A tudósoknak módosítaniuk kellett az El Niño és a La Niña jelenségek besorolását, mert a globális felmelegedés gyors, szélsőséges időjárási változásokat okoz.
A természetes El Niño-ciklus, amely az egész világ időjárását eltorzítja, egyszerre járul hozzá a felmelegedéshez, miközben maga is a melegedő bolygó hatása alatt áll – állítják a meteorológusok.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
Egy új tanulmány szerint a felmelegedési és lehűlési ciklus – amelynek része az El Niño és ellentettje, a La Niña – közelmúltbeli, szokatlan fordulata segíthet megmagyarázni, miért ugrott az elmúlt három évben a Föld amúgy is emelkedő hőmérséklete újabb szintre.
A kutatóknak emellett a globális felmelegedés okozta gyors időjárási változások miatt azt is felül kellett vizsgálniuk, miként sorolják be az El Niñót és a La Niñát. A világszerte egyre melegebb tengervizek arra késztették az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatalt (NOAA), hogy ebben a hónapban módosítsa számítási módszerét arra, mikor tekinthető egy időjárási mintázat új ciklusba lépettnek. Várhatóan ez azt jelenti majd, hogy több eseményt sorolnak La Niñának, és kevesebb felel meg El Niño-ként a melegedő trópusi vizek mellett.
A Föld havi átlaghőmérséklete 2023 elején a hosszú távú, ember okozta klímaváltozással összefüggő emelkedő trendhez képest szembetűnően megugrott, és ez a növekedés 2025-ig folytatódott. A tudósoknak számos elméletük van arról, mi történik: a fokozódó üvegházhatású-gáz-melegedés, a hajókról származó szennyezőanyag-kibocsátás csökkenése, egy víz alatti vulkánkitörés és a napsugárzás erősödése egyaránt lehetséges okként merül fel.
A hónapban a Nature Geoscience folyóiratban (forrás: angol) megjelent új tanulmányban japán kutatók azt vizsgálják, miként nőtt meg 2022-ben a Földre érkező és onnan távozó energia különbsége – ezt nevezik a Föld energiaegyensúly-hiányának. A tudósok szerint ennek az egyensúlyhiánynak a növekedése, vagyis a több csapdába eső hő magasabb hőmérsékletekhez vezet. A kutatók számításai szerint a Föld energiaegyensúly-hiányának változásából mintegy háromnegyed rész arra vezethető vissza, hogy az ember okozta, hosszú távú klímaváltozás egy hároméves, hűtő hatású La Niña-ciklusból egy meleg El Niño-ciklusba való átmenettel párosult.
Mi az El Niño és mi a La Niña?
Az El Niño az egyenlítői Csendes-óceán egyes részeinek ciklikusan, természetes módon bekövetkező felmelegedése, amely aztán megváltoztatja a világ időjárási mintázatait, míg a La Niñát az átlagosnál hűvösebb vizek jellemzik.
Mindkettő módosítja a csapadék- és hőmérsékleti mintázatokat, de eltérő módon. Az El Niño-események hajlamosak megemelni a globális hőmérsékletet, a La Niñák pedig fékezik a hosszú távú emelkedést.
A La Niña az Egyesült Államokban okoz általában nagyobb károkat a fokozott hurrikantevékenység és az aszály miatt – mutatják a vizsgálatok.
Miért váltanak az időjárási ciklusok melegből hidegre?
2020 és 2023 között a Földön egy szokatlan, úgynevezett „háromszoros” La Niña alakult ki, El Niño nélkül a köztes években. La Niña idején a meleg víz mélyebbre húzódik, így a felszín hűvösebb lesz. Ez pedig csökkenti, hogy mennyi energia távozik az űrbe – magyarázza a tanulmány társszerzője, Yu Kosaka, a Tokiói Egyetem klímatudósa.
A jelenséget ahhoz hasonlítja, ami lázas állapotban történik az emberi szervezetben.
„Ha a testhőmérsékletünk magas, a szervezet igyekszik leadni az energiáját, és ugyanez történik a Földdel is. Ahogy nő a hőmérséklet, a bolygó egyre több energiát sugároz kifelé. Három évig tartó La Niña esetén viszont ennek az ellenkezője figyelhető meg” – mondja Kosaka.
Így több energia – vagyis több hő – reked a Földön – teszi hozzá. A La Niña általában egy-két évnyi plusz energiaegyensúly-hiány felhalmozódásával jár, ezúttal azonban hosszabb ideig tartott, ezért a különbség feltűnőbb volt, és magasabb hőmérsékletekben is megmutatkozott – mondja Kosaka.
„Amikor La Niñáról El Niño-ra váltunk, olyan, mintha lekerülne a fedő” – vagyis felszabadul a hő – magyarázza Tom Di Liberto, a NOAA volt meteorológusa, aki ma a Climate Centralnál dolgozik.
A tanulmány szerzői szerint a mostani magasabb hőmérsékleteket hajtó energiaegyensúly-hiány mintegy 23 százaléka ennek a szokatlanul hosszú La Niña-mintázatnak tudható be, valamivel több mint a fele pedig a szén, az olaj és a földgáz elégetéséből származó gázoknak. A fennmaradó rész egyéb tényezők számlájára írható.
Jennifer Francis, a Woodwell Climate Research Center kutatója – az intézet nem vett részt a munkában – úgy véli, az eredmények logikusak, és magyarázatot adnak az energiaegyensúly-hiány olyan növekedésére, amelyet egyes tudósok felgyorsult felmelegedéssel hoztak összefüggésbe.
Változik az El Niño és a La Niña besorolása
Az elmúlt 75 évben, amikor a meteorológusok megállapították, hogy El Niño vagy La Niña van-e, három trópusi csendes-óceáni térség hőmérsékletének a „normálishoz” viszonyított eltérését vették alapul. El Niño-nak azt tekintették, amikor a hőmérséklet legalább 0,5 Celsius-fokkal magasabb volt az átlagnál, La Niñának pedig, amikor ugyanennyivel alacsonyabb.
A gond az, hogy a melegedő világban az, amit normálisnak tekintünk, folyamatosan eltolódik.
A NOAA eddig a 30 éves átlagot vette normálisnak. Ezt az átlagot tízévente frissítette, ahogyan a legtöbb éghajlati és időjárási mutatót is. Később azonban az El Niño és a La Niña idején a víz annyira felmelegedett, hogy az intézmény már ötévente módosította a „normális” definícióját – ám ez sem bizonyult elegendőnek – mondja Nat Johnson, a NOAA Geophysical Fluid Dynamics Laboratóriumának meteorológusa.
Ezért a NOAA mostantól egy relatív El Niño-indexet használ. Az új mutató a hőmérsékleteket a Föld többi trópusi térségéhez viszonyítja. Az utóbbi időben az új és a régi módszer eredményei között akár fél Celsius-foknyi eltérés is adódott, és „ez már elég ahhoz, hogy számítson” – jegyzi meg Johnson.
Ennek oka, hogy az El Niño és a La Niña esetében valójában az számít, miként lép kölcsönhatásba a víz a légkörrel. Az utóbbi években ezek a kölcsönhatások nem illettek bele a régi kategóriákba, az új módszerhez viszont jól illeszkednek – mondja Johnson.
Mindez várhatóan azt eredményezi, hogy az új rendszerben valamivel több La Niñát és kevesebb El Niño-eseményt tartanak majd nyilván, mint a régiben – teszi hozzá.
Újabb El Niño közeleg
A NOAA előrejelzése szerint az év késő nyarán vagy őszén újabb El Niño alakul ki. Ha elég korán érkezik, visszafoghatja az atlanti hurrikanszezont, ugyanakkor 2027-ben magasabb globális hőmérsékletekkel is járna.
„Amikor kialakul az El Niño, jó eséllyel új globális hőmérsékleti rekordot döntünk” – írja e-mailben a Woodwell intézet kutatója, Francis. „A „normális” fogalmát évtizedekkel ezelőtt hagytuk magunk mögött. Ennyi hővel a rendszerben mindenkinek fel kell készülnie azokra a szélsőséges időjárási jelenségekre, amelyeket táplálni fog.”