Hollandiában jelentősen csökkenteni szeretnék a mezőgazdaság nitrogén-kibocsátását. A gazdák szerint azonban ez lehetetlen küldetés.
HIRDETÉS18 millió ember és 116 milliós állatállomány - Hollandia Európa egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője. Az ország apró mérete ellenére is meghatározó az élelmiszeriparban. Ez pedig egyre nagyobb problémát jelent a klímaváltozás elleni harc és a nitrogén-kibocsátás szempontjából. Ez utóbbi ugyanis szennyezi a talajvizet és a természetet. Hollandiában a mezőgazdaság a kibocsátás feléért felelős.
"Alapvetően Hollandiában azért van nitrogén-probléma, mert nagyon sűrűn lakott területről van szó és az állatállomány is az egyik legnagyobb koncentrációban van jelen Európában. Eközben Hollandiában szigorúan alkalmazzák az élővilágról szóló direktívát, ami mindenféle tevékenységhez csökkenő nitrogén-kibocsátást ír elő - mondta Daan Boezeman, a Holland Környezetkutató Ügynökség szakértője.
A kormány 2035-ig előírta a nitrogén-kibocsátás megfelezését, ehhez viszont drasztikus lépésekre van szükség a mezőgazdaságban. A gazdáknak is nagy arányban kell csökkenteniük a szennyezést, ellenkező esetben eladhatják a földjeiket egy állami alapnak.
A gazdálkodóknál ez az elképzelés egyáltalán nem népszerű: Jan Arie Koorevaar 115 tehenet tart Dél-Hollandiában, egy 90 hektáros farmon. Szerinte a gazdaság méretének csökkentése helyett a fejlesztésekre kellene koncentrálni.
"Sok gazda aggódik, mert nem tudják, pontosan mit kell tenniük azért, hogy megfeleljenek a kormány követelményeinek. Szerintem a tejtermelők számára is lennének más lehetőségek a kibocsátás csökkentésére. A technológiai innovációkat támogatásokkal kell segíteni. Másrészt a kormánynak segítenie kellene a gazdaságok növekedését azzal, hogy földeket tesznek elérhetővé" - mondta a holland gazda.
Az ügy a jövő szerdai hollandiai parlamenti választási kampány egyik kulcstémája lett. A gazdák a törvény ellen lázadnak, a zöldek és a környezetvédők pedig szigorúbb szabályokat kérnek. Szerintük az államnak ki kellene sajátítani a földeket és szigorúbb szabályokat hozni az állattartásban.
"Azt követeljük, hogy a kormány segítse a gazdákat a környezetbarát mezőgazdaságra való átállásban, ahol 70 százalékkal kevesebb állatot tartanának 2030-ig, 2050-ig pedig 80 százalékkal kevesebbet. Olyan piacot kell létrehozni, ahol a gazdák kevesebb állattal is jó bevételhez jutnak, és az embereknek termelnének ételt, nem pedig állati takarmányt" - mondta Hilde Anna de Fries, a Greenpeace aktivistája.