Az Európai Parlament és Ukrajna újabb erőfeszítéseket kér a még mindig Oroszországban és a megszállt területeken fogva tartott ukrán gyermekek szabadon bocsátása érdekében.
HIRDETÉSAz Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén Valerija, egy ukrán tinédzser felidézte két hónapos oroszországi tartózkodását. Más ukrán gyerekektől eltérően a háború kezdetén őt nem rabolták el, hanem családja Oroszországba küldte, hogy folytassa tanulmányait.
"A kollégiumban nagyon szörnyű volt a hozzáállás. A tanárok durván bántak az ukrán nyelvvel a kollégiumban, a kollégium munkatársai egy csoportba zártak minket, hogy ellenőrizzenek, és állandó felügyelet alatt álltunk. Elfordult zaklatás is" - emlékezett vissza Valerija Halics.
Valerija néhányszor megpróbálta elhagyni a főiskolát, mielőtt megszökhetett volna a Voices of Children nevű civil szervezetnek köszönhetően. Soha nem érezte magát biztonságban Oroszországban, de a helyzet később sem javult.
"Miután hazajöttem, a kollégiumból lányok írtak a közösségi oldalakon, megfenyegettek és sértegettek" - sorolta Valerija.
Helyzete nem egyedülálló. A Gyermek hangjai civil szervezet úgy gondolja, hogy ez sok olyan gyermeket érint, akiket Oroszországba kényszerítettek.
"Amikor a gyerekeket deportálják oda, az orosz propaganda indoktrinálja és átmossa őket, így megtagadják tőlük az ukrán médiához való hozzáférést, bármilyen hírt Ukrajnából, és megtapasztalhatják az ukrán nemzet létezésének teljes tagadását" - mondta Andrij Csernuszov, a civil szervezet részéről.
Az ukrán kormány úgy véli, hogy körülbelül 19 500 gyereket hurcoltak el kényszerrel. Közülük csak körülbelül 400-an térhettek haza.