A Válasz Online mindezt egy, a szerkesztőségükbe eljutott, és általuk szemlézett levél alapján írja, melyet Orbán Viktor írt Antonio Costának, az Európai Tanácsának elnökének.
A Válasz Online írja a Facebook oldalán, hogy eljutott szerkesztőségükhöz Orbán Viktor miniszterelnök levele, amit Antonio Costának, az Európai Unió Tanácsának elnökének írt szombat reggel.
A lap szerint a levélben Orbán arra kéri Costát, hogy a március 6-ra összehívott brüsszeli csúcson a tagállamok állam- és kormányfői ne fogadjanak el írásbeli következtetéseket Ukrajnáról. "Az írásbeli következtetések EU-s nyelven azokat a határozatokat jelentik, amelyeket az EU-s tagállamok vezetői szoktak kiadni egy-egy csúcs után, és ami alapján a Bizottság megszervezi a szövegben foglaltak végrehajtását" - emlékeztet a lap, és hozzáteszik, hogy a Orbán azt írja, hogy semmiképpen sem tudja támogatni a következtetések tervezetében foglaltakat, és a szöveg olyan távol áll attól, amit el tudna fogadni, hogy nem látja értelmét az alakításának, a módosításról szóló alkudozásnak. "Ez lényegében azt jelenti, hogy nem kell róla beszélni se, mert úgyis megvétóznám, és az kifelé rosszabbul nézne ki, mintha nem is lenne vita a szövegről."
A Válasz Online azt írja, hogy a tervezet szerint az EU egy új, 20 milliárd eurós alap terhére újabb fegyvereket adna Ukrajnának, és hogy többek között légvédelmi eszközök, lövedékek, rakéták átadása szerepel a szöveg első, 27-én kiszivárgott változatában.
A lap szerint Orbán azt javasolja a levelében, hogy az EU az USA politikáját kövesse inkább, és kezdjen közvetlen tárgyalásokat az orosz vezetéssel a békéről, csakhogy az Európai Unió legtöbb kormánya ezt elképzelhetetlennek tartja, különösen az ukrán kormány bevonása nélkül - utóbbit számos vezető EU-s politikus és diplomata jelezte azok után, hogy két héttel ezelőtt egy amerikai delegáció egy orosz delegációval tárgyalt Rijádban az ukrajnai háború lezárásáról.
A Válasz Online szerint Orbán Viktor azt is javasolja, hogy az EU legfeljebb az ENSZ BT 24-i határozata mellett álljon ki, ami általában a háborús feleket békekötésre szólítja fel anélkül, hogy agresszornak nevezné vagy elítélné Oroszországot. A lap megjegyzi: a BT-határozatról szóló szavazáskor az európai országok egytől egyig tartózkodtak, az állandó tagok közül Franciaország és Nagy-Britannia, a rotálódók közül Dánia, Görögország és Szlovénia tagjai most a BT-nek. Az európaiakon kívül a többi BT-tag támogatta a határozatot, így maga Oroszország, az USA és Kína is.