Rosszallással fogadta az Európai Bizottság Donald Tusk lengyel kormányfő tervét "a menedékjog ideiglenes területi felfüggesztésére".
HIRDETÉS
Az Európai Bizottság emlékeztette Lengyelországot arra, hogy az uniós és a nemzetközi jog értelmében kötelessége minden körülmények között biztosítani a menekültügyi eljáráshoz való hozzáférést. A testület helyteleníti Donald Tusk miniszterelnök új stratégiáját, amely a menedékjog "ideiglenes területi felfüggesztését" irányozza elő.
Tusk szerint tervére, amelyet a tervek szerint kedden mutatnak be hivatalosan, az Oroszország és Fehéroroszország által 2021 óta gerjesztett migrációs hullámok elleni küzdelem érdekében van szükség. A határátlépések száma az elmúlt hetekben nőtt, de nem érte el a válság csúcspontján tapasztalt számokat.
Donald Tusk szombaton azt mondta: a kormány követelni fogja Európában a menedékjog ideiglenes regionális felfüggesztésének elfogadását, mert "köztudott, hogyan élnek vissza Lukasenka és Putyin fehérorosz és orosz elnök, illetve az embercsempészek ezzel a joggal, hogyan használják ki éppen a menedékjog lényegével szemben".
"Fontos és elengedhetetlen, hogy az Unió megvédje a külső határokat, különösen Oroszországtól és Fehéroroszországtól, melyek aláássák az uniós tagállamok és az Unió egészének biztonságát. Ugyanakkor a tagállamoknak nemzetközi és uniós kötelezettségeik vannak, köztük az a kötelezettségük, hogy hozzáférést biztosítsanak a menekültügyi eljáráshoz" – mondta hétfőn a Bizottság szóvivője.
A hibrid támadások elleni küzdelem és a menedékjog biztosítása nem "egymást kizáró" feladatok – tette hozzá a szóvivő.
A menedékjogot a nemzetközi jog már régóta elismeri, egészen az 1951-es menekültügyi egyezményig visszamenőleg. Később bekerült az EU Alapjogi Chartájába, amely az uniós szerződésekkel azonos jogi súlyú.
A jog nem biztosítja, hogy a kérelmet automatikusan elfogadják: arra kötelezi a kormányokat, hogy fogadják el a menedékjog iránti kérelmeket, kellő gondossággal elemezzék azokat, és indoklással ellátott határozatot hozzanak, amely ellen fellebbezéssel lehet élni.
A nemzetközi jog rögzíti a visszaküldés tilalmának elvét is, amely megtiltja a hatóságoknak, hogy a migránsokat olyan országokba toloncolják ki, ahol üldöztetésnek, kínzásnak vagy egyéb rossz bánásmódnak lehetnek kitéve.
Tusk szombati felszólalásában azt mondta, "Lengyelországnak vissza kell vennie a 100 százalékos ellenőrzést arról, hogy ki érkezik az országba".
Tusk politikája visszhangozza azt a szükségállapot-törvényt, amelyet Finnország júliusban vezetett be a szervezett migráció elleni küzdelem érdekében. Ha a törvény életbe lép, a határőrök számára lehetővé teszi, hogy "azonnal" eltávolítsák a menedékkérőket, és megtagadják a menedékjogi eljáráshoz való hozzáférést. Jogi szakértők és humanitárius szervezetek arra figyelmeztettek, hogy a törvényjavaslat legalizálja a visszatoloncolásokat.
Varsó nemet mond a paktumra
Tusks beszéde, amelyet megfigyelők a kemény jobboldali ellenzék megfékezésére irányuló választási manőverként jellemeztek, az Új Migrációs és Menekültügyi Paktumot vette célba, azt az átfogó reformot, amelyet a blokk májusban, csaknem négyéves, kemény tárgyalások után fejezett be.
Lengyelország, Magyarországhoz hasonlóan, a paktumot alkotó öt törvény ellen szavazott. Határozott ellenállásuk középpontjában a "kötelező szolidaritás" újszerű rendszere áll, amely három lehetőséget ad az országoknak a menedékkérők kezelésére: bizonyos számú menedékkérő áthelyezése, 20 000 euró kifizetése minden egyes elutasított kérelmező után vagy az operatív támogatás finanszírozása.
A paktum 2026 közepén lép hatályba. A tagállamoknak addigra terveket kell előterjeszteniük, hogy garantálják az összetett jogszabálycsomag megfelelő végrehajtását. Tusk szerint azonban Lengyelország nem lesz a résztvevők között.
"Nem fogjuk végrehajtani az európai elképzeléseket, ha biztosak vagyunk benne, hogy azok veszélyeztetik a biztonságunkat" – mondta szombaton.
Erre reagálva a Bizottság közölte, hogy a paktum, miután az Európai Parlament és a Tanács jóváhagyta, mind a 27 tagállam számára kötelező.
A reform része a válságrendelet, amely a hirtelen tömeges érkezések és az olyan eszközökkel való eszközöződések kezelésére szolgál, mint amilyeneket Lengyelországban és a Baltikumban tapasztaltak. A rendelet értelmében az országoknak több idő áll majd rendelkezésükre a menedékkérelmek nyilvántartásba vételére és megvizsgálására anélkül, hogy a kérelmezőket beengednék területükre.
A migráció lesz az egyik leghangsúlyosabb téma az uniós vezetők csütörtöki csúcstalálkozóján.
Az elmúlt hónapokban gyors egymásutánban történtek fejlemények a migrációs politikában: Németország újra bevezette a határellenőrzést, Hollandia kérte az EU migrációs és menekültügyi rendszeréből való kilépés lehetőségét, Magyarország pedig azzal fenyegetőzött, hogy egy EB-ítélet megtorlásaként ingyenesen buszoztatja a migránsokat Belgiumba.
A múlt héten 17 ország aláírt egy dokumentumot, amely paradigmaváltást követel az elutasított menedékkérők kitoloncolásában. Franciaország új belügyminisztere, Bruno Retailleau azt mondta, hogy "minden innovatív megoldást fel kell használni".
Az EU 2023-ban 380 000 illegális határátlépést észlelt, és mintegy 1 millió 140 000 nemzetközi védelem iránti kérelmet fogadott be. A legtöbb menedékkérelmet olyan emberek nyújtották be, akik legális csatornákon keresztül érkeztek a blokkba.