Németország történetében eddig soha nem fordult elő, hogy a szavazás első fordulójában nem választottak kancellárt. Délután a Bundestag helyrehozta a kárt, megalakulhat az új kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormány.
Hétfő délután negyed 5-kor álló ovációval ünnepelte magát a Bundestag, a német parlament alsóháza: a szavazás megismételt fordulójában kancellárrá választották Friedrich Merzet, a CDU vezetőjét. 620-ból 618-an adták le szavazatukat. A konzervatív politikust most 325-en szavazták meg, 289-en nemmel, 3-an érvénytelenül szavaztak, 1 tartózkodás volt.
A várhatóan negyed 7-kor történő eskütétele utáni napon Merz azonnal Párizsba, majd Varsóba utazik.
Az első körben olyasmi történt, ami még nem fordult elő a háború utáni Németország történetében: egy választási győzelem után, hosszú hetek koalíciós egyeztetései, majd egy nappal a koalíciós szerződés megkötése után a Bundestag nem szavazta meg a kancellárjelöltet a posztra.
A parlament alsóházában a szükséges 316 szavazat helyett Merz az első fordulóban csupán 310 szavazatot kapott, míg 307-en ellene voksoltak, 3-an pedig tartózkodtak. A két koalíciós partnernek, a CDU/CSU-nek és az SPD-nek összesen 328 mandátuma van a Parlamentben, nyilvánvaló tehát, hogy a "disszidensek" miatt saját soraikat kellett először rendezniük.
A blamázs után előbb megkezdődött az egymásra mutogatás, majd a frakciók egymás közt és egymással is tárgyalni kezdtek. A CDU-ban az SPD-re voltak dühösek, ott gyanították az "elhajlókat", a szocdemek azonban visszautasították a "spekulációkat", és volt közülük, aki azt gyanította, hogy a CDU és a CSU soraiban voltak a disszidensek, hogy az SPD-t rossz színben tüntessék fel.
Tény, hogy mindkét pártban vannak képviselők, akik sokallják a másik partnernek tett engedményeket (túlzott migrációs szigor a szocdemeknél, gazdaságpolitika és eladósodás a konzervatívoknál).
Több opcióról is tárgyaltak a tanácskozni visszavonult frakciók, a még ma délutáni második menet tűnt sokáig a legkevésbé valószínűnek. Szó volt szerdai, illetve leginkább pénteki szavazásról, végül az uniópártok, az SPD, a Zöldek és a radikális baloldali Linke egyeztetése nyomán állapodtak meg a mai második fordulóban.
Ahhoz, hogy ezt az újabb fordulót a frakciók kezdeményezhessék, a 630 képviselő kétharmadának egyetértése volt szükséges, amihez viszont a CDU-nak el kellett tekintenie a Linkével közös politikai döntésekről 2018-ban elfogadott tilalmától (ilyen van érvényben az AfD-vel szemben is). A Linke politikusai gúnyosan állapították meg, hogy a CDU részéről szabályosan körüludvarolták őket a döntés érdekében.
A második fordulós napirend - végül egyhangú - elfogadása előtt a konzervatív és a szocdem képviselők is a Németország előtt álló kihívásokról, a törvényhozók felelősségéről beszéltek, arról, hogy az országnak stabil kormányzásra van szüksége.
Az AfD szónoka, Bernd Baumann azonban valószínűleg sok más képviselő nevében is beszélt, amikor közölte: Merz a szavazás első fordulójában történelmi vereséget szenvedett, hiszen saját képviselői sem álltak ki mellette. Az újabb fordulót azonban a jobboldali populisták sem akarták megakadályozni.