Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Hogyan vált a közönséges százszorszép a klímaváltozás "látható jelévé"?

ILLUSZTRÁCIÓ: virágzó fehér százszorszépek, 2019. június 16.
ILLUSZTRÁCIÓ: virágzó fehér százszorszépek, 2019. június 16. Szerzői jogok  Micheile Henderson via Unsplash.
Szerzői jogok Micheile Henderson via Unsplash.
Írta: Liam Gilliver
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

A szakértők komoly aggodalmuknak adtak hangot mondván, a hőmérséklet legkisebb emelkedése több száz vadvirágfajnál is korai virágzást indíthat el.

Több száz vadvirág virágzott és virágzik az idei télen, mivel az éghajlati szélsőségek drasztikus „eltolódást” okoztak természetes ciklusukban.

Bár a margaréták vagy a pitypangok látványa kétségtelenül színt visz a januári szürkeségbe, ezeknek a fajoknak jó esetben tavasszal kellene virágozniuk, amikor a hőmérséklet emelkedik és a fagy megszűnt. Bolygónk azonban folyamatosan melegszik, ez pedig zavart okoz a természetes környezetben. A 2025-ös szélsőséges időjárás után az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala figyelmeztetett, hogy a szigetország növényvilága a klímaválság „látható jele” lett.

Hogyan hat a klímaváltozás a növényekre?

A Brit és Ír Botanikai Társaság (BSBI) koordinálásával a New Year Plant Hunt az elmúlt tíz évben gyűjtött adatokat az Egyesült Királyság növényvilágáról. Idei tanulmányuk 310 őshonos növényfajt rögzített virágzás közben, ami sokszorosa a januárban általában virágzó 10 fajnak.

A listán olyan gyakori vadvirágok szerepelnek, mint a margaréta, a pitypang, a szegfű, valamint az olyan nem őshonos fajok, mint a mexikói küllőrojt vagy az árvacsalán.

Az eredmények arra utalnak, hogy minden 1 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés november-decemberben körülbelül 2,5 további virágos növényfaj megjelenését eredményezi az újév elején.

„Mindez újabb bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás válogatás nélkül hatással van vadon élő állat- és növényvilágunkra” – hangsúlyozta Kevin Walker, a BSBI munkatársa. „Ez egy látható jel, amelyet mindenki megfigyelhet a saját kertjében, vagy egy közeli parkban.

Dr. Debbie Hemming klímatudós arra figyelmeztetett, hogy az eredmények szilárdan alátámasztják: a növekvő éghajlati szélsőségek „eltolják a természetes ciklusokat” a növény- és az állatvilágban.

„Mindez kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás közvetlenül befolyásolja a minket körülvevő élővilágot” – fogalmazott.

Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának adatai szerint 2025 szinte biztosan a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a feljegyzések óta. A még elemzés alatt álló eredmények szerint a tavalyi év holtversenyben áll majd 2023-al, de annyira nem lesz meleg, mint 2024 volt.

A Met Office tanulmánya csak az Egyesült Királyság növényvilágát vizsgálta. Az Agricultural and Forest Meteorology című folyóiratban decemberben publikált tanulmány azonban arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás a Földközi-tenger térségében és Közép-Európában is hatással lehet a virágzási mintázatokra. Míg a felmelegedés általában előrehozza a tavaszi virágzást, a téli hideg hiánya késleltetheti vagy akár meg is akadályozhatja azt.

A kutatók előrejelzése szerint a következő száz évben Spanyolország déli részén, Marokkóban és Tunéziában az alma-, mandula- és pisztáciafák virágzása késhet, ami gyakran a virágzás kudarcának kockázatát is magában hordozza. A tanulmány előrejelzi továbbá az alma-, körte-, szilva- és cseresznyefák korai virágzását Közép-Európában.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

„Évről évre egyre rosszabb”: Megmentheti-e Magyarország termálfürdőinek vize az aszályos földeket?

Melegszik a bolygó: 2025 meghatározó klímapillanatai

Spanyolország országos klímamenedékhely-hálózatot hoz létre, a hőhullámok az új normává válnak