Úgy tűnik még a novemberi amerikai elnökválasztás előtt szeretné felmérni „győzelmi tervének” támogatottságát az ukrán elnök, aki az egyelőre nem nyilvános tervről egy nap alatt három ország vezetőjével és a NATO főtitkárával is egyeztetett.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök európai fővárosokba látogatott a héten, hogy népszerűsítse "győzelmi tervét", amelynek célja szerinte "megteremteni a megfelelő feltételeket az Oroszország elleni háború igazságos befejezéséhez".
Részletesen ismerteti az európai szövetségeseknek tett javaslatait, miután a Joe Biden amerikai elnök részvételével tervezett csúcstalálkozót kisiklatta a Floridában pusztítást okozó Milton hurrikán.
A nap harmadik állomása Olaszország volt, és a Giorgia Melonival folytatott kétoldalú megbeszélések után az olasz miniszterelnök megismételte országa támogatását Ukrajna iránt.
"Most egy új tél kezdődik. Ez a harmadik, amellyel Ukrajna ebben a háborúban szembesül, és ma az elektromos hálózat fele nem működik. A nemzetközi közösség felelőssége, hogy támogassa Ukrajnát ebben az erőfeszítésben" - mondta a közös sajtótájékoztatón.
"Zelenszkij elnök jól tudja, hogy Olaszország a konfliktus kezdetétől fogva Ukrajna mellett állt. Mindent megtettünk, amit csak tudtunk, és ahogy ma este is megismételtük, készek vagyunk ezt folytatni, amíg szükséges" - mondta.
Korábban a nap folyamán Zelenszkij Londonban Keir Starmer brit miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését gyorsan követte egy másik találkozó Párizsban Emmanuel Macron francia elnökkel, aki éppen előző nap küldött határozott jelzést Ukrajna támogatásáról azzal, hogy meglátogatta a Franciaországban kiképzés alatt álló ukrán csapatokat.
Zelenszkij az X-en tette közzé, hogy "felvázolta az ukrán győzelmi terv részleteit" Starmernek, és hozzátette: "Megállapodtunk, hogy szövetségeseinkkel együtt dolgozunk rajta".
A Downing Street közölte, hogy a vezetők megvitatták a tervet, a közelgő tél Ukrajnát érintő kihívásait, valamint azt, hogy "az ország biztonságába való mai befektetés hogyan támogatná Európa szélesebb körű biztonságát a következő generációkra nézve".
"És azt hiszem, továbbra is ezt kell hangsúlyoznunk, ami természetesen Ukrajna szuverenitásáról szól, de a többiekéről is. Ez messze túlmutat a helyzeten" - mondta Starmer.
Az ukrán vezető a NATO-főtitkárral és Starmerrel közösen tartott megbeszélést. Zelenszkij ezt követően arról posztolt, hogy a transzatlanti együttműködésről és Ukrajna további katonai megerősítéséről tárgyaltak.
Részleteket nem közölt, de azt írta, hogy "ezek azok a lépések, amelyek a legjobb feltételeket teremtik meg az igazságos béke helyreállításához".
"Létfontosságú, amit ma szintén világossá akarunk tenni, hogy ez Ukrajnáról szól, de a belföldi védelemről is, és arról, hogyan maradunk biztonságban" - mondta Rutte rövid londoni kommentárjában.
Zelenszkij még nem ismertette nyilvánosan a győzelemre vonatkozó javaslatait. De az európai támogatás megszerzésére irányuló erőfeszítéseinek időzítésénél úgy tűnt, hogy a novemberi amerikai elnökválasztást tartja szem előtt.
Donald Trump volt elnök, aki jövőre visszatérhet a Fehér Házba, régóta kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatáshoz.
Zelenszkij úgy tervezte, hogy elképzeléseit a nyugati vezetők hétvégi németországi találkozóján mutatja be, de azt elhalasztották, miután Biden a Floridában pusztító hurrikán miatt országában maradt.
Zelenszkij ezután megkezdte körútját az európai fővárosokban, amelyek az Egyesült Államokon kívül Ukrajna leghűségesebb szövetségesei közé tartoznak.
Párizsban Macron és Zelenszkij megölelték egymást, mielőtt a francia elnöki palotában, az Elysée-palotában megbeszélést folytattak a tervről.
Ezt követően Zelenszkij azt mondta, hogy a részletek novemberben derülnek ki, és hogy tárgyal a szövetségesekkel a további katonai segélyek biztosításáról, valamint arról, hogy az ukrán erők engedélyt kapjanak nagy hatótávolságú csapások végrehajtására.
Kijev azt szeretné, ha a nyugati partnerek engedélyeznék a mélyen Oroszországon belüli csapásokat, az általuk biztosított nagy hatótávolságú fegyverekkel.
Néhányan, köztük az Egyesült Királyság és Franciaország, hajlandónak tűnnek erre, de Biden tartózkodik a konfliktus eszkalálódásától.
Ukrajna nagymértékben támaszkodik a nyugati támogatásra, beleértve a több tízmilliárd euró értékű katonai és pénzügyi segélyt, hogy folytatni tudja a harcot Oroszországgal szemben, miután a 2022-ben kezdődött teljes körű orosz invázió óta közel 1000 napja tartanak a harcok.
Attól tartva, hogy a támogató országok politikai változásai miatt veszélybe kerülhet a létfontosságú segítség, Ukrajna kiépíti hazai fegyveriparát. Emellett több pénzt akar szerezni az adófizetőktől a háborús erőfeszítések finanszírozására.
Az ukrán parlament csütörtökön második olvasatban elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 1,5 százalékról 5 százalékra emeli az úgynevezett katonai adót. Néhány módosítás még várható, mielőtt törvényerőre emelkedik.
Eközben Oroszország folytatja lassú, de könyörtelen előrenyomulását Ukrajna keleti, donyecki régiójába, és légicsapásokkal veszi célba a kulcsfontosságú infrastruktúrát.
Zelenszkij szerdán azt mondta, hogy a győzelmi terv célja Ukrajna megerősítése "mind geopolitikai szempontból, mind a harctéren", mielőtt bármiféle párbeszédet folytatnának Oroszországgal.
Ukrajna vezetője pénteken várhatóan Olaf Scholz német kancellárral találkozik.