi atomerőművek újraindításával visszafordítsam ezt a folyamatot".
Energiaügyi szakértő: a gáz túl drága
Björn Peters energetikai szakértő még kritikusabban látja a dolgot. Most dobta piacra új könyvét, amelyben amellett érvel, hogy a gazdaságnak merészebbnek kellene lennie ökológiai szempontból.
"Az áram árát nem lehet csak gázerőművekkel csökkenteni. Ezek üzemeltetése nagyon drága. A gáz drága. Ehhez jönnek még a CO2-költségek. Ez hosszú távon azt jelentené, hogy kilowattóránként 15-20 cent közötti termelői árakkal kellene számolni" – mondja Peters. "Ez túl drága. "Ezzel nem vagyunk versenyképesek."
"A kínálat bővítése az egyetlen dolog, ami segít az energiaválságban. Ez a német atomerőművek visszavezetését, a hazai földgáztermelést és a széntüzelésű erőművek széndioxid-mentesítését (CCS) jelenti. 200 évre elegendő szenünk van. A nemzetbiztonsági érdek az lenne, ha továbbra is használnánk a szenet, de megfelelő szűrőkkel" – mondta.
Az olyan atomerőműveket, mint Brokdorf és Emsland, 2026-ig lehetne újraindítani. Ezenkívül hat másik atomerőművet is vissza lehetne hívni. A folyamat a 2030-as években is folytatódhat.
A korábbi "rossz energiapolitika következményeit nem szabadna szubvencionálni. Ez természetesen nem fog működni" – figyelmeztet Peters.
Stelters is hangsúlyozza: "A politikusok arra összpontosítanak, hogy az ipari válságot szubvenciókkal oldják meg – kevesebb adó és állami támogatás helyett. Ennek semmi értelme. Az elv az, hogy minél nagyobb a kínálat, annál jobb".
Ennek ellenére a fizikus optimista az új gazdasági miniszterrel kapcsolatos várakozásait illetően. Reiche "komolyan számot akar vetni" a gazdasággal. "Az elmúlt napokban beszéltünk egyes kormányképviselőkkel. És úgy tűnik, hogy legalábbis elgondolkodnak az atomerőművek visszavezetésén" – tette hozzá Björn Peters.