A mai jogállamisági meghallgatásra rálátó uniós forrásunk szerint egyáltalán nem volt harcias a hangulat a teremben, a magyarok nagyon konstruktívak a pénzcsapok elzárása óta.
Konstruktív, baráti hangnemben zajlott Magyarország hetes cikkely szerint meghallgatása Brüsszelben, a zárt ajtók mögött tartott ülésen arról nem volt szó, hogy felfüggesszék-e a jövőre esedékes magyar uniós elnökség feladatait.
A hetes cikkely szerinti eljárást Magyarország és Lengyelország ellen is azért indult meg, mert az Európai Unió szerint rendszerszintű problémák vannak a jogállamisággal és a demokráciával mindkét országban. Az eljárás elviekben a szavazati jog felfüggesztésével végződhet, erre azonban a gyakorlatban kevés az esély. Eddig összesen hat meghallgatást tartottak a magyar kormány részvételével, ahol a tagállamok képviselői kérdéseket tehettek fel.
"Bár vannak pozitív fejlemények, összességében maradtak aggodalmaink" - mondta Vera Jourova, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős alelnöke.
Jourova arról beszélt, hogy a tavalyi választások óta nem változott lényegesen szavazásokat érintő rendszer Magyarországon. Itt a bizottság kifogásolta a kormányzati plakátkampányokat, a médiapiac helyzetét, ezen belül közmédia függetlenségének kérdését is. A bizottság továbbra is értékeli a magyar kormány igazságügyi reformjait és korrupció ellenes lépéseit.
A magyar uniós elnökség körül kibontakozó vita nem volt az ülés napirendjén - közölte Jessika Roswall, a svéd kormány uniós ügyekért felelős minisztere. Előzőleg a Politico című lap arról írt, ezt a kérdést is megvitatják majd. Az Európai Parlament csütörtökön szavaz egy olyan határozati javaslatról, amely megkérdőjelezi azt, hogy Magyarország képes ellátni az elnökségi feladatokat 2024 második felében.
"A soros elnökség szabályait a szerződések szabályozzák. Vagyis minden egyes elnökségnek a Tanács egészét és az összes tagállamot képviselnie kell" - mondta a svéd politikus.
Baráti a hangnem az uniós pénzek felfüggesztése óta a magyar kormány részéről
Az Euronews egyik név nélkül nyilatkozó forrása beszámolt a zárt ajtók mögött zajló meghallgatásról, amelynek a hangneme a magyar fél részéről nagyon baráti és konstruktív volt. A hangnem megváltozott, amióta az EU felfüggesztette a pénzek kifizetését - mondta a diplomata.
Varga Judit igazságügyi miniszter, illetve a meghallgatáson résztvevő Bóka János államtitkár azt hangsúlyozta, hogy Magyarország szeretné mihamarabb lezárni a hetes cikkely szerinti eljárást és részletes válaszokat adtak az egyes tagállamok kérdéseire és felvetéseire.
A magyar ügyben két órán át tartott a meghallgatás és 13 tagállam képviselője kért szót, köztük Németország és Franciaország minisztere is. Több tagállam felvetette a melegellenes törvény ügyét, valamint azt, hogy a kormány visszaél a vészhelyzeti kormányzással. És a tanárok helyzete is sok tagállamot aggaszt. Forrásunk szerint Varga Judit igazságügyi miniszter egyébként példaként állította a magyarországi szólásszabadság helyzetét a többi miniszter elé, szerinte Magyarország a szólásszabadság szigete Európában.
A szankciók nincsenek még közel az eljárásban
Az Euronews riportere a tanácsülés utáni sajtótájékoztatón megkérdezte azt, meddig húzódhat még a hetes cikkely szerinti eljárás és az EU svéd elnöksége lezárja-e a meghallgatásokat, hogy más szinten folytassák az eljárást. Jessika Roswall miniszter azt mondta, a svéd elnökség nem lépteti a következő fázisba, mert az ügy még a konzultációs fázisban van. Ezt megerősítette Vera Jourova bizottsági alelnök is.