Kétértelmű reakciókkal van tele a polc, Európa legnagyobb országai pedig nem nyilatkoznak tisztán arról, hogy letartóztatnák-e az izraeli miniszterelnököt.
HIRDETÉS
Franciaország a legújabb uniós országok sorában, melyek kétségbe vonták a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) Benjamin Netanjahu ellen kiadott elfogatóparancsát, és közölték, hogy az izraeli miniszterelnök náluk immunitást élvezne, ha országukba látogatna.
A franciák döntése jelzésértékű, és látható, hogy a Netanjahu elleni elfogatóparancs éket vert az uniós országok közé. Emlékeztetőül: november 21-én a hágai székhelyű bíróság nemzetközi elfogatóparancsot adott ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Yoav Gallant korábbi izraeli védelmi miniszter, illetve Mohamed Deif ellen. Deif a Hamász magas rangú katonai vezetője volt, a 2023. október 7-ei, 1200 ember életét követő terrortámadás egyik szülőatyja. Az ellene kiadott elfogatóparancs már a kiadás pillanatában értelmetlen volt, ugyanis az izraeli haderő a nyár folyamán Gázában végzett vele. A parancs kiadására való kérelmet Karim Khan főügyész májusban nyújtotta be az ICC-nek. Khan azért kérvényezte a letartóztatást, mert az Izrael és Hamász között dúló háború során felmerült a gyanúja, hogy a felek emberiesség elleni és háborús bűncselekményeket követnek el.
Az ICC-nek nincs felhatalmazása az elfogatóparancsok végrehajtására, így 124 tagállamára (köztük mind a 27 uniós tagállamra) hagyatkozik a gyanúsítottak letartóztatásában. Jelenleg Magyarország az egyetlen uniós ország, mely kijelentette, hogy szembeszegülne a bíróság utasításával, és csupán néhány európai főváros közölte, hogy letartóztatja Netanjahut, amennyiben az országuk területére lép, és amennyiben erre jogi kötelezettsége van. Megjegyzendő: az ICC-tagság nem kötelező érvényű a parancs végrehajtására, ahhoz a római statútumot át kell emelni az adott ország jogrendszerébe.
Az elfogatóparancs közzétételét követően több európai kormányi is egymásnak ellentmondó nyilatkozatot tett. Érkeztek diplomatikus reakciók, többek közt Olaszország, Franciaország és Svédország is azt mondta, hogy az ICC szuverenitását tiszteletben tartják, és a határozat végrehajtását a saját joghatóságukban megvizsgálják, de ezzel tulajdonképpen lesöpörték az asztalról az ügyet. A britek ehhez képest bátrabbak voltak, London szerint a bíróság döntése nem mérvadó, Izraelnek pedig joga van az önvédelemre.
A Human Rights Watch később megállapította, hogy mivel az EU-tagállamok nem kötelezik el magukat a letartóztatás mellett, ezzel erősítik, hogy nem is kell megbüntetni senkit.
Melyik uniós tagállam teljesítené a kérést?
Belgium, Hollandia, Írország, Litvánia, Szlovénia és Spanyolország jelezte a leghatározottabban, hogy végrehajtaná az elfogatóparancsot. Alexander De Croo leköszönő belga miniszterelnök múlt csütörtökön azt mondta, hogy Belgium "vállalja a felelősségét", és hozzátette, hogy szerinte "nem lehet kettős mércét alkalmazni" Izraellel szemben sem.
Caspar Veldkamp holland külügyminiszter azt mondta, hogy Netanjahut Hollandiában letartóztatnák, ezzel együtt lemondta izraeli látogatását.
Írország és Spanyolország közösen sürgették az EU-t, hogy szankcionálja Izraelt a gázai és libanoni műveletei miatt, és jelezték, hogy követik az elfogatóparancsban írtakat, miként Litvánia és Szlovénia is így döntött.
Annak ellenére, hogy Izrael szilárd szövetségesének számít, Ausztria is úgy nyilatkozott, hogy az ICC felszólításának kénytelenek lennének eleget tenni, de nem voltak olyan egzaktak, mint De Croo vagy Veldkamp. Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter ezzel együtt "teljesen érthetetlennek" és "abszurdnak" nevezte a parancsot, de hozzátette, hogy "a nemzetközi jog nem képezi vita tárgyát", és hogy szerinte az mindenhol, mindenkor és mindenkire érvényes.
Észtország és Dánia annyit mondott, hogy támogatják az ICC munkáját, de nem közölték egyértelműen, hogy letartóztatnák-e Netanjahut vagy Gallantot.
Franciaország, Németország és Olaszország nem kötelezte el magát
Az EU számos tagállama, köztük a három legnépesebb ország, így Franciaország, Németország és Olaszország sem nyilatkozta konkrétan, hogy kattanna bilincs a két izraeli politikus kezén, amennyiben átlépnék a határaikat.
A francia kormány ezzel ellene ment korábbi nyilatkozatának, miszerint támogatják az ICC-nek a nemzetközi jog betartásában játszott szerepét, később viszont (a libanoni tűzszünet "fejében") azt mondták, hogy Netanjahu mentességet élvez az elfogatóparancsok alól, mivel Izrael nem tagja az ICC-nek.
Olaszország is megkérdőjelezte Netanjahu őrizetbe vételének megvalósíthatóságát. Antonio Tajani külügyminiszter a múlt héten azt mondta, hogy "Netanjahu letartóztatása megvalósíthatatlan, legalábbis amíg ő Izrael miniszterelnöke."
Németország a parancs kiadásakor diplomatikus volt. Berlin annyit mondott, hogy "megvizsgálják" az elfogatóparancsra adott lehetséges választ, de a bíróságnak nyújtott rendíthetetlen támogatás és az Izraellel szembeni történelmi felelősség között tépelődve nem adtak konkrétabb választ, hogy a parancsot náluk követnék-e akciók. Annalena Baerbock német külügyminiszter a G7-ek olaszországi csúcstalálkozóján utalt rá, hogy Berlin "talán" eleget tesz a parancsnak, majd közölte, hogy "a német kormány betartja a törvényt, mert senki sem állhat a törvény felett." Ezzel együtt egy német kormányszóvivő azt nyilatkozta, hogy "nehezen tudja elképzelni", hogy Németország valaha is őrizetbe venné Netanjahut.
Szakértői vélemények szerint az ICC tekintélye az elfogatóparancs kiadása óta csorbult, köszönhetően részben a parancsra adott túlzottan diplomatikus, kihátráló válaszoknak.