A globális felmelegedés okozta gyors időjárás-változások miatt a tudósok kénytelenek voltak módosítani az El Nino és a La Nina jelölését.
A természetes El Nino-ciklus, amely világszerte átrendezi az időjárást, egyszerre fokozza és maga is tükrözi a bolygó felmelegedését – állítják a meteorológusok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új tanulmány szerint az El Ninót és ellentétét, a La Ninát felölelő melegedési és lehűlési ciklusban nemrég bekövetkezett, szokatlan fordulat segíthet megmagyarázni, miért ugrott a Föld már amúgy is emelkedő hőmérséklete az elmúlt három évben egy újabb szintre.
Ettől függetlenül a tudósoknak a globális felmelegedés okozta gyors időjárási változások miatt azt is át kellett gondolniuk, hogyan címkézik az El Ninót és a La Ninát. A világszerte egyre melegebb tengervizek arra késztették az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatalt (NOAA), hogy ebben a hónapban módosítsa, mikortól tekint egy időjárási mintázatot új ciklusnak. Ez várhatóan azt jelenti majd, hogy több esemény minősül La Ninának, és kevesebb felel meg El Ninónak a melegedő trópusi vizek mellett.
A Föld havi átlaghőmérséklete 2023 elején észrevehetően megugrott az emberi tevékenység okozta klímaváltozással összefüggő, hosszú távú emelkedő trendhez képest, és ez a növekedés 2025-ig kitartott. A tudósoknak számos elméletük van arra, mi állhat a háttérben: a fokozódó üvegházhatásúgáz-melegedéstől a hajózásból származó részecskeszennyezés csökkenésén, egy víz alatti vulkánkitörésen és a naptevékenység erősödésén át.
Egy, a hónap elején a Nature Geoscience folyóiratban megjelent tanulmányban (forrás: angol) japán kutatók azt vizsgálták, miként nőtt meg 2022-ben a Földre érkező és onnan távozó energia közötti különbség, az úgynevezett Föld-energiaegyensúly-hiány. A tudósok szerint a nagyobb egyensúlyhiány, vagyis a több csapdába eső hő magasabb hőmérséklethez vezet. A kutatók számításai szerint a Föld energiaegyensúly-hiányának változásából mintegy háromnegyed részben a hosszú távú, ember okozta klímaváltozás és a hároméves lehűlést hozó La Nina-ciklusból meleg El Nino-fázisba történő átmenet együttes hatása felelős.
Mi a különbség El Nino és La Nina között?
Az El Nino a Csendes-óceán egyenlítői övének bizonyos részein bekövetkező, ciklikus és természetes melegedés, amely alapjaiban alakítja át a világ időjárási mintázatait, míg La Nina idején az átlagosnál hűvösebb a víz.
Mindkettő eltolja a csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, de különböző módon. El Nino idején általában nő a globális hőmérséklet, míg La Nina átmenetileg lefékezi a hosszú távú emelkedést.
Kutatások szerint La Nina idején az Egyesült Államokban gyakoribbak a hurrikánok és a szárazság, így nagyobb a károkozás.
Miért váltanak a ciklusok melegből hidegbe?
2020 és 2023 között a Földet egy szokatlan, úgynevezett „triple dip” jelenség érte: három egymást követő La Nina úgy, hogy közben nem alakult ki El Nino. La Nina idején a meleg víz nagyobb mélységben marad, emiatt a felszín hűvösebb lesz. Ez pedig csökkenti, mennyi energia távozik a világűrbe – magyarázza a tanulmány társszerzője, Yu Kosaka, a Tokiói Egyetem klímakutatója.
Ezt ahhoz hasonlítja, ami akkor történik, amikor az embernek magas láza van.
„Ha a testhőmérsékletünk magas, akkor a szervezet igyekszik leadni az energiáját, és a Földdel is ugyanez történik. Ahogy nő a hőmérséklet, úgy próbál több energiát kisugározni. Hároméves La Nina esetén viszont ennek az ellenkezője játszódik le” – mondja Kosaka.
Vagyis – teszi hozzá – több energia, vagyis hő reked a Földön. La Nina idején jellemzően egy-két évig tart az extra energiaegyensúly-hiány felhalmozódása, ezúttal azonban hosszabb volt az időszak, így a különbség is szembetűnőbb lett, és magasabb hőmérsékletekkel járt – mondja Kosaka.
„Amikor La Ninából El Nino lesz, az olyan, mintha lekerülne a fedő” – vagyis a hő felszabadul – magyarázza Tom Di Liberto, a NOAA volt meteorológusa, aki ma a Climate Central kutatója.
A mostani, szokatlanul hosszú La Nina-minta a tanulmány szerint a magasabb hőmérsékletet hajtó energiaegyensúly-hiány mintegy 23 százalékáért felelős, valamivel több mint a felét pedig a szén, olaj és gáz égetéséből származó gázok okozzák. A fennmaradó részt más tényezők magyarázhatják.
Jennifer Francis, a Woodwell Climate Research Center kutatója, amely nem vett részt a tanulmány elkészítésében, úgy véli, az eredmények logikusak, és megmagyarázzák az energiaegyensúly-hiány növekedését, amelyet egyes tudósok a felmelegedés gyorsulásának tulajdonítottak.
Változik, hogyan nevezzük el az El Nino- és La Nina-jelenségeket
Az elmúlt 75 évben a meteorológusok az El Nino és La Nina kiszámításakor azt nézték, mennyiben tér el a hőmérséklet a három kijelölt trópusi csendes-óceáni térségben a normálishoz képest. El Ninóról akkor beszéltek, ha a víz legalább 0,5 Celsius-fokkal melegebb volt az átlagosnál, La Nináról pedig, ha ugyanennyivel hidegebb.
A gond az, hogy a melegedő világban maga a „normális” is folyamatosan változik.
A NOAA eddig a 30 éves átlagot tekintette normálisnak. Ezt az alapot tízévente frissítették, ahogy a legtöbb éghajlati és időjárási mutatót is. A vizek azonban annyira felmelegedtek, hogy az El Nino és La Nina meghatározásához a NOAA már ötévente módosította a normálértéket, ám ez sem bizonyult elegendőnek – mondja Nat Johnson, a NOAA Geofizikai Folyadékdinamikai Laboratóriumának meteorológusa.
Ezért a NOAA mostantól egy relatív El Nino-indexet használ. Az új mutató a Csendes-óceán hőmérsékletét a Föld többi trópusi övezetéhez viszonyítja. A közelmúltban az új és a régi módszerrel számolt értékek között akár fél Celsius-foknyi eltérés is volt, és „ez már elegendő ahhoz, hogy számítson” – mondja Johnson.
Azért, mert El Nino és La Nina esetében valójában az számít, hogyan lépnek kölcsönhatásba a tengervizek a légkörrel. Az utóbbi időben ezek a kölcsönhatások nem igazán feleltek meg a régi elnevezéseknek, az új módszernek viszont igen – teszi hozzá Johnson.
Valószínű, hogy az új rendszer szerint valamivel több La Nina- és kevesebb El Nino-eseményt azonosítanak majd – mondja.
Úton a következő El Nino
A NOAA előrejelzése szerint az év későbbi részében, a nyár végén vagy ősszel újabb El Nino alakul ki. Ha elég korán jelentkezik, visszafoghatja az Atlanti-óceáni hurrikántevékenységet. Ugyanakkor 2027-ben még melegebb globális hőmérsékletet is jelentene.
„Ha kialakul az El Nino, nagy valószínűséggel újabb globális melegrekordot döntünk” – írja e-mailben Francis. „A normális állapot már évtizedekkel ezelőtt a múlté lett. Ennyi hővel a rendszerben mindenkinek fel kell készülnie azokra a szélsőséges időjárási jelenségekre, amelyeket ez táplálni fog.”