Rák, meddőség, gyengülő immunrendszer - az EU megerősíti szabályozási eszköztárát, hogy szembeszálljon azzal, amit sokan korunk egyik legnagyobb környezeti veszélyének tartanak: a még mindig kevéssé ismert szintetikus molekulák, amelyek az egész kontinensen felhalmozódnak.
Az „örökös vegyi anyagokként” ismert PFAS-ek olyan mesterséges anyagok, amelyeket az ipar széles körben használ számos fogyasztási cikk, például elektronikus eszközök, festékek, autók vagy kozmetikumok gyártásához.
Tapadásmentes tulajdonságaik és hőállóságuk rendkívül hasznossá teszi őket. De magas stabilitásuk és erős mobilitásuk a talajban, a vízben és a levegőben – még az esőben is kimutathatók – egyre nagyobb aggodalmat kelt a kutatók, a törvényhozók és az ipar egyes szereplői körében.
A tudomány már megállapította néhány, az emberi egészségre gyakorolt káros hatását, például az alacsony immunválaszt vagy a meddőséget. A PFOA néven ismert perfluoroktánsavat, amely a stockholmi egyezmény alapján betiltott kevés PFAS-anyag egyike, rákkeltőnek nyilvánították.
Láthatatlan veszély
Az emberi testnek több évtizedbe is beletelhet, mire kiüríti a PFAS-t. Ezek a vérben és a szövetekben halmozódhatnak fel, és a felhalmozódás mértéke gyakran attól függ, hogy az emberek milyen közel élnek az ezeket az anyagokat felhasználó ipari telephelyekhez.
2023-ban a Forever Pollution Project vizsgálatának becslése szerint Európa-szerte közel 23 000 – többnyire ipari – telephely volt szennyezett ezekkel az „örökös vegyi anyagokkal”.
„A jelenleg forgalomban lévő több mint 10 000 PFAS-szel szemben csak körülbelül tíz PFAS toxicitását ismerjük, ami aggasztó” – mondja Ian Cousins, a Stockholmi Egyetem környezeti szerves kémia professzora. „Az a tény, hogy felhalmozódnak a környezetben, már önmagában is problémát jelent” – teszi hozzá.
Fenntarthatatlan költségek
A Road to Green stábja Olaszország északi részére, Veneto tartományba utazott, amely Európa egyik legsúlyosabb PFAS-szennyezésének központja, és amely a „Miteni-botránynak” köszönheti hírnevét.
Évtizedeken át egy vegyi üzem szennyezte a régió talajvizét, így több százezer lakos ivóvize magas PFOA- és PFOS-szintet tartalmazott. A „Mothers Without PFAS” csoport által vezetett többéves civil társadalmi mozgósítást követően az olasz bíróságok több vállalati vezetőt börtönbüntetésre ítéltek. A bírák úgy ítélték meg, hogy tudtak a gyár által okozott szennyezésről, és szándékosan eltitkolták azt.
Ma a hatóságok hatalmas költségekkel szembesülnek az ivóvízellátás biztosítása, valamint a talajvíz és a talaj szennyeződésének eltávolítása érdekében.
Európa megerősíti szabályozási eszköztárát
Az Európai Unió a világ egyik legszigorúbb vegyi anyagokra vonatkozó szabályozásával rendelkezik.
Az Európai Bizottság által hozott intézkedések között szerepelnek:
● több, a PFAS alcsoportokra vonatkozó korlátozás;
● a PFAS tilalma bizonyos termékekben, például tűzoltó habokban (REACH-korlátozások)
● 100 nanogramm/liter határérték a 20 „aggályos PFAS” összességére és 500 nanogramm/liter határérték az összes PFAS-re (ivóvíz-irányelv);
● Javaslat 24 PFAS minőségi szabványainak megállapítására a felszíni és felszín alatti vizekben (vízügyi keretirányelv);
● Tervek a PFAS-ek monitorozására az ivóvíz-gyűjtő területekre kibocsátó nagy szennyvíztisztító telepek be- és kifolyásainál (városi szennyvíztisztítási irányelv);
● Folyamatban lévő tárgyalások a PFAS-szint monitorozásáról a talajban (talajmonitorozási törvény).
Úton az „általános tilalom” felé?
Az EU jelenleg vizsgálja az öt ország – Svédország, Dánia, Németország, Norvégia és Hollandia – által 2022-ben benyújtott, a PFAS-t tartalmazó összes termékre kiterjedő „általános korlátozás” javaslatát. A Bizottság az Európai Vegyianyag-ügynökséget (ECHA) bízta meg az előkészítő munkával.
Az ECHA kockázatértékelési (RAC) és társadalmi-gazdasági elemzési (SEAC) tudományos bizottságai várhatóan az év végéig megfogalmazzák végleges véleményüket.