Friedrich Merz, a CDU leendő kancellárja nyitottnak mutatkozik a Taurus cirkálórakéták Ukrajnának történő szállítására. Ezzel a fegyverrel el lehet érni Moszkvát. Olaf Scholz kancellár korábban elutasította a transzfert, mert tartott a túlzott orosz ellenreakcióktól és a háború eszkalálódásától.
HIRDETÉS
A Taurus cirkálórakéták szállítására sokáig egyértelmű „nem” volt a válasz Berlinből. Olaf Sholcz leköszönő kancellár rendre azt hangoztatta, hogy a különleges képességű fegyver átengedése olyan ellenreakciókat válthat ki a Kreml részéről, amelyek még a német nemzetbiztonságot is fenyegetik. Ezzel az állásponttal többször is vitatkozott Boris Pistorius védelmi miniszter, aki viszont tagja lesz az új szövetségi kormánynak, és szerepet játszhat a kancellár végső döntésében.
Friedrich Merz vasárnap este az ARD közszolgálati adó műsorában lazított az elutasító magatartáson, és nyitottságot mutatott a német cirkálórakéták szállítására, amit a francia és brit szövetségesekkel koordinálva végezne el.
Miközben Merz háborús bűncselekménynek nevezte az ukrajnai Szumi város elleni orosz támadást, megjegyezte, hogy azok után, hogy „Orbán Moszkvában volt, három nappal később Kijevben egy gyermekkórházat bombáztak. Putyin gyengeségnek tekinti az efféle tárgyalási kísérleteket” – magyarázta a CDU leendő kancellárja.
„Az ukrán hadseregnek ki kell másznia a védekezésből” - csak védekezéssel nem lehet háborút nyerni
Ellenzékből Merz többször is hangoztatta a Taurusok szállítását. Azt javasolta, hogy a nyugati fegyverzetek hatótávolság-korlátozását közösen kellene megszüntetni, ha Oroszország 24 órán belül nem hagyja abba a civilek és a polgári infrastruktúra bombázását. Amennyiben ez nem lenne elegendő, a Taurusokat egy héttel később lehetne leszállítani, majd bevetni. Követelése nem talált egyetértésre Berlinben.
Vasárnap azonban Merz kifejtette, hogy az Oroszországgal szembeni hároméves háború után Ukrajnának ki kell jönnie a defenzívából. „Ők [mármint Ukrajna] mindig csak reagálnak. Képesnek kell lenniük arra, hogy maguk határozzák meg az események egy adott részét. Ahogy a katonák mondanák: helyzetbe kell kerülni” – mondta a kancellárjelölt.
Egyik lehetőségként Merz a kercsi híd lerombolását hozta fel példának, amely a legfontosabb szárazföldi összeköttetés Oroszország és a 2014-ben általuk annakált Krím félsziget között. „Ez lenne az egyik módja annak, hogy Ukrajna végre helyzetbe kerüljön” – magyarázta a CDU vezére, megismételve, hogy nem hisz abban, hogy Putyin pozitívan reagálna a békeajánlatokra.
Egy lehallgatott bizalmas beszélgetés
Az előző kancellár bizonytalankodását növelte, hogy 2024 elején bizalmas megbeszélést folytatott Ingo Gerhartz altábornaggyal, a légierő főfelügyelőjével és három másik magasrangú tiszttel a Taurus átadásának kérdéseiről. Az online társalgást a GRU orosz katonai hírszerző szolgálat lehallgatta, és kiszivárogtatta az orosz állami RT német nyelvű csatornájának. Ez az eset gyakorlatilag befagyasztotta a fegyver átadásának további esélyeit.
Ukrajna évek óta kéri a német cirkálórakéták leszállítását, főként azért, hogy olyan kritikus infrastruktúrát tudjon célba venni, mint amilyen a Kercsi híd is volt. A stratégiai pontot már többször is megtámadták: egyszer egy robbanóanyaggal megrakott teherautó, később pedig felszíni UAV-ok. Mégis, eddig egyetlen akció sem tudta megsemmisíteni a hidat.
A Taurus KEPD-350 egy német-svéd gyártmányú, légi indítású cirkálórakéta, amelyet a Taurus Systems gyárt, Németországon kívül Spanyolország és Dél-Korea használja. A fegyvert 2006 óta tartja hadrendben a Luftwaffe. A rakéta 480 kilogramm Mephisto kifinomult és többcélú robbanófejet képes szállítani, amivel éppen képes elérni az orosz fővárost, amennyiben Ukrajna legészakibb körzetéből indítják útjára.
A Taurus nagyobb hatótávolságot kínál, mint az eddig használt rendszerek, mint a francia Scalp, vagy a brit Storm Shadow rakéta. Emellett kellő pontossággal rendelkezik ahhoz, hogy elpusztítson olyan célpontokat, mint a hídpillérek.
„Az európai partnerek már szállítanak cirkálórakétákat. A britek megteszik, a franciák megteszik, és az amerikaiak is majd megteszik. Ezt össze kell hangolni. És ha van megegyezés, abban Németországnak is részt kell vennie” – tartja Merz.
Scholz kancellár elutasító döntése azon alapult, hogy a cirkálórakéta 500 kilométeres hatótávolsága miatt Németország a háború közvetlen részesévé válna. Érvelése szerint Németország sokkal inkább célpontja lehetne egy orosz ellenlépésnek, mint a jóval távolabb fekvő Franciaország vagy Nagy-Britannia.
A leköszönő SPD-kancellár elutasító döntéséről Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter az Euronewsnak azt mondta, hogy Scholz egy bizonyos ponton meghúzott egy vörös vonalat. „Ez sajnálatos, de joga van hozzá, hogy ezt tegye” – mondta korábban az ukrán politikus. A kérdés most az, hogy az új német vezető él-e azzal a jogával, hogy átlépje azt a vonalat, amelyet elődje megrajzolt.