Newsletter Hírlevél Events Események Podcasts Videók Africanews
Loader
Hirdetés

Hogyan vált a közönséges százszorszép a klímaváltozás "látható jelévé"?

ILLUSZTRÁCIÓ: virágzó fehér százszorszépek, 2019. június 16.
ILLUSZTRÁCIÓ: virágzó fehér százszorszépek, 2019. június 16. Szerzői jogok  Micheile Henderson via Unsplash.
Szerzői jogok Micheile Henderson via Unsplash.
Írta: Liam Gilliver
Közzétéve:
Megosztás Kommentek
Megosztás Close Button

A szakértők komoly aggodalmuknak adtak hangot mondván, a hőmérséklet legkisebb emelkedése több száz vadvirágfajnál is korai virágzást indíthat el.

Több száz vadvirág virágzott és virágzik az idei télen, mivel az éghajlati szélsőségek drasztikus „eltolódást” okoztak természetes ciklusukban.

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Bár a margaréták vagy a pitypangok látványa kétségtelenül színt visz a januári szürkeségbe, ezeknek a fajoknak jó esetben tavasszal kellene virágozniuk, amikor a hőmérséklet emelkedik és a fagy megszűnt. Bolygónk azonban folyamatosan melegszik, ez pedig zavart okoz a természetes környezetben. A 2025-ös szélsőséges időjárás után az Egyesült Királyság Meteorológiai Hivatala figyelmeztetett, hogy a szigetország növényvilága a klímaválság „látható jele” lett.

Hogyan hat a klímaváltozás a növényekre?

A Brit és Ír Botanikai Társaság (BSBI) koordinálásával a New Year Plant Hunt az elmúlt tíz évben gyűjtött adatokat az Egyesült Királyság növényvilágáról. Idei tanulmányuk 310 őshonos növényfajt rögzített virágzás közben, ami sokszorosa a januárban általában virágzó 10 fajnak.

A listán olyan gyakori vadvirágok szerepelnek, mint a margaréta, a pitypang, a szegfű, valamint az olyan nem őshonos fajok, mint a mexikói küllőrojt vagy az árvacsalán.

Az eredmények arra utalnak, hogy minden 1 °C-os átlaghőmérséklet-emelkedés november-decemberben körülbelül 2,5 további virágos növényfaj megjelenését eredményezi az újév elején.

„Mindez újabb bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás válogatás nélkül hatással van vadon élő állat- és növényvilágunkra” – hangsúlyozta Kevin Walker, a BSBI munkatársa. „Ez egy látható jel, amelyet mindenki megfigyelhet a saját kertjében, vagy egy közeli parkban.

Dr. Debbie Hemming klímatudós arra figyelmeztetett, hogy az eredmények szilárdan alátámasztják: a növekvő éghajlati szélsőségek „eltolják a természetes ciklusokat” a növény- és az állatvilágban.

„Mindez kézzelfogható bizonyíték arra, hogy a klímaváltozás közvetlenül befolyásolja a minket körülvevő élővilágot” – fogalmazott.

Az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálatának adatai szerint 2025 szinte biztosan a második vagy harmadik legmelegebb év lesz a feljegyzések óta. A még elemzés alatt álló eredmények szerint a tavalyi év holtversenyben áll majd 2023-al, de annyira nem lesz meleg, mint 2024 volt.

A Met Office tanulmánya csak az Egyesült Királyság növényvilágát vizsgálta. Az Agricultural and Forest Meteorology című folyóiratban decemberben publikált tanulmány azonban arra figyelmeztetett, hogy a klímaváltozás a Földközi-tenger térségében és Közép-Európában is hatással lehet a virágzási mintázatokra. Míg a felmelegedés általában előrehozza a tavaszi virágzást, a téli hideg hiánya késleltetheti vagy akár meg is akadályozhatja azt.

A kutatók előrejelzése szerint a következő száz évben Spanyolország déli részén, Marokkóban és Tunéziában az alma-, mandula- és pisztáciafák virágzása késhet, ami gyakran a virágzás kudarcának kockázatát is magában hordozza. A tanulmány előrejelzi továbbá az alma-, körte-, szilva- és cseresznyefák korai virágzását Közép-Európában.

Ugrás az akadálymentességi billentyűparancsokhoz
Megosztás Kommentek

kapcsolódó cikkek

„Évről évre egyre rosszabb”: Megmentheti-e Magyarország termálfürdőinek vize az aszályos földeket?

Melegszik a bolygó: 2025 meghatározó klímapillanatai

Észtországban autóval kelnek át a befagyott tengeren: mi okozza a rendkívüli hideget?