Portugália múlt havi áramtermelését nagyrészt a víz- és szélerőművek adták egy friss jelentés szerint.
Portugália a víz- és szélenergia-termelés megugrásának köszönhetően az EU élére került a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelésben.
HIRDETÉS
HIRDETÉS
A Portugál Megújulóenergia Egyesület (APREN) adatai szerint 2026 januárjában az előállított villamos energia megdöbbentő módon 80,7 százaléka megújuló energiaforrásokból származott.
Ez a legjobb adat az elmúlt kilenc hónapban, mióta Portugáliát országos káoszt okozó tömeges áramszünet sújtotta, és ezzel az ország összesítésben a második helyre lépett elő Európában. Az EU-n kívüli Norvégia végzett az élen, ahol múlt hónapban a villamosenergia-termelés 96,3 százaléka megújuló volt, míg Dánia 78,8 százalékkal* a harmadik helyre csúszott vissza.
Portugália vezeti a megújulóenergia-versenyt
Portugália áramtermelését elsősorban a vízenergia adta, amely az összes termelés 36,8 százalékát tette ki. Ezt szorosan követte a szélenergia (35,2 százalék), míg a napenergia 4,4 százalékos részesedéssel bírt.
Összesen 210, nem egymást követő órán keresztül volt elegendő a megújuló termelés ahhoz, hogy teljes egészében fedezze a belföldi fogyasztást.
Az APREN számításai szerint e források bevonása hozzávetőleg 703 millió eurós megtakarítást tett lehetővé a földgáztüzelésű erőművekkel történő termeléshez képest.
Megakadályozhatja-e a zöld energia az újabb tömeges áramszünetet?
Tavaly példátlan áramszünet sodorta káoszba az Ibériai-félsziget nagy részét, mintegy 60 millió embert hagyva áram nélkül.
Április 28-án az áramellátás teljes leállása megbénította a metróhálózatokat, a közlekedési lámpákat, a mobilszolgáltatásokat és a vészhelyzeti rendszereket Portugáliában és Spanyolországban, ezrek rekedtek útközben, a vállalkozások pedig leálltak. Azóta Európa elmúlt több mint két évtizedének „legjelentősebb villamosenergia-rendszeri eseményeként” emlegetik.
Körülbelül 15 gigawatt (GW) áramtermelő kapacitás – ami akkoriban Spanyolország áramigényének körülbelül 60 százalékának felelt meg – mindössze öt másodperc alatt esett ki a rendszerből. A két országban több mint 12 órába telt a legtöbb áramellátás helyreállítása, és legalább négy ember életét követelte.
Egy házaspár és felnőtt fiuk feltehetően szén-monoxid-mérgezésben halt meg, miután áramfejlesztőt használtak az áramszünet idején.
A tömeges leállás kétséges állításokat szült az EU zöldenergia-átállási versenyével kapcsolatban, számos médium a megújuló energiát és a „nettó zéró” célokat tette felelőssé az áramszünetekért.
Az áramszünetet vizsgáló hivatalos jelentés ugyanakkor valójában a hagyományos erőművek hibáit és a hálózatirányító „rossz tervezését” okolta.
A szakértők az eset alapvető okaként az úgynevezett „kaszkádos túlfeszültséget” jelölték meg: ez egy olyan műszaki jelenség, amikor egy feszültségtüske újabb tüskéket vált ki, amelyek láncreakcióként terjednek szét az elektromos hálózatban. Közérthetően fogalmazva: a probléma az, hogy a hálózat nem képes automatikusan újraindítani a rendszert.
Rana Adib, a 21. századi Megújulóenergia-politikai Hálózat (REN21) ügyvezető igazgatója szerint az Ibériai-félszigeti áramszünet figyelmeztető jel volt arra, hogy fel kell gyorsítani a meglévő hálózat korszerűsítését.
„Ahogy nő a megújuló energia szerepe, a rendszer ellenálló képességének is vele együtt kell erősödnie” – teszi hozzá Rana Adib. „Ez holisztikus tervezést jelent: a kínálatot, az infrastruktúrát, a rugalmasságot és a keresletet egyaránt figyelembe véve, és már a kezdetektől biztosítva az érintett szereplők szoros együttműködését.”
Le tudja-e követni Európa hálózata a zöldenergia-robbanást?
Egy 2025-ös, az Aurora energetikai cég által készített jelentés szerint a beruházások hiánya miatt Európa villamosenergia-hálózata egyre inkább a „szűk keresztmetszetté” válik a nettó zéró kibocsátás elérésében. Az Európai Bizottság szerint 2030-ig 584 milliárd eurónyi hálózatfejlesztési beruházásra van szükség a célok teljesítéséhez.
A háztartásokhoz és vállalkozásokhoz áramot szállító hálózatot soha nem a gyakran távoli térségekben épülő nap- és szélerőművekhez tervezték, hanem eredetileg nagy, központosított fosszilis erőművek köré építették ki.
Ez azt jelenti, hogy az EU számára nem a zöldenergia-termelés, hanem annak eljuttatása okoz gondot. Emiatt kapcsolják le Nagy-Britanniában hírhedten a szélturbinákat, amikor a hálózat túlterheltté válik – így gyakorlatilag energia vész kárba –, és ezért pazarolt el Lengyelország is ismételten a napelemek által termelt áramot.
*Az APREN által elemzett európai piacok adatai alapján.