Michel Barnier francia miniszterelnök parlamenti jóváhagyás nélkül fogadta el a költségvetési intézkedéseket, kockáztatva ezzel, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be ellene. A bizalmi szavazás szerdán lesz a francia Nemzetgyűlésben.
Michel Barnier francia miniszterelnök az alkotmány 49. cikkének (3) bekezdésére hivatkozva parlamenti jóváhagyás nélkül kényszerítette át a vitatott jövő évi költségvetési tervezetet. Az ellenzéki pártok azonnal bejelentették, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtanak be a kormány ellen. A szavazás szerdán lesz a francia Nemzetgyűlésben.
A francia kormányfő bejelentése rávilágít arra a küzdelemre, amivel egy kisebbségben kormányzó kabinetnek kell szembenéznie. A 49. cikk (3) bekezdése a költségvetésről szóló közvetlen szavazás megkerülésével lehetővé teszi a miniszterelnök számára, hogy a jogszabályokat életbe léptesse, de az ellenzéki pártok számára viszont lehetővé teszi, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be.
A szélsőjobboldali Nemzeti Tömörülés (RN) eddig is kulcsszerepet játszik a töredezett törvényhozásban, vezetője Marine Le Pen pedig várhatóan a kormány megbuktatására irányuló erőfeszítések élére áll.
Az utolsó pillanatban tett engedményekkel nem sikerült megnyugtatni az ellenzéket
Mielőtt a 49. cikk (3) bekezdésére hivatkozott volna, Barnier egy sor engedménnyel próbálta megnyugtatni az RN-t. Bejelentette, hogy a gyógyszerek visszatérítési rátájának tervezett - eredetileg 5%-os - csökkentését elvetik, állítólag a Le Pennel folytatott megbeszélést követően.
Ezek az intézkedések korábbi engedményeket követtek, köztük a villamosenergia-adó emelésére vonatkozó tervek elvetését és a papírok nélküli migránsoknak nyújtott állami finanszírozású orvosi ellátás csökkentését.
Le Pen azonban világossá tette, hogy ezek a lépések számára nem elegendőek.
A 49. cikk (3) bekezdése: alkotmányos hazárdjáték
Barnier kisebbségi kormánya kényszerhelyzetben van. A 2025-ös költségvetés célja Franciaország növekvő államháztartási hiányának csökkentése. Ez pedig nyilvánvaló, hogy hátrányosan érint több társadalmi réteget is.
A francia alkotmány 49. cikk (3) bekezédésében szereplő mechanizmus lehetővé teszi a kormány számára, hogy megkerülje a parlamenti szavazást, ugyanakkor a kormányt egy bizalmatlansági indítványnak is kiteszi.
Ha Michel Barnier túléli a bizalmatlansági szavazást, akkor politikailag meggyengülve kerül ki, a már tett engedmények pedig növelik a tervezett hiányt, és tovább csökkentik a kormánya iránti bizalmat. Ha azonban az indítvány sikeres lesz, Barnier kormánya összeomlik, ami 1962 óta az első ilyen eset lenne. Ezen forgatókönyv szerint Emmanuel Macron elnök kénytelen lenne ügyvezető kormányt kinevezni, miközben valószínű, hogy sürgősségi intézkedéseket vezetnének be a költségvetési patthelyzet kezelésére.
Gazdasági hatás: költségvetési hiány és a növekedés lassulása
A költségvetési és politikai zűrzavar riadalmat keltett a közgazdászok körében.
Alexandre Stott, a Goldman Sachs közgazdásza arra figyelmeztetett, hogy az RN megnyugtatására tett engedmények a 2025-ös költségvetési hiányt a GDP 5,5%-ára növelhetik, szemben az eredetileg kitűzött 5%-os céllal.
"A kormány valószínűleg több bizalmi szavazás elé néz december 4. és 20. között" - írta Stott egy hétvégi jegyzetében. Figyelmeztetett továbbá arra, hogy Franciaország középtávú költségvetési kilátásai továbbra is "kihívást jelentenek", és a következő, 2027-es elnökválasztásig nem valószínű jelentős korrekció.
Stott kiemelte a politikai bizonytalanságnak a fogyasztói és üzleti bizalomra gyakorolt kedvezőtlen hatásait is. A Goldman Sachs 0,7%-ra rontotta a Franciaországra vonatkozó 2025-ös GDP-növekedési előrejelzését, ami elmarad a 0,9%-os konszenzustól és messze a kormány 1,1%-os előrejelzésétől.
Michel Tukkier, az ING kamatstratégája is csatlakozott ehhez a véleményhez, mondván, hogy a gyengülő francia gazdaság miatt a költségvetési konszolidáció "lehetetlennek tűnik".
Megjegyezte, hogy az ország hosszú távú kilátásai az elmúlt hónapokban romlottak, mivel mind a gazdaságirányítás, mind a politikai stabilitás terén egyre nagyobb kihívások merülnek fel.
Piaci reakciók: CAC 40 csökkent
A CAC 40 index, Franciaország irányadó részvénypiaca 0,5%-ot esett hétfőn, és ezzel alulteljesítette az euróövezet többi piacát, mivel a befektetői hangulat tovább romlott.
Mi a következő lépés?
Ha a kormány megbukik, Franciaország a politikai bizonytalanság időszakába lép, és a 2025-ös költségvetés kezeléséhez valószínűleg rendkívüli alkotmányos intézkedésekre lesz szükség. Eközben az eszkalálódó válság rávilágít a költségvetési konszolidáció és a gazdasági fellendülés szélesebb körű kihívásaira az amúgy is törékeny francia gazdaságban.