Kutatók arra figyelmeztetnek, miszerint a terhesség alatt a szélsőségesen forró, párás időjárási körülmények előre nem látható következményekkel járhatnak.
Gyermekek milliói vannak kitéve a növekedési visszamaradás kockázatának, ha a hőt csapdába ejtő kibocsátások továbbra is felforrósítják a bolygót.
A szélsőséges hőség veszélyei már jól ismertek, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) pedig arra figyelmeztet, hogy a magas hőmérsékletnek való kitettség súlyosbítja az alapbetegségeket, például a szív- és érrendszeri betegségeket, a cukorbetegséget és az asztmát.
Idén nyáron mintegy 24 400 ember halt meg az Európa nagy területeit felperzselő hőhullámok következtében. A tudósok szerint az emberi tevékenység okozta felmelegedés nélkül ezek közül 16 500 haláleset elkerülhető lett volna, vagyis aklímaváltozás felelt azért, hogy a halálesetek száma a háromszorosára nőtt.
Most a UC Santa Barbara kutatói arra figyelmeztetnek, hogy a szélsőséges időjárás veszélyeit régóta alábecsülik, és azok sokkal messzebbre hatnak, mint azt a tudósok és az orvosok gondolják.
Hogyan súlyosbítja a páratartalom a szélsőséges hőség hatását
Az új jelentés, amely a Science Advances című folyóiratban jelent meg, megállapította, hogy a páratartalom a puszta magas hőmérséklethez képest súlyosbítja a szélsőséges hőség hatását. Ennek fő oka, hogy az ember verejtékezéssel hűti magát, ám párás levegőben lassul a párolgás.
A vezető szerző, Katie McMahon így figyelmeztet: „Mindez a hő felhalmozódik a testünkben, hőstresszt okoz”, hozzátéve, hogy ez akkor is megtörténhet, ha a hőmérséklet alacsony, a páratartalom viszont magas.
A várandós nők különösen érzékenyek a hőstresszre több okból is, például a megnövekedett testsúly és a hormonális változások miatt, amelyek fogékonyabbá teszik őket a túlmelegedésre.
A terhesség késői szakaszában a hőstressz koraszülést idézhet elő, ami fejlődési problémákhoz és a gyermekek rossz egészségi állapotához vezethet, amelyek később nehezen orvosolhatók.
McMahon hozzátette: „A szélsőséges időjárás sokkal több embernek árt, mint ahányat megöl”, és hangsúlyozta, hogy ha csak a halálozásokra összpontosítunk, azzal a hatások jelentős részét figyelmen kívül hagyjuk.
A klímaváltozás gátolhatja a gyermekek növekedését?
A kutatók a gyermek testmagasságának életkori átlaghoz viszonyított arányát elemezték; ezt a mutatót az öt év alatti gyermekeknél gyakran használják krónikus egészségi állapot jelzőjeként.
Megállapították, hogy azoknak a gyerekeknek a többsége, akiknél a születés előtti mindhárom trimeszterben nőtt a hőség és a páratartalom, életkorukhoz képest várhatóan 13 százalékkal alacsonyabb lesz. Ezzel szemben a csupán a szélsőséges hőségnek való kitettség növekedése mindössze 1 százalékos magasságcsökkenéssel járt együtt az életkorhoz viszonyítva.
A vizsgálat Dél-Ázsiában élő várandós nők körében zajlott; a tudósok szerint a térséget a következő években különösen súlyosan érintheti a szélsőséges hőség.
Ha a térségben a magas kibocsátású forgatókönyv szerint 2050-re várható körülmények valósulnak meg, csak a vizsgált régióban mintegy 3,5 millió gyermeknél jelentkezik majd növekedési visszamaradás.
„Még ha a társadalmaknak sikerül is a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C-ra korlátozni, Dél-Ázsiában akkor is minden évben halálos hőhullámok várhatók” – írják a szerzők.